Történelemhamisítás előzte meg Krisztof Penderecki Jeruzsálem hét kapuja című művének budapesti bemutatóját

Történelemhamisítás előzte meg Krisztof Penderecki Jeruzsálem hét kapuja című művének budapesti bemutatóját

Krysztof Penderecki kortárs lengyel zeneszerző szerdán este vezényelte a Jeruzsálem hét kapuja című kórusszimfóniáját a Művészetek Palotájában. A mű ősbemutatója 1997-ben volt Jeruzsálemben annak emlékére, hogy Dávid király háromezer évvel korábban foglalta el az ősi települést, s tette meg az egyesített zsidó törzsek központjává. A két kórust, két szoprán, egy-egy alt, tenor és basszus szólót, illetve narrátort megszólaltató zenei alkotás énekelt, latin és héber nyelvű szövege a Zsoltárok és más ószövetségi könyvekből kiemelt, Jeruzsálemmel kapcsolatos versekből állt. A Penderecki-mű budapesti bemutatóját cionista elvárásoknak megfelelő történelemhamisítás előzte meg.

Penderecki Jeruzsálem hét kapuja alcímet viselő VII. szimfóniájának magyarországi bemutatója előtti hetekben, napokban számos alkalommal lehettünk szem- és fültanúi a durva történelemhamisításnak a közszolgálati rádióban sugárzott beharangozóktól kezdve a Müpa hivatalos honlapjának kedvkeltő ismertetőjéig. Más szóval: megint tudtunkra adták, hogy a zsidók előtt, nélkül nem volt semmi, és jelenleg sincs semmi. Sem Jeruzsálemben, sem Budapesten. A közelmúltban több ízben elhangzott, leírt beharangozó általunk kifogásolt mondata így hangzott:

A Jeruzsálem fennállásának 3000. évfordulójára szerzett kórusszimfónia bemutatója 1997-ben volt Izraelben.

Az ilyen szöveg olvastán, hallatán az ember nem tudja, hogy sírjon, vagy inkább nevessen. A beharangozót nem piaci halas kofák szövegezték, hanem valószínűleg az ebbéli tevékenységükért komoly fizetést zsebre vágó műveltebb személyek, akiknek illene tudni, hogy Jeruzsálem nem a zsidó Dávid királynak a Kr. e. 1000 körül történt hódítása óta „áll fenn”, hanem annál jóval régebben. A beharangozók szövegéből ugyanis az derült ki, hogy Jeruzsálem csak 3000 éve „áll fenn”, azaz előtte a város nem is létezett…

Jeruzsálem azonban annál sokkal régebb óta létezik, mint amikor Dávid király a Kr. e. 1000 körül elfoglalta a kánaáni jebuzeusoktól. Izraelben valóban 1996-ban ünnepelték, nagyfokú politikai célzattal, Jeruzsálem, „Dávid városa” zsidók általi meghódításának harmadik millenniumát. De azt még maguk a zsidó sem állítják – a „magyarok” történelemhamisításához hasonlóan -, hogy Jeruzsálem csak a zsoltáros király hódítása óta „áll fenn”, azaz előtte nem is létezett. De igenis létezett, s a fennmaradt legrégibb ismert írott forrás szerint is legalább egy évezreddel korábban, minthogy azt Dávid elfoglalta volna.

A Jeruzsálem létezéséről említést tevő eddig előkerült legrégibb írásos dokumentum a Kr. e. 14. században (tehát Dávid hódítása előtt közel fél évezreddel) keletkezett egyik úgynevezett ’Amárna-levél (az egyiptomi Tell el-’Amárna település neve után – H. J.), amelynek feladója ’Ábd Hebbá, Ú-ru-Sálim, azaz Jeruzsálem királya volt. A régészeti leletek pedig még az írásos emlékeknél is régebbre mutatnak. Az ásatások során előkerült maradványok egyértelműen bizonyítják, hogy a mai Jeruzsálem területén már Kr. e. 3800 körül megerősítették a dombot, amelyre a város épült. Magyarán, a régészet tanúsága szerint a város már közel három évezreddel Dávid király hódítása előtt is „fennállt”.

Hering József – Kuruc.info


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »