Trianon újratárgyalását!

NIF: A következő cikkben új, érdekes szempontokat figyelembe véve teszi meg a szerző a javaslatát a Trianoni Békediktátum újratárgyalására. A cikk nem minden kitételével ért egyet a szerkesztőség, de felfogadtuk, hogy nem működünk cenzúraként. A szólás szabadság az legyen tényleg az, aminek 1848-ban elképzelték a szappanozott kötéllel a cenzorokat kereső forradalmárok!

Felhívjuk ugyanakkor újfent a szerzők és a hozza szólók figyelmét, hogy a cikkeikért, illetve a hozza szólásaikért saját maguk felelnek.

Egyetlen tényező sem volt a magyar nép akkora történelmi ellensége, mint a zsidó. Nekik köszönhetjük az ország két világháborúba való berántását, a trianoni országvesztést, a második világháború után 800.000 magyar Szovjetunióba való deportálását, 200.000 áldozatot követelve.

A mi zsidóink voltak azok, akik közreműködtek más országok zsidóival Magyarország kifosztásában és gazdaságának szétverésében a rendszerváltást követően. Ők kezdték el a hetvenes években a hitelpolitika nevű adóspirál-játékot, amelyben többszörösét vitték ki az országból a névleges, de még így is vitatható adósságnak. Ők voltak azok (főként Gyurcsány Ferenc, Kuncze Gábor, Orbán Viktor, és mint akkori köztársasági elnök Sólyom László), akik végrehajtották külföldi fajtárasaik, ösződi beszédként elhíresült tervét:

.

( http://civilhetes.net/velemeny/wikileaks-orban-szervezte-a-zavargasokat )

.

Amelynek célja az volt, hogy egy kitalált válságra hivatkozva további megszorításokat eszközöljenek ki, lenyúlják a nyugdíjbefizetéseket, hogy foglalkoztatásnak nevezett rabszolgarendszert vezessenek be, belekényszerítve egészségeseket és rokkantakat, társadalmilag lesüllyedteket (közmunka). Ők azok, akik az otthoni munkát is megakarták adóztatni:

.

( https://hu.wikipedia.org/wiki/Kiegyez%C3%A9s ).

.

De ők azok is, akik kitalálták a holokausztként elhíresült mesét, amely a bűntudatkeltésen keresztül hivatott zsidókkal szembeni gátlásokat kiépíteni a tömegekben.

.

Ők voltak azok, akik magyar népen élősködve kitervelték az Osztrák-Magyar Monarchia felosztását, és a történelmi Magyarország szétdarabolását. Magyarország az első világháború befejezéséig Ausztria gyarmata maradt. Magyarországot Ausztria gyarmataként rántotta bele a világháborúba, de ő maga megúszta a vereséget Tirol elvesztésével. Ugyanakkor Ausztria a háború végén területeket vett el Magyarországtól, mint „háborús szövetségétől”. Mindezt a zsidók szándékainak megfelelően.

.

Magyarországgal úgy bántak a világháború győztesei, mint Németország után az első számú háborúzó féllel. Ám jogilag a békeszerződés elfogadhatatlan maradt, mivel Magyarország szuverenitása az első világháború végéig bizonyíthatóan nem állt fent. Ausztria soha nem akart lemondani Magyarországról és nem is tervezte a monarchia keretei között való kapcsolatát sem vele. A königgrätzi csata utáni helyzet kényszerítette Ausztriát arra, hogy elkerülje a forradalommal veszélyt, és látszatfüggetlenséget adjon Magyarországnak meg más népeknek.

.

https://hu.wikipedia.org/wiki/De%C3%A1k_Ferenc_(igazs%C3%A1g%C3%BCgy-miniszter)

.

Trianon újra tárgyalása a kiegyezés vizsgálata nélkül értelmetlen és kilátástalan.

.

Kérdés, hogy a kiegyezéssel megvalósult-e Magyarország valódi függetlensége, vagy csak a függetlenség látszatának létrehozás volt a monarchiába foglalt népek és a világ számára. Az előbbi esetében Magyarországnak tudomásul kell vennie, hogy kezdeményezőként vett részt egy háború kirobbantásában és abból vesztesként került ki. A győzők joga szinte mindenre kiterjed. A látszatfüggetlenség ugyanakkor felmenti Magyarországot az első világháborúban való részvétel minden felelőssége alól. Ebben az esetben egy önrendelkezést nélkülöző országot daraboltak fel, amely határait nem hódítások árán alakította ki, hanem azok ténylegesen történelmi határok. Fontos dolog, hogy egy önrendelkezést nélkülöző népet nem lehet más népek elnyomójaként minősíteni. A gyarmati rendszerben nincsen egyszerre elnyomott és elnyomó tényező, vagy az egyik, vagy  a másik. Az első világháborút követő békeszerződés nem tartalmazhat olyan kijelentést, hogy a trianoni országfelosztás a népek szabadságát célozta megvédeni azzal, hogy elszakították őket a történelmi Magyarországtól.

.

A kiegyezést akkor lehetett volna Magyarországnak valódi függetlenséget adó egyezmény, ha a megegyezés is valóban két függetlent fél között születik.  Jogi szempontból jogosan kérdőjelezhető meg Ausztria szándéka Magyarország függetlenségének visszaadására, hogy a kiegyezésre königgrätzi csatát követő évben került sor. Nem Magyarországnak biztosítandó függetlenség volt, hanem helyzetből következő kényszer, hogy megelőzzenek egy forradalmat Magyarország részéről, amelyben esetleg már más népek is beléptek volna. Jogilag is helytálló az az érv, hogy amennyiben Ausztria valóban független Magyarországot akar, akkor ahhoz miért kiegyezésre, és miért nem Magyarország függetlenségének kimondására volt szükség? Miféle megegyezés születhet jogi értelemben egy gyarmattartó és gyarmata között? Erre a jogászoknak és politikusoknak választ kell adniuk.

.

A kiegyezés egyezményét nem két független fél írta alá, hanem I: Ferenc József, Ausztria császára, és az által kinevezett felelős, „magyar” kormány tagjaként és képviseletében Deák Ferenc.

A Wikipédiából:

.

,,A háborús veszteség után a császár november 17-ére újra összehívta a magyar országgyűlést, és minden nehézség elhárítása után, amiben az uralkodó mellett Deákot illette a legfőbb érdem, 1867. február 17-én kinevezte a felelős magyar kormányt…”

.

Ugyanezt másképpen:

 .

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kiegyez%C3%A9s

.

,,Még kicsit korábban, Deák húsvéti cikke hatására Ferenc József megengedte a magyar országgyűlés összehívását, illetve az ehhez szükséges 1865-ös választások kiírását és lebonyolítását. Az ennek eredményeképp 1865. december 11-én összeült parlament a választásokon abszolút győzelmet szerzett Deák Párt vezetőjét, Deák Ferencet tette meg a magyar tárgyalódelegáció vezetőjévé.”

.

Aki jogász és politikus ezt nem érti, az nem is akarja érteni. Az osztrák uralkodóház önmagával tárgyalt a kiegyezés tartalmáról, az általa kinevezett ,,magyar” tárgyalóféllel! Még az sem hozható fel a kiegyezés mellett, hogy Deákék legalább a magyar törvények szerint jártak el az egyezmény tárgyalásakor. Újra idézek a Deákkal foglalkozó Wikipédia anyagából:

,,…Deák megkezdte az alkut, még mielőtt a magyar alkotmány teljesen el lett volna ismerve és helyreállítva.”

.

Deák Ferenc és a ,,felelős magyar kormány” mögött nem volt alkotmány, de nem is lehetett azon oknál fogva, hogy egy gyarmat nem is szokott ilyennel rendelkezni. A függetlenséget ugyan nem zárja ki az alkotmány megléte vagy nem léte, de ennek hiányában milyen más törvényekre hivatkozva lehet Deákék tárgyalásait a magyar részről felhatalmazottnak tekinteni? DE van ennél ütősebb érv is, amely aláássa, hogy Deákék tárgyalása az ország egyetértésével történt volna.

Idézek a Wikipédia kiegyezéssel foglalkozó anyagából:

.

,,A kiegyezést a magyar társadalomnak elenyészően kis része rendezte el és törvényesítette (a választójog igen korlátozott volt, a népességnek kevesebb, mint 8 százaléka bírt szavazati joggal), és a nép nagyon nagy része tekintette azt a magyar ügy és a forradalom öröksége elárulásának. Ez mély és tartós töréseket okozott a magyar társadalomban.

“Viszont a kiegyezés elfogadtatása a társadalommal, komoly nehézségekbe ütközött. Több megye (például Heves, Pest, Szatmár) elutasította a kiegyezést és kiállt Kossuth mellett, az ellenzék megszervezte a demokrata körök hálózatát, az Alföldön többezres kormány- és kiegyezés-ellenes népgyűlésekre került sor stb. A kormány, felfüggesztve liberális elveit, határozott ellenlépésekre szánta el magát: bebörtönözte a Kossuth leveleit közlő Böszörményi Lászlót, betiltotta a demokrata köröket, a leginkább ellenálló Heves megyébe pedig királyi biztost küldött.”

.

A  jogászok és politikusok részére, az érthetőség kedvéért a lényeget röviden összefoglalva:

.

Ausztria az által kinevezett delegációkkal tárgyalt Magyarország és Ausztria jövőbeni együttműködéséről.Ausztria azt szabta a tárgyalások feltételéül, hogy Ausztria császára legyen egyben Magyarország királya is, vagyis a függetlenség ára az legyen, ha Ausztria, mint Magyarország gyarmattartójának felülrendelése Magyarországgal szemben megmarad – jogi abszurdum.Nem volt a tárgyalások alapjául szolgáló, törvényre visszavezethető felhatalmazás Deákék számára, sem a néptől. Sem a nép által elfogadott törvényes vezetőtől.A kiegyezés a nép akarata ellenére történt, a kiegyezést későbbiekben sem támogatta a társadalom többsége. Márpedig a legitimáció alapja a társadalom támogatása.

.

Deák Ferenc ilyen szemszögből nézve hazaárulónak minősül. Valamiért erős vonzódásuk van a zsidóknak ilyen lények iránt, mert pénzeinken rendre előkerül Deák képe, csakúgy, mint az ezüstöt tartalmazó, 1993-as és 1994-es kiadású 200 forintoson. De ez nem változtat azon sem, hogy a kiegyezés hiányában, Magyarország függetlenné válása esetén más, magyarországi népek ugyanazt követelték volna a magyaroktól, amit a magyarok követeltek Ausztriától. Vagyis kiegyezés hiánya egy korábbi Trianonhoz vezetett volna.

.

Trianon gyökerei valójában mélyebben nyúlnak a magyar történelemben. Egészen a Dózsa-féle parasztfelkelésig. Amikor még létezett független történelmi Magyarország. A felkelés megmutatta, hogy a Magyarországon szükségessé vált a politikai, társadalmi és gazdasági változások, amelyek a feudalizmusból a kapitalizmusba vezettek volna. A felkelés leverésével és megtorlásával Magyarországot akkori urai visszaküldték az istváni feudalizmus szintjére, és cseppet sem voltak tekintettel a világ fejlődésére, amelyhez viszonyítva, nem hogy csökkent volna lemaradásunk, de még nőtt is. A külvilág politikai eseményeiről tudomást venni nem akaró, vagy azokat megérteni nem tudó magyar elit saját hatalmára fókuszálva felszámolta a magyar fejlődés lehetőségeit. (Szinte kísérteties hasonlóságot produkáltak a ,,rendszerváltás” utáni kormányok, kiemelkedve még belőlük is az Orbán vezette kormányok.) Magyarország további sorsa, a karma törvényeinek engedve vezetett el a török hódoltságig, onnan pedig a négyszáz éves osztrák uralkodásig. Trianon a korlátolt magyar elitre 1514-ben kimondott ,,isteni” ítélet végrehajtása volt.

.

Mindezek nem változtatnak azon sem, hogy Trianon magasról tett a törvényességre. Átértelmezése a magyar történelem szempontjából rendkívül fontos lenne, mert az egyben elvezetne a második világháborút követő, hasonlóan törvénytelen békeszerződés felülvizsgálatához. Azonban Orbántól és jogászcsapatától aligha lehet ilyesmit várni. Még arra sem lesznek képesek, hogy tanuljanak Szapolyai János példájából: az ország gyengítésével annak vezetői veszítik a legtöbbet.

  Romek Károly

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Kategória:cion-diktatúra, CIONIZMUS, ellenállás, EU, Geopolitika, hibrid háború, Magyarország Cionista Gyarmat!, REFORMOK Tagged: európai zsidó PT, magyar zsidó PT, magyarellenes etnikai heccelés, trianoni békediktátum, zsidó hegemónia


Forrás:internetfigyelo.wordpress.com
Tovább a cikkre »