Tüntetés mellett kezdődött a Magyar Nemzeti Tanács ülése

Tüntetés mellett kezdődött a Magyar Nemzeti Tanács ülése

Rendkívüli körülmények között kezdődött a Magyar Nemzeti Tanács 18. rendes ülése, mutatott rá Hajnal Jenő, az MNT elnöke a mai ülés megnyitóján. A háttérben a tüntetők hangja, kereplői és fütyülői kísérték az ülés kezdetét, ugyanis a Magyar Szó és a Hét Nap újságírói és támogatóik tiltakoztak a főszerkesztő megválasztásának új módja ellen.

A napirendi pontok előtti első döntés értelmében az MNT elutasította a Magyar Mozgalom képviselőinek előterjesztését. Várkonyi Zsolt, Joó-Horti Lívia és Zsoldos Ferenc a Magyar Szóra vonatkozó előterjesztésében rendkívüli, írásos jelentést kértek, hogy tisztán láthassanak a lap körüli eseményekről.

Felsőoktatási kérdésekkel kezdődött az ülés

Jerasz Anikó a Tanács felsőoktatási ösztöndíjprogramjáról szóló határozat módosítását és bővítését előterjesztve elmondta, hogy néhány apró változtatást indítványoztak. Ezek elfogadását követően azok a magyar egyetemisták, akik önhibájukon kívül nem tanulhattak magyar nyelven, a jövőben részesülhetnek az ösztöndíjban ‒ ismertette Jerasz. Külön erre a célra egy bizottságot hoznak létre, amely ellenőrzi majd a jelentkezők magyar nyelvtudását, amennyiben a történelmi egyházak egyike vagy művelődési intézmény javasolja a fiatalt az igazolás megszerzésére ‒ hangzott el az ülésen. A nagycsaládban élő egyetemisták pedig további támogatást is kaphatnak. Az ellenzéki képviselők nem támogatták a módosítást. Joó-Horti Lívia szerint a magyar nyelvű osztályba iratkozók szándékát bizonytalanítják el azáltal, hogy lehetővé teszik a szerb alapiskolákat követő egyetemi ösztöndíjazást. Zsoldos szerint az eddigi stratégiát ássa alá a módosítás, hiszen középtávon ezzel a döntéssel meggyengítik a kollégiumi rendszert, ami pedig a magyar nyelvű oktatás alapja a szórványban. Bognár Beáta (MÖ) méltatta az nemzeti tanács ösztöndíjprogramját, amely szerinte a lehető legjobb körülményeket kívánja megteremteni a szülőföldön való megmaradás szempontjából. Paskó Csaba a szerb nyelvi felzárkóztató program jelentőségéről beszélt. Elmondása szerint egyházi körökben is bírálták a rendszert amiatt, mert a magyar családban született gyermekeknek számos esetben nincs lehetőségük anyanyelvükön tanulni, később pedig ezért nem kaphatnak ösztöndíjat az egyetemi oktatás alatt. A demonstrátori ösztöndíjat is hasonló módon változtatták meg. A mesterhallgatók ösztöndíjazását úgy módosítják, hogy nem hitelt, hanem vissza nem térítendő támogatást kapnak, Várady kiválósági ösztöndíjhitelben ezentúl 20 doktoranduszhallgató részesülhet.

Az Európa Kollégiumban való kollégiumi beiratkozás kapcsán is hasonló döntés született, tehát a korábban szerb nyelven tanuló fiatalok is jelentkezhetnek, amennyiben egyházi vagy művelődési intézményi ajánlásban részesülnek, és ezt követően az MNT bizottsága előtt bizonyítják a magyar nyelvtudást, továbbá eltörölték a 30 kilométeres táv alapján meghatározott kikötést, csak a közvetlenül Újvidéken lakó egyetemisták nem pályázhatnak a kollégiumi helyekre, illetve a 400 helyett ezentúl 388 hely áll a hallgatók rendelkezésére a kollégiumban.

A tanács továbbá támogatta Kishegyesi Könyvtárnak a Szerbiában élő magyar nemzeti közösség szempontjából kiemelt jelentőségűvé nyilvánítását is. Vörös Julianna, a Kishegyesi Könyvtár igazgatónője az ülésen számolt be az intézményén tevékenységéről és közösségmegtartó szerepéről. Továbbá kiemelt jelentőségűvé nyilvánították a bácsfeketehegyi Nikola Đurković Általános Iskolát is.

Heves vita a Magyar Szóra és a Hét Napra vonatkozó napirendi pontok kapcsán

Az ülés egyik legnagyobb hullámverést kiváltó napirendi pontjai a Magyar Szóra és a Hét Napra vonatkozó határozatok módosításai voltak, ezek ellen tüntettek is az újságírók és a támogatóik az ülés kezdetekor a Magyar Ház épülete előtt.

– Olyan időket élünk, amikor nagy szükség van a belső ellentétek elsimítására, de ennek ellenkezőjét tapasztaljuk ‒ mondta Hajnal Jenő, az MNT elnöke. – Ebben a helyzetben lehetetlen szót érteni, nehéz meghallgatni egymás érveit ‒ tette hozzá Hajnal. Szavai szerint a nemzeti tanács figyelmét sem kerülték el a két lap körül zajló események, de ott kell megfogni a problémát, ahol az megoldható, mutatott rá Hajnal Jenő. Az MNT az egyensúlyteremtés esélyét látja a mostani átalakításokban. Korábban Újvidékről költöztették el a szerkesztőség egy részét Zentára és Szabadkára, amivel a tömbmagyarság erősítését célozták meg. Az utóbbi idő ennek veszélyeire világított rá ‒ mondta Hajnal, aki kiemelte, hogy a tanács ezentúl meghatározó szerepet szán Újvidéknek, ezért következnek be az átszervezések.

Az ülésen a Magyar Szó igazgatónője rendkívüli beszámolót tartott az MNT elnökének kérésére. Ebben kiemelte: a 2014-ben megalakult új összetételű Magyar Nemzeti Tanács Újvidék jelentőségét szándékozik megerősíteni. Az oktatás, tájékoztatás, művelődés terén is meghatározó szerepet kíván biztosítani a városnak. A több mint 70 éve létező újvidéki székhelyű egyetlen vajdasági magyar napilapnak az építő szerepe most, emiatt is, hatványozottan kell hogy kidomborodjon, mondta.

Ökrész bírálta az újvidéki-szabadkai-zentai szerkesztőségek közötti eddigi munkamegosztást: „A Magyar Szó három lábra állítása következtében felbomlott az addig jól működő, szellemi műhelyként is megélt deszk-rendszer. Bebizonyosodott, hogy a lap nem működhet a székháztól, a vezetéstől távol. Ennek a részbeni visszaállítása különösen az új fölállású szerb, de talán még inkább a vajdasági kormány székhelye miatt is indokolt” ‒ fejtette ki az igazgató.

Ökrész Rozália, a Magyar Szó igazgatója a készülő átszervezések kapcsán elmondta, hogy a korábbi átszervezések károsak voltak, a három lábra állítással megszűnt a Magyar Szó lelke. Szerinte korábban is Szabadkáról utaztak az újságírók a székvárosba, a jelenlegi helyzet pedig nem volt gazdaságos. – Mindazoknak a foglalkoztatottaknak újvidéki munkahelyet ajánlunk fel, akiknek a munkája közvetlenül a deszkhez kötődik, illetve az új munkahelyi besorolás a cég székházához köti. Ilyen munkahely, összesen 9 van a szerkesztőségben ‒ ismertette Örkész. Újhelyi Lukács, Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testület elnöke elmondta, hogy a mostani 185-ös dolgozói létszám akkor lehet továbbra is fenntartható, ha pénz is lesz rá, a tartományból elégséges támogatást kap a Magyar Szó, de ez egyre csökken, így kérdéses, hogy a létszám maradhat-e. Ez a vállalat a csőd előtt állt, amikor a jelenlegi vezetőség átvette, jelenleg jól működik, de mindent meg kell tenni azért, hogy pozitív maradjon ‒ mondta a TJGYT elnöke.

Várkonyi Zsolt (MM) módosító indítványt terjesztett elő a napirendi ponttal szemben. – A választások kapcsán szinte már a bűncselekmény határait súroló politikai hirdetések jelentek meg a lapban ‒ mondta Várkonyi. – Kókai Péter írásos beadványa szerint a testület ülését is szabálytalanul hívták össze, az újságírók nyílt levélben tiltakoztak a szabálytalanságok ellen ‒ folytatta a képviselő. Joó-Horti szerint a költséghatékonyság sem igazolja a szerkesztőség egyes tagjainak áthelyezését, hiszen a szerkesztőségek bérleti díját továbbra is fizetniük kell Zentán és Szabadkán is, emellett még kilenc ember útiköltségével is megtoldják az eddigi kiadásokat. A képviselőnő szerint politikai leszámolásról van szó, azokat akarják ellehetetleníteni és elüldözni, akik nem értenek egyet az MNT-VMSZ politikájával. Tari István (VMDK) szerint magyarországi pénzekből balkanizálják a magyar közösséget vajdaságban, nincs állandóság a szerkesztőségek munkájában, és folyamatos a törekvés arra, hogy felszámolják szellemi műhelyeket. Dudás Károly (MÖ) szerint korábban sem a szerkesztőség választotta meg a főszerkesztőt. Paskó Csaba (MÖ) elmondta, hogy nem hisz a független napilapokban, külföldön is különböző beállítottságú napilapok közül válogathat az olvasó. A választások lezajlottak, arra kéri az ellenzéket, hogy hagyják dolgozni a nemzeti tanácsot, mivel annak idején ennek a tanácsnak szavaztak bizalmat választók ‒ mutatott rá a képviselő. Zsoldos Ferenc (MM) kifejtette, mindig is volt pártbefolyás a napilapnál, de ennek mértéke már más téma. A képviselő szerint teljes az egyszólamúság a napilapban. Jerasz Anikó, a Végrehajtó Bizottság elnöke a lap példányaival bizonyította, a Vajdasági Magyar Szövetség és a Magyar Mozgalom is jelen van a Magyar Szó hasábjain.

Jerasz Anikó, a VB elnöke a médiatörvény módosulásával és egyéb változásokkal indokolta a módosításokat. A Magyar Szóban ezentúl a munkaközösségnek csupán a Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testületen keresztül lesz beleszólása a főszerkesztő megválasztásába. A főszerkesztő kinevezését más lapoknál sem az újságírók javasolják, a továbbiakban pedig a TJGYT nevezi majd ki a főszerkesztőt, nem pedig, ahogyan korábban, a társalapító, azaz a Magyar Nemzeti Tanács. Dudás Károly (MÖ) szerint a tüntetők, és akik mögöttük állnak, kiengedték a szellemet a palackból. A képviselő felolvasta dr. Korhecz Tamás, a Magyar Mozgalom társelnökének mai nyilatkozatát, miszerint az MNT teljes egészében szeretné kizárni az újságírókat a főszerkesztő-választás folyamatából, s kijelentette, hogy ez nincs így, hiszen a TJGYT-ben is vannak a szerkesztőségből delegált tagok.

Hét Nap közvállalat alapítói okiratát is hasonlóan változtatták, így a TJGYT dönt a továbbiakban a főszerkesztő és az igazgató kinevezéséről az MNT jóváhagyásával. A készülő új javaslat szerint a jövőben nem kell kikérni a lap újságíróinak véleményét a főszerkesztő kinevezéséről. Emiatt levélben tiltakozott a hetilap munkatársainak fele, ezt Joó-Horti Lívia olvasta fel az ülésen.

Igazgatói, intézményvezetői kinevezések

A tanács támogatta Bodzsoni István újraválasztását a Pannónia Alapítvány élére, továbbá támogatták több iskolaigazgató kinevezését és jóváhagyták több iskolaszéki tag megválasztását is, illetve tíz esetben jóváhagyták a 15 főnél kisebb létszámú magyar tannyelvű osztályok megnyitását. Az MNT az ülés végén Fehértemplomi Történelmi Levéltár igazgatóválasztási eljárását is támogatta. Végül pedig támogatta a Végrehajtó Bizottság döntését a művelődési és tájékoztatási minisztérium által könyvtárak részére kiírt, kiadványok felvásárlására vonatkozó pályázat, valamint a kulturális pályázat pénzeszköz-elosztási javaslata kapcsán.

A Magyar Nemzeti Tanács a nyár folyamán nem tart újabb ülést.

Basity Gréta


Forrás:vajma.info
Tovább a cikkre »