Trócsányi: a kegyelmezési eljárás korrekt

Az igazságügyi miniszter szerint a kegyelmezési eljárás korrekt, ezért az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) nagykamarájához fordulnak a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésről szóló magyar szabályozás legutóbbi, a bíróság általi elmarasztalása miatt.

Trócsányi László hétfőn az Inforádió Aréna című műsorában úgy fogalmazott: “azt gondolom, hogy ez a kegyelmezési eljárás korrekt. (…) Az érveinket fel fogjuk sorolni, és a (…) nagykamara elé fogjuk tárni, mert szerintem ez így rendben van”.

Mint kifejtette, az EJEB szerint a probléma az, hogy a kegyelmezési eljárás végén a köztársasági elnöknek kizárólagos – diszkrecionális – jogköre van. Álláspontja szerint ugyanakkor egy “nagyon cizellált” eljárási rendet vezettek be, az államfőnek kegyelmezési bizottság tesz javaslatot. Miért, milyen alapon gondoljuk azt, hogy a testület egy jól megalapozott döntését a köztársasági elnök nem írja alá – vetette fel Trócsányi László hozzátéve, ez egy vélelem.

Azzal kapcsolatban, hogy az EJEB emellett úgy vélte, túl hosszú idő a negyven év, amelynek el kell telnie a felülvizsgálatig, elmondta: most huszonöt évet említett a strasbourgi bíróság, ugyanakkor van olyan döntése, amelyben harminc évet mondott. “Ezeknek az éveknek a meghatározása nagyon nehéz. Most is gyakorlatilag az egész büntetési rendszerünket érinti (…) ez a kérdéskör” – mondta a miniszter. Hozzáfűzte: kíváncsi a nagykamara véleményére, amelyet majd politikai és jogi szinten is megvizsgálnak.

Trócsányi László kijelentette: a kegyelmezési eljárás rendjét rendben lévőnek találja, a negyven évről lehet vitatkozni, hogy az helyes vagy nem. Ugyanakkor még nem tartunk ott – fűzte hozzá.

Az alaptörvény-módosításról szólva a tárcavezető kijelentette: ez az alkotmánymódosítás “releváns, fontos és (…) helyes”.

Megjegyezte azt is, hogy szerinte ezek a cikkelyek “nem mondanak semmi olyant, ami ellentétes lenne” az európai uniós joggal.

Trócsányi László közölte azt is: “van törekvés” arra, hogy az Alkotmánybíróságba válasszák meg a négy új bírót, hogy tizenöt taggal működhessen a testület a mostani tizenegy helyett.

A közigazgatási bíróság átalakításával összefüggésben arról beszélt, hogy egy út elején vannak, folyamatban lévő jogalkotásról van szó, a közigazgatási bíráskodás szakmai színvonalát szeretnék emelni.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »