Történelmi vereség fenyegeti a német szociáldemokratákat

BERLIN. Története legrosszabb eredményét érheti el a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) a szeptember 24-i szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson, az Angela Merkel kancellár vezette jobbközép CDU/CSU pártszövetségtõl jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) pedig a harmadik legnagyobb erõként debütálhat a Bundestagban egy csütörtökön ismertetett felmérés alapján.

A infratest dimap kutatóintézet adatai szerint az SPD országos választói támogatottsága jelenleg 20 százalékos. Amennyiben ez nem változik, és a Martin Schulz vezette párt 20 százalékot szerez a tíz nap múlva tartandó választáson, alulmúlja eddigi negatív rekordját, a 2009-es 23 százalékot, és messze elmarad a legutóbbi, 2013-ban tartott Bundestag-választáson elért 25,7 százaléktól.

A szociáldemokraták az egy héttel korábbihoz képest 1 százalékponttal gyengültek. A 20 százalék a legalacsonyabb érték, amelyet az infratest dimap kutatásaiban eddig mértek.

Az ARD országos köztelevízió megbízásából végzett felmérés szerint a CDU/CSU változatlanul 37 százalékon áll. A pártszövetség 2013-ban a szavazatok 41,5 százalékát gyûjtötte össze, és az utóbbi négy évben az SPD-vel kormányzott.

A Bundestag ellenzéki oldalán a szociáldemokratáktól balra álló Baloldal a szavazatok 9 százalékára számíthat, ami 1 százalékpontos gyengülés az egy héttel korábbihoz képest, de 0,5 százalékos emelkedés a 2013-ban elért 8,5 százalékhoz viszonyítva.

A Zöldek 7,5 százalékon állnak, gyengültek az egy héttel korábbi 8 százalékhoz, és a 2013-as 8,4 százalékhoz képest.

Az 5 százalékos bejutási küszöböt várhatóan két további párt is eléri.

Az AfD harmadik erõként debütálhat a Bundestagban

Az AfD 12 százalékos eredménnyel, a harmadik legnagyobb frakcióval kerülhet be a Bundestagba. Támogatottsága 1 százalékponttal nõtt az egy héttel korábbihoz képest, és több mint a két és félszerese a 2013-ban elért 4,7 százaléknak.

A 2013-ban elveszített szövetségi parlamenti képviselet visszaszerzésére készülõ jobboldali liberális német Szabad Demokrata Párt (FDP)  az egy héttel korábbi 9 százalékról 9,5 százalékra emelkedett, ami nagyjából a kétszerese a négy éve elért 4,8 százaléknak – mutatta ki az infratest dimap ARD Deutschlandtrend címû felmérése.

Ezek az utolsó adatok, amelyeket az intézet a választás elõtt közzétesz.

A felmérést szeptember 12-én és 13-án készítették, 1003 ember megkérdezésével. Az adatok a választókorú népességet tekintve reprezentatívak.

Vereség után lázadás?  

Ha a 154 éve alapított SPD valóban történelmi vereséget szenved, a pártban "kitör a lázadás" és elsöpri a teljes felsõ vezetést, Martin Schulzcal az élen – mondta csütörtökön Berlinben egy újságírókkal folytatott beszélgetésen az egyik legtekintélyesebb német politológus. Oskar Niedemayer, a berlini Freie Universität kutatóegyetem empirikus politikai szociológiára szakosodott munkacsoportjának vezetõje hozzátette: a Bundestag-választásokon elszenvedett egymás utáni negyedik vereség apátiába taszíthatja a tagságot, ami nagyban megnehezítené az új vezetés dolgát, ha ismét tárgyalni kellene a CDU/CSU-val a nagykoalíció folytatásáról.

Az SPD csak akkor vállalhatna kormányzati felelõsséget, ha a tagság egy pártszavazáson jóváhagyná a koalíciós szerzõdést, ezért meg kellene gyõzni a többséget arról, hogy ismét be kell állni kisebbik koalíciós partnerként Angela Merkel mellé, annak ellenére, hogy a 2005-2009-es és a 2013-2017-es ciklus közös kormányzása is katasztrofális vereséggel végzõdött.

A kutató az AfD-t nemzeti konzervatív pártként jellemezte, megjegyezve, hogy egyre erõsebb szélsõjobboldali tendenciák figyelhetõk meg a pártnál, amely az utóbbi két évben mindenekelõtt a berlini vezetés menekültpolitikájának éles bírálatára, és a szélsõséges iszlamizmusként, valamint terrorveszélyként azonosított iszlám elutasítására építette politikáját. Mint mondta, a következõ ciklusban dõl majd el, hogy melyik irányba indul tovább az AfD. Várhatóan mindent megtesznek majd azért, hogy elkerüljenek egy újabb pártszakadást – mondta Oskar Nidermayer, felidézve, hogy 2015-ben távozott a pártból az addig meghatározó konzervatív-liberális szárny.

Hozzátette: az AfD a Bundestag tagjaként valószínûleg semmilyen hatással nem lesz a törvényhozásra, a többi párt várhatóan nem mûködik majd együtt frakciójával, indítványait nem veszik napirendre.


Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »