Trónfosztás: már nem a régi listavezető a legkelendőbb fővárosi kerület

Trónfosztás: már nem a régi listavezető a legkelendőbb fővárosi kerület

Idén áprilisban összesen 12 632 ingatlan cserélt gazdát, amivel ez hónap nemcsak az idei év, hanem az elmúlt 4 esztendő, illetve a válságot követő évek második legnagyobb forgalmú hónapja volt. Ezzel egyidejűleg a fővárosban hatalmas változás történt: a XIV. kerület letaszította a népszerűségi lista éléről ősidők óta ott trónoló XIII. kerületet.

Sok év után idén áprilisban átrendeződés történt a fővárosi népszerűségi listán: a rangsort rendre vezető XIII. kerületet áprilisban megelőzte a szomszédos XIV. kerület, melyet a vásárolni szándékozók 18 százaléka jelölt meg lehetséges célpontjaként. Hasonló arányt ért el a budai XI. kerület is, így a XIII. csupán a harmadik legnépszerűbb kerület tudott lenni – derül ki a Duna House tanulmányából.

Míg a népszerűségi rangsor változott, addig az alku mértéke szinte változatlan maradt mindenütt: a családi házak árából vidéken 8 százalékot voltak hajlandók engedni a vevők, Közép-Magyarországon viszont már csak 6-ot. A lakások árából országszerte 4 százalékot lehetett alkudni, de a budapesti panelokéból ennél is kevesebbet, csupán 3 százalékot engedtek az eladók.

Budapesten továbbra is minden harmadik vevő befektető volt, arányuk pedig az V. kerületben még kiemelkedőbb volt: itt az adásvételek 80 százaléka ebből a célból történt. A fővárosban a befektetők átlagosan 25 millióért vettek lakást. Nagyjából minden ötödik vevő első otthonát vásárolta, illetve ugyanekkora a nagyobb ingatlanba költözők aránya is. Az eladók több mint harmada nagyobb lakásba való áttelepülés miatt vált meg otthonától, míg minden negyedik éppen ellenkezőleg, kisebbe költözött. Viszonylag magas, 8 százalékos volt áprilisban az elő- vagy végtörlesztők aránya is.

Vidéken csak a vevők 21 százaléka volt befektető, és a fővárosinál alacsonyabb volt az általuk lakásokra költött összeg is: alig több mint 11 millió forint. A Budapesten kívüli területeken a vásárlók 25 százaléka első lakását vette, míg 29 százalékuk nagyobb otthonba költözött. Itt az eladók 30 százaléka vált meg lakásától azért, mert nagyobba vágyott, és ugyanekkora volt azok aránya, akik örökölt ingatlanjaikat értékesítették. A kisebb lakásba költözők aránya 23 százalékos volt, míg az elő- vagy végtörlesztőké csupán 3 százalékot tett ki.

Áprilisban a paneleket az ország keleti részében 153 ezer forintos négyzetméteráron vásárolták, míg a nyugatin 163 ezer volt ugyanez az érték. A fővárosban jóval magasabbak voltak ugyanezek az árak: a pesti oldalon átlagosan 300 ezer forintos négyzetméteráron lehetett lakótelepi lakásokat eladni, míg a budain 333 ezret ért ezek négyzetmétere. A leggyorsabban ezt az ingatlankategóriát, tehát a fővárosi panelt lehetett eladni: ezek jellemzően 1,5 hónap alatt elkeltek. Ezekre a lakásokra jelenleg hatalmas a kereslet, nem véletlen, hogy négyzetméteráruk már a családi házakéval vetekszik. A fölkapottabb budapesti lakótelepeken nem kell sokáig keresni olyan otthonokat sem, amelyeket gazdáik 30 milliónál is drágábban kínálnak.

A téglaépítésű otthonok fajlagos ára mindenhol meghaladta a panelekét: a keleti országrészben átlagosan 190-, míg a nyugatin 212 ezer forintot kértek ezek négyzetméteréért. Ugyanez az összeg a főváros pesti térfelén 312 ezer forintot tett ki, míg a budain 456 ezer forintot. A szűken vett belvárosban az árak még feljebb kúsztak, ezeken a területeken átlagosan 507 ezer forintot ért egyetlen négyzetméter.

Ha az eladásokat vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy idén áprilisban összesen 12632 ingatlan cserélt gazdát, amivel ez hónap nem csak az idei év, hanem az elmúlt 4 esztendő, illetve a válságot követő évek második legnagyobb forgalmú hónapja volt. Egy évvel ezelőtt 4 százalékkal kevesebb adásvétel történt, 2011 áprilisában, ami az elmúlt időszak leggyengébb éve volt, pedig feleennyi lakás kelt el. Idén eddig közel 46 ezer ingatlant adtak el, ami a tavalyi év azonos időszakhoz képest ugyancsak 4 százalékos javulást jelent.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »