Törvénysértő állapotok a gyermekotthonokban

Törvénysértő állapotok a gyermekotthonokban

Csúnyán elbánt a gyermekvédelem Horváth Leonnal, a most 18 éves fiatal azonban nem hagyta magát, perre vitte és meg is nyerte az ügyet. Leon, hogy felhívja a figyelmet a gyermekvédelem súlyos hiányosságaira, az Emminél is kilincselt, egyelőre nem sok sikerrel. A fiatal szerint a jogszabályokkal nincs probléma, az a gond, hogy a kormány nem tartja be saját törvényeit. A TASZ személyiségi jogi pert indít az ügyben.

Pillanatok alatt ismerte meg szinte az egész ország Horváth Leont, aki 18 évesen precedensértékű pert nyert a gyámhivatallal szemben. A fiatal úgy érezte, indokolatlanul helyezték másfél évre speciális gyermekotthonba, ezért perre ment. A törvény rendelkezése szerint csak a súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutató, vagy pszichoaktívszer-függéssel küzdő állami gondozottak helyezhetők speciális gyermekotthonba. Bár Horváth Leonnak a szakértői vélemények szerint nem voltak ilyen problémái, több mint három évvel ezelőtt a Zala megyei Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság rendelkezését követően mégis speciális gyermekotthoni ellátásra kárhoztatták az ötéves kora óta állami gondozásban élő fiút. Szakértői vélemények sora szól arról, hogy az állami gondozásban élő gyerekek jóval nagyobb eséllyel vannak kitéve prostitúció, szexuális abúzus, kábítószer-fogyasztás veszélyeinek, jóval több az igazolatlan hiányzásuk is, mint a családban nevelkedő társaiknak. A speciális intézetekben élő fiatalok még inkább ki vannak szolgáltatva ezeknek a veszélyeknek. „Nagy annak a veszélye, hogy a normál állami gondozást igénylő, enyhe problémákkal speciális gyermekotthonba kerülő fiatal súlyos pszichés vagy magatartásbeli gondokkal, vagy adott esetben kábítószerfüggéssel kerüljön ki” – mondta portálunknak Horváth Leon, aki akaraterejének köszönhetően ezt elkerülte, és nagy sikerként értékeli a gyámhivatallal szemben megnyert pert. 

 Horváth Leon, aki 18 évesen pert nyert a gyámhivatallal szemben  Magyar Nemzet  

Nem tartja be a kormány a törvényeket

„A jogszabályokkal nincs probléma, az a gond, hogy a kormány nem tartja be a törvényeket” – válaszolta Horváth Leon arra a kérdésünkre, hogy mely pontokon szorul sürgős változtatásra a hazai gyermekvédelem. Mikor arra kérjük, mondjon erre konkrét példát, azt említi, hogy a törvény rendelkezései szerint minden megyében 50 kilométeres körzetben biztosítani kellene a speciális gyermekotthoni ellátásra szorulóknak férőhelyet, hogy a sokszor rossz anyagi körülményekkel küzdő családoknak ne kelljen utazniuk a kapcsolattartásért. Ennek ellenére például Zala megyében nincs is speciális gyermekotthon lányok számára, a gyámhivatalok – nemzetközi jogokat sértve – az ország különböző pontjain helyezik el a fiatalokat, így járulva hozzá nagymértékben a kapcsolattartás meghiúsulásához. A speciális ellátásra szorulóknak sokszor férőhelyhiányra hivatkozva nem jut megfelelő ellátás. Horváth Leon szerint ez nem teljesen felel meg a valóságnak, mint mondja, Zala megyében is rengeteg felújított épület van, amit bezártak, és több éve árusítanak. A fiatalember állítása szerint – többször előfordult, hogy olyan problémásnak tűnő gyerekeket és fiatalokat helyeznek ilyen intézménybe, akik nem szorulnának rá, csak épp nem akarnak velük foglalkozni. Szerinte őt is azért helyezték speciális gyermekotthonba, mert túl sokszor illette kritikával a rendszert, így akarták elhallgattatni. 

Jogszabályba ütköző cselekedetet tanúsít a kormány azzal is, hogy a speciális gyermekotthonokban élőket nem különítik el tünetcsoport szerint

– szögezi le a 18 éves fiatal. Mint mondja, a három fő tünetet mutató (súlyos pszichés, súlyos magatartásbeli gondokkal és kábítószerproblémákkal küzdő) gondozottak nem lehetnének egy helyütt. Ennek ellenére szinte egyik intézményben sem különítik el őket, így téve ki annak a veszélynek a fiatalokat, hogy egymás tüneteit átvegyék. Így szerezhetnek súlyos pszichés problémájuk mellé súlyos magatartászavart is a gondozottak, vagy válhatnak adott esetben aktív szerfogyasztókká. 

 „Jogszabályba ütköző cselekedetet tanúsít a kormány azzal is, hogy a speciális gyermekotthonokban élőket nem különítik el tünetcsoport szerint” Magyar Nemzet  

Azt, hogy sokszor az is előfordul, hogy nem a valóságnak, hanem az intézménynek megfelelő jelentést írnak a gondozottakról, maga Reményi Csaba, az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság elnöke is elismerte egy négy évvel ezelőtti nyilatkozatában.

12 éve vannak folyamatban a törvénymódosítások 

Horváth Leon a rendszerben felfedezett súlyos hiányosságokat és problémákat nyilatkozat formájában összefoglalta és benyújtotta az Emberi Erőforrások Minisztériumához (Emmi). A fiatal – miután Czibere Károly, a szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár más elfoglaltságaira hivatkozva nem tudta fogadni – a Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály vezetőjével, Lantai Csillával és Büki Péter gyermekjogi szakértővel egyeztetett. Mint mondja, az egyik fő téma ezen a találkozón a tünetcsoport szerinti elkülönítés volt. A minisztérium munkatársai Leon elmondása szerint csak azt hajtogatták, hogy a törvénymódosítások folyamatban vannak. A 18 éves fiatal kérdésére, miszerint mikor jelentek meg a tanulmányok, amelyek erre a problémára felhívták a figyelmet, a „12 éve” válasz érkezett. Arra a kérdésére viszont, hogy „akkor 12 éve vannak folyamatban a törvénymódosítások?”, Leon nem kapott választ. A 18 éves fiatal szerint felesleges volt bemennie a minisztériumba, mert bár kedvesen fogadták, elbeszéltek egymás mellett. 

Horváth Leon azt kezdeményezte a minisztériumi látogatásakor, hogy hozzanak létre az intézményektől, gyermekvédelmi központoktól, fenntartóktól teljesen független bizottságokat, hogy a döntések a gondozottak és ne az intézmények érdekeit tükrözzék.

Mivel a gyermekvédelmi főosztály munkatársai a férőhelyhiány okát a szűkös forrásokkal magyarázták, a 18 éves fiatal most arra készül, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági minisztertől kérjen időpontot, hogy megkérdezhesse, milyen költségvetésből és hatékonysággal dolgozik a gyermekvédelem; mi alapján döntik el, hogy épp a tünetcsoport szerinti elkülönítésre nem szánnak pénzt. Horváth Leon szerint a népszavazási kampányra szánt több milliárd forint tíz százalékából komoly pozitív változást lehetett volna elérni a gyermekvédelemben. 

 A 18 éves fiatal szerint felesleges volt bemennie a minisztériumba, mert bár kedvesen fogadták, elbeszéltek egymás mellett  Magyar Nemzet  

A gyámhivataloknak nemzetközi jog által szabályozott kötelességük állandóságot, biztonságot, stabilitást nyújtani a gondozottaknak, ennek ellenére mégis sokszor helyezik át a fiatalokat. Horváth Leon vizsgálatot kezdeményezett az Emminél, szeretné megtudni, hogy a gondozási helyek sűrű megváltoztatása közrejátszik-e abban, hogy egy gondozott később speciális szükségletűvé váljon. 

Személyiségi jogi pert indít a TASZ

Ombudsmani jelentések is leírták már a speciális gyermekotthonokban uralkodó szörnyű körülményeket – egészíti ki a Horváth Leon által felvázolt problémahalmazt Jovánovics Eszter, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa. Példaként említi a fóti gyermekotthont, ahol a jelentés szerint börtönszerűek a körülmények, súlyosan korlátozzák az ott nevelkedők személyi szabadságát. Mint mondja, annak ellenére, hogy ezeknek az intézményeknek az lenne az értelme, hogy komolyabb szakértelemmel rendelkező munkatársak, pszichológusok foglalkozzanak a gyerekekkel, előfordul, hogy vagyonőrök vagy egyéb megfelelő képesítéssel nem rendelkező nevelők látják el ezt a feladatot. 

A TASZ munkatársa elmondta, Leon ügyében személyiségi jogi pert fognak indítani. Mint kifejtette, a jogellenes áthelyezést ugyan a közigazgatási perben megállapította a bíróság, ám ez a per nem volt alkalmas arra, amire egy személyi jogi per alkalmas lehet. Nevezetesen, hogy a bíróság kimondja, milyen alapvető személyiségi jogai sérültek abban az eljárásban, amely során őt jogellenesen speciális intézetbe tették. Ha a pert megnyerik, a bíróság jogkövetkezményként erkölcsi és pénzbeni elégtételt is meg tud majd állapítani.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »