Tudatosan manipulálnának a történelemkönyvekkel?

Tudatosan manipulálnának a történelemkönyvekkel?

Továbbra is rengeteg hibát tartalmaz a 10. osztályosoknak szóló állami történelemtankönyv – mutatott rá a Történelemtanárok Egylete. A kísérleti tankönyvek elkészítéséért felelős Oktatáskutató és -fejlesztő Intézet munkatársai nem mentek el az eseményre, azt állították viszont, hogy a tanárok szeretik a tankönyveket. Ám az általuk a kiadványok értékelésére megbízott pedagógusok negyede nyilatkozott csak úgy, hogy szívesen tanítana belőle.

Hosszas szakmai elemzést közölt a tizedikeseknek szóló állami kísérleti történelemkönyvről szombaton a Történelemtanárok Egylete (TTE). Eszerint az még mindig tele van hibákkal, pedig már két éve tanulnak belőle. Többek közt kritizálták, hogy a tananyag bizonyos esetekben nem felel meg napjaink történettudományos nézeteinek. Erre példaként említették, hogy elfogult a Habsburg-ábrázolás, korszerűt-len a Bocskai-kép, továbbá a XVIII–XIX. századi Magyarországot bemutató térképeken rosszak az országhatárok. Az atlaszokkal kapcsolatban arról is írtak, hogy grafikai kivitelezésük „csúnya”, a települések neve gyakran olvashatatlanul kicsi, sokszor hiányzik a tájékozódást segítő folyók neve. Olyan durva tévedések is találhatók a könyvben, amelyek Egert a Tisza mellé helyezik, Hollókőt Fülek helyén jelölik.

A könyvben található 32 ábrából mindössze kettőben nem volt hiba. A képanyaggal kapcsolatban általános problémaként jelezték: sokszor nem derül ki, mikor készültek a festmények, vagy hogy udvari festő alkotásáról van-e szó, aki a megrendelő igényének megfelelően szépített művén.

Gond van a használt, de nem megmagyarázott fogalmakkal is, tehát hiába olvassák a gyerekek a „hegemónia” vagy a „szabadversenyes kapitalizmus” kifejezéseket, nem definiálják őket. Problémaként említették továbbá az elemzésben, hogy hatszor annyi évszám szerepel a könyvben, amennyit a kerettanterv előír, így ez feleslegesen terheli a diákokat.

A tankönyvnek Ráadás néven internetes kiegészítő tananyagai is vannak, ám ezek 70 százaléka valójában nem elérhető. A kritikusok szerint a kötet az önálló tanulást nehézkessé teszi, ezért tanári segítség szükséges, hogy felkészüljenek belőle az érettségire a diákok. Utóbbit támasztja alá, hogy a tankönyv bizonyos érettségi-témaköröket teljesen kihagy, például a barokk kort, a világgazdaság kialakulását vagy Erdély etnikai összetételének bemutatását. Ez egyébként a középiskolai történelematlasznál is megfigyelhető: nem dolgozza fel a gyarmatosítást, a dualizmus korát, a globalizáció vagy a világvallások témáját, holott ezekből is van feladat az érettségin. Az atlaszok egyébként nem tartalmaznak sem névmutatót, sem kronológiát.

Bár a tankönyveket készítő Oktatáskutató és -fejlesztő Intézet (OFI) munkatársait elhívta a kritikák bemutatására a TTE, ők nem vettek részt a rendezvényen. Ehelyett honlapjukon közlemény jelent meg, amely szerint „a tanárok szeretik a Történelem 10. kísérleti tankönyvet”. Bár azt írták, „természetesen minden kritikai észrevételt vagy javító szándékú javaslatot messzemenően figyelembe fognak venni a tankönyv továbbfejlesztésekor”, később a TTE egyik kritikáját „tudatos és manipulatív kísérletnek” minősítették „a tankönyv készítőinek politikai lejáratására”. Utóbbi állítást a TTE visszautasította, kijelentve, hogy elemzésük szakmai szempontok szerint történt.

Az OFI egyébként az alapján állítja, hogy a tanárok szeretik a történelemkönyvet, hogy annak kipróbálását 46 tanár segítségével értékelték egy jelentésben. A pedagógusok közül azonban 41-en szerződéses kapcsolatban állnak az intézettel, ami felveti a kérdést, mennyire merték szabadon megfogalmazni a véleményüket. Ám az intézet közleményében említett saját jelentése sem fest különösebben hízelgő képet a tizedikes tankönyvről. A véleményező tanároknak ugyanis csak 24 százaléka mondta, hogy szívesen tanítana belőle jövő évben is, 61 százalék ezt a kiadás átdolgozásához kötötte, míg 15 százalék egyáltalán nem akart többet tanítani belőle.

Árulkodó az is, hogy a tanárok, akiknek a tankönyv minőségét egy ötfokú skálán kellett értékelniük különböző szempontok szerint, milyen osztályzatokat adtak. Például a személyre szabott tanulás lehetősége átlagosan 3,3, az idegen szavak magyarázata 3,5, a tanultak gyakorlati vonatkozásának bemutatása 2,8-es értékelést kapott. A legjobb pontszámokkal a tankönyv esztétikuma (4,4) és a megfelelő nyomdai kivitelezés (4,4) büszkélkedhetett, illetve az, hogy tartalma megfelelt a kerettantervben foglaltaknak (4,4).

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 05. 23.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »