Trump ismét bocsánatot kért

Trump ismét bocsánatot kért

Az elnökjelöltek vasárnapi, második tévévitájának kezdetén Donald Trump republikánus jelölt ismét bocsánatot kért nőket sértő, napokban nyilvánosságra került mondataiért, ugyanakkor azt hangoztatta, hogy fontosabb dolgokról kellene beszélni.

Trump bocsánatkérő szavaira mintegy válaszul Hillary Clinton kitért arra, hogy ő már júniusban megmondta, Donald Trump alkalmatlan arra, hogy az Egyesült Államok elnöke legyen. Clinton összefogást ígért, s azt, hogy ő mindenkinek az elnöke akar lenni.

Donald Trump közvetlenül az elnökjelölti vita előtt másfél órával sajtóértekezletet tartott négy nő társaságában, akik azt állítják, hogy Bill Clinton volt elnök szexuálisan zaklatta őket. Közülük hárman megjelentek a tévévitán is.

“Lehet, hogy Donald Trump csúf dolgokat mondott, de Bill Clinton megerőszakolt engem, Hillary Clinton pedig megfenyegetett” – jelentette ki még a sajtótájékoztatón Juanita Broaddrick, akivel a Breitbart című lap már interjút közölt. Az interjút Donald Trump vasárnap közzé is tette Twitter-fiókjában.

A jelöltek arról vitáznak, hogy kinek, miért kell bocsánatot kérnie

A vasárnapi, második elnökjelölti vita elején a két nagy amerikai párt elnökjelöltje arról vitázott, hogy kinek miért kell bocsánatot kérnie.

Miután a republikánus párti Donald Trump bocsánatot kért nőket sértő becsmérlő mondataiért, Hillary Clinton demokrata párti jelölt felrótta neki, hogy más, a kampányban – veteránok, kisebbségi csoportok kárára – elkövetett sértéseiért soha nem kért elnézést.

Donald Trump számon kérte vetélytársán a szavai szerint eltűnt, több mint harmincezer elektronikus levelet, amelyet Clinton a külügyminisztersége idején a magánszerveréről küldött, illetve oda kapott. Trump azt ígérte: amennyiben ő lesz az elnök, pert indíttat az elektronikus levelek ügyében, és Clinton börtönben fogja végezni.

Clinton válasza: bizalmas tartalmú levelek – mint ezt az FBI egy évig tartó vizsgálata igazolta – nem kerültek illetéktelen kezekbe. “Vállalom a felelőséget, még egyszer nem tenném meg” – tette hozzá a demokrata párti elnökjelölt.

Vita a muszlim menekültek befogadásáról és a muszlim radikalizmus veszélyéről

Egyebek közt a muszlim radikalizmus, a muszlim vallás nevében fellépő terrorizmus kérdésében is vitába szállt egymással az amerikai republikánus és demokrata elnökjelölt vasárnapi, második tévévitájukban.

Változott-e az álláspontja a muszlim vallásúak beutazásának megtiltása ügyében? – kérdezte a műsorvezetőnő Donald Trumptól, utalva a republikánus alelnökjelölt, Mike Pence szavaira, miszerint Trump változtatott ez ügyben az álláspontján.

Trump kifejtette: ellenőrizetlenül érkeznek az Egyesült Államokba menekültek, akár Szíriából is. “Fogalmunk sincs, hogy kik jönnek Szíriából” – fogalmazott Trump, és leszögezte, hogy a szigorúbb ellenőrzés híve. “A déli határokon pedig kábítószer érkezik az országba” – fejtegette, s azt állította, hogy Clinton – és Obama elnök – a nyitott határok híve és amnesztiával oldaná meg az illegális bevándorlást.

Hillary Clinton szerint Trump korábbi javaslata a muszlimokról nem volt bölcs és veszélyes is. A demokrata párti elnökjelölt azt állította: a menekültek vallásuk miatti elutasítása ellentétes lenne az amerikai társadalom alapértékeivel, és Trump szavai éppen hogy újabb szimpatizánsokat toboroznak a terroristáknak.

Trump: a szír elnök Moszkvával és Teheránnal együtt legyőzi az Iszlám Államot

Donald Trump úgy véli, hogy a szír elnök Oroszországgal és Iránnal együtt eredményesen harcol az Iszlám Állam (IÁ) ellen, Hillary Clinton kifejtette, nem küldene amerikai szárazföldi csapatokat szír földre.

A vasárnap esti, második tévévitájukban a republikánus elnökjelölt kifejtette, hogy ugyan egyáltalán nem szereti Bassár el-Aszad szír elnököt, de Aszad Oroszországgal és Iránnal összefogva legalább eredményesen harcol az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ellen. Trump leszögezte: nem ért egyet alelnökjelöltje, Mike Pence álláspontjával, aki szerint Oroszország agresszív politikát folytat Szíriában.

Oroszország és Irán azért játszhat ilyen szerepet a térségben, mert Amerika gyönge – állította Trump. Amikor a műsorvezető arról faggatta, mit tenne elnökként, azzal válaszolt, hogy vannak katonai tanácsadói, állandóan tanácskozik velük erről.

Arra a kérdésre, miben különbözne az Iszlám Állam (IÁ) elleni harca Barack Obama elnök eddigi politikájától, Hillary Clinton kifejtette, reméli, hogy az IÁ-t kiszorítják Irakból még mielőtt ő az elnöki székbe kerül. Hozzátette ugyanakkor, hogy mindenekelőtt Abu Bakr al-Bagdadit, az IÁ vezetőjét venné célba, és megfontolná a kurdok felfegyverzését Irakban.

Clinton szerint a legfelső bíróság rossz irányba halad

A legfelső bíróság rossz irányba halad – jelentette ki Hillary Clinton demokrata párti jelölt az amerikai elnökjelöltek második, vasárnap este megtartott tévévitájában arra a kérdésre, milyen elvek mentén választaná ki bíróság új tagjait.

A szövetségi legfelső bíróság az Egyesült Államokban az alkotmánybíróság szerepét tölti be, s mivel döntése kötelező érvényű, a bírák kinevezése kemény politikai viták tárgya. Jelenleg – Antonin Scalia főbíró halála óta – új bíró kinevezésére várnak, s Clinton a vitában, anélkül, hogy részletezte volna, leszögezte: a bíróság jelenleg rossz irányba halad.

Elnökként ő olyan főbírát nevezne ki – hangsúlyozta a demokrata elnökjelölt -, akinek a mindennapi életben szerzett tapasztalata, gyakorlata van. Clinton olyan főbírót akar, aki tiszteletben tartja az abortusz jogát és a melegek jogait. Szerinte Obama elnök jelöltje, Merrick Garland alkalmas főbírónak.

Donald Trump azt mondta, a néhai Scalia bíró “köreiből”, tehát konzervatív jogászok közül nevezne ki főbírót.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »