Toroczkai, a szelídített forradalmár

Toroczkai, a szelídített forradalmár

Lánglelkű forradalmárból és a szélsőjobb szubkultúra hőséből mára a néppártosodni igyekvő Jobbik egyik alelnöke és reménysége lett a tévészékház ostromakor ismertté vált Toroczkai László. Portré Ásotthalom polgármesteréről, akinek migránsügyben is a vártnál árnyaltabb a véleménye.

Kétezer-nyolcban Vona Gábor pártelnök és Szabó Gábor (későbbi pártigazgató) megkért, hogy egy kicsit lépjek hátrébb az országos politikától, mert az akkor már minden energiájával a 2010-es választásokra koncentráló Jobbiknak nem jönne jól az én elég ellentmondásos megítélésem. A Jobbik XI. kerületi pártirodájából mentünk át megbeszélni ezt a dolgot egy Villányi úti borozóba. Elfogadtam az érveiket, de amikor felálltunk az asztaltól, a pincér hozzám lépett oda autogramot kérni – mondja Toroczkai.

Valószínűleg ez a kis történet is jól érzékelteti, milyen képet mutatott a Jobbik politikusainak országos ismertsége a parlamentbe jutás előtt. Bár ekkor már túl vagyunk a Magyar Gárda 2007-es megalapításán, és Vona Gábor is állandó szereplője a híreknek, a közvélekedésben mégis Toroczkai László volt „a” forradalmár. (Az persze kissé komikus, hogy Toroczkai helyett az ezek szerint „kevésbé ellentmondásos” Zagyva György Gyula került az Országgyűlésbe, amit bízvást nevezhetünk a magyar parlamentarizmus egyik mélypontjának.)

Ráadásul – bevallása szerint – nem ez volt az egyetlen „visszavonulása” a Jobbik frissen megválasztott alelnökének, akinek most sokan újra hosszú politikai karriert kezdenek jósolni. Miután akkor nem kért magának befutó helyet a Jobbik listáján, visszaköltözött Szegedre, majd 2010-ben Csongrád megyében indult megyei képviselőnek – már akkor is a visszavonulás jegyében. Azért a háttérből segítette a Jobbik parlamenti frakcióját, aztán két év múlva ismét a teljes visszavonuláson gondolkozott. „Úgy éreztem, kiégtem. Az ellenzéki parlamenti lét nem egy hálás feladat” – mondja ezzel kapcsolatban.

Gyerekkori álom

Ekkor gazdálkodni szeretett volna, és a családjával kiköltözni a Szeged melletti tanyavilágba, ami – ahogy fogalmaz – gyermekkori álma volt. Végül vett egy tanyát Ásotthalmon, majd 2013-ban kiköltözött családostul. Oda akkor még csak földút vezetett, ma már a háztól nem messze fekszik az új kis határátkelő Szerbiába, és ennek köszönhetően természetesen aszfaltút is van. „Vittem ki a családot autóval a tanyára, amikor egyszer csak a földúton szembejött velünk egy húsz-harminc fős, afrikaiakból álló csoport. Ahogy elmentünk mellettük, néhányan rávertek az autó tetejére. Mellettem a feleségem, hátul a gyerekek – akkor elgondolkodtam rajta, jó ötlet volt-e ez az egész kiköltözés.” Toroczkai így találkozott először a menekültválsággal, s ennek azért közvetve azt is köszönheti, hogy mostanra – alelnöki tisztsége révén – visszakerült az országos politikába.

Ásotthalmi polgármesterként ugyanis nyilván nem könnyű ismét rendszeresen a hírekben szerepelni. A 2013 óta a települést vezető Toroczkainak azonban ez is sikerült hol azzal, hogy még jóval a kormányzati tervek előtt szögesdrót kerítés építését szorgalmazta a déli határszakaszon a menekültek feltartóztatására, hol meg azzal, hogy az ásotthalmi mező- és polgárőrökkel próbálta elriasztani az embercsempészeket. „Olyan állapotok voltak itt, mint a Mad Maxben: volt, hogy száz-százötven csempész is tanyázott a benzinkútnál, a rendőrök sem nagyon mertek mit kezdeni velük, a csempészek fényes nappal a főutcán számolták a hatalmas pénzkötegeket, teljesen törvényen kívülinek tűnt minden” – mondja.

Kezdetben egy Lada Nivával és három mezőőrrel próbálkoztak, korszerű terepjárót kérés ellenére sem biztosít nekik a Belügyminisztérium, most már legalább annyit elértek, hogy az ötfősre bővített mezőőrség bérköltségének felét állja a kormány. Időközben lett új autó is, sőt közadakozásból olyan felszerelések (éjjellátó kamera például), amilyenek Toroczkai szerint még a rendőrségnek sincsenek mindig.

DK-sok is támogatták

Közben persze a kerítés is kiépült, és ma már a rendőri jelenlétre sem panaszkodhat senki. „Amikor műszakváltás van, tízes konvojokban jönnek-mennek a főutcán” – mondja egy ásotthalmi vendéglátóipari egység pultosa. Igaz, vannak nem kívánt mellékhatások is: „Rendőr van, menekült meg nincs, mióta áll a kerítés, így aztán unalmukban bejönnek a faluba, és bírságolnak” – árnyalja egy pultot támasztó vendég.

A faluban egyébként általában jó véleménnyel vannak a most 38 éves polgármesterről, ami persze nyilván nem meglepő azok után, hogy Toroczkai 71 százalékkal verte tönkre fideszes ellenfelét 2013 decemberében, pedig az azóta elhunyt Petró Ferencnek az ilyenkor szokásos erős kormányzati hátszél is kijárt: éppen a választások előtt sikerült a Belügyminisztériumban húszmillió forintos gyorssegélyt találni a csődben lévő település megsegítésére.

Petró Ferencen azonban ez már nem segített, és 2014-re kihívója sem akadt Toroczkainak, akit – ez is országos hírt élvező minibotrány volt – még a helyi DK-sok is támogatásukról biztosítottak, amiért persze ki is zárták őket a pártból. „Mára elmondhatom, hogy a helyi baloldaliak stabil támogatóimmá váltak, kifejezetten jó velük a kapcsolatom – mondja erről a polgármester, azt is megjegyezve: – Bár korábban Ásotthalom nem volt jobbikos település, mára erőssé vált helyben a párt támogatottsága.”

Ez persze nemcsak a baloldalnak szolgálhat tanulságul, hanem nyilván Vona Gábor döntésében is fontos szerepet játszott. Ennek hátteréről egyébként meglehetősen keveset tudni, több jobbikos vezetővel is beszéltünk, s mind azt mondták, Vona egyszerűen bejelentette nekik, hogy az egyik alelnök Toroczkai lesz, és kész. Testületi vita, döntés sosem volt az ügyben, maga Toroczkai László pedig annyit mondott el, hogy éppen afféle „zarándokúton” volt Ásotthalomról a szegedi alsóvárosi templomba harmadik gyermeke születése után, amikor Vona felhívta a mobilján, és felkérte alelnöknek.

Vidéki visszavonulásból bevonulás az országos politikába. Fotó: Nagy Béla / Magyar Nemzet

„Egyáltalán nem meglepetés, hogy Toroczkai László bekerült a Jobbik elnökségébe, és az sem, hogy ilyen támogatottsággal. A párt elnöke valószínűleg azt a fejlődési pályát díjazta ezzel, ahonnan Toroczkai László elindult, amit közben tett és ahová most elérkezett” – mondta a Magyar Nemzet Magazinnak Ember Zoltán, az Iránytű intézet elemzője. Szerinte „minden bizonnyal imponál a Jobbik tagságának és vezetésének, amit Toroczkai László polgármesterként és a migránskérdés megoldásában tesz”, és ennek köszönhető a 75 százalékos támogatottsága.

Az eddigiek alapján az látszik valószínűnek, hogy az ásotthalmi polgármester Ember Zoltán szavaival „mozgalmár és rendvédelmi szerepben” tűnik majd fel pártvezetőként, karakterében ugyanis „a Jobbik eddig megszokott arcéléhez áll közelebb”, így jelölése „gesztus a Jobbik magszavazóinak”, ugyanakkor „településvezetőként a politikai realitásérzék sem hiányzik belőle”, így attól nem kell tartania Vona Gábornak, hogy az alelnök a pártvezetéssel nem egyeztetett akciókba kezd.

Egy, a párt működésére rálátó forrásunk szerint a Jobbik most láthatóan egyszerre próbál intenzív szervezetépítésbe fogni és szakpolitikai téren is erősíteni – a párt önkormányzati vezetőinek mindkettőben lehet tapasztalatuk. „Volner János szokta mondani belső fórumokon, ha valóban kormányképesnek akar mutatkozni a párt, azt is meg kell tudnunk konkrétan válaszolni, milyen szervezeti rendben dolgozik majd a Miniszterelnökség egy jobbikos kormány alatt” – mondta forrásunk, maga a frissen frakcióvezetővé választott Volner pedig erről csak annyit mondott lapunknak, hogy „ha valaki ma kormányképességet tud felmutatni, az veri a Fideszt. Ez ilyen egyszerű.”

Toroczkai erről kissé meglepően fogalmaz 2006-os tevékenysége fényében. Mint mondja, 2006-ban, a tévészékház felgyújtásának éjszakáján abban hitt, sikerül forradalmat kirobbantania, de ma már úgy látja, „jobban járt az ország, hogy nem tudtuk akkor megbuktatni a kormányt, mert nem voltunk felkészülve a kormányzásra, senkinek nem volt semmilyen államigazgatási tapasztalata például”. Igaz, ehhez képest később próbálkozott még alkotmányozó nemzetgyűlés összehívásával, 2009-ben pedig, Marian Cozma meggyilkolása után már azt írta a szélsőjobboldali Kuruc.infón, hogy a magyaroknak nem erre van szükségük, hanem „klánokba kell szerveződniük a cigányokkal szembeni önvédelem” érdekében.

„Túl korán kerültem a politikába”

Amikor ezekkel – na és persze a tévészékház ostromának ügyével – szembesítjük, annyit mond, ma már úgy látja: 18 évesen, túl korán került a politikába, és sokáig csak rombolni akart, különösen az őszödi beszéd kiszivárgása után, amikor elvesztette hitét a demokráciában. „2006-ban rombolni akartam. 2012-ben emlékművet állítani, most, 2016-ban pedig utat, csatornát szeretnék építeni itt, Ásotthalmon” – írja le saját pályaívét. Talán a tanyájától nem messze álló, az 1944–45-ben a Vajdaságban elkövetett magyarellenes vérengzéseknek emléket állító szobor köti még leginkább múltjához és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomhoz (HVIM).

Ma már a migrációról is úgy vélekedik, hogy „nem egyszerű kérdés”, hiszen „valóban van köztük a háború elől menekülő ember, aki semmi rosszat nem akar Európának”, de „lehet az érkezők között potenciális terrorista is”. „Egyébként amikor elkezdtük a mezőőrséget, meg kerítést akartam a határra, sorra kerestek meg a nyugati újságírók, tévéstábok. Nagyon érdekes volt megfigyelni, mennyire megváltozott a hozzáállásuk a párizsi terrortámadások után” – mondja.

„Toroczkai László – előnyére – nagyon megváltozott, azt is mondhatnám, lehiggadt” – mondta a Magyar Nemzet Magazinnak Mirkóczki Ádám. A jobbikos képviselő szerint a kormányképesség demonstrálására alkalmasak a párt sikeres településvezetői, így esett rájuk a pártelnök választása. „Toroczkai László ma teljesen más habitusú ember, mint amilyen tíz éve volt” – utalt párttársának a 2006. őszi eseményekben játszott szerepére Mirkóczki Ádám, aki szerint az ásotthalmi polgármester mindeközben nem veszítette el hitelességét. „Toroczkai László és a szintén radikális akcióiról, szélsőséges nézeteiről elhíresült Novák Előd között az a különbség, hogy Toroczkai nem elmebeteg” – hangzott egy jobbikos képviselő sokkal keresetlenebb véleménye. Szerinte a Jobbik új alelnöke mindig is tudatosan cselekedett, így végiggondolta azt is, milyen következményei lehetnek tetteinek.

Bár Toroczkai múltja Ember Zoltán szerint „nyújthat támadási felületet”, az Iránytű egyik felmérése azt mutatta – amelyben arról kérdezték az embereket, mely pártokat öveznek leginkább botrányok –, hogy a Jobbikot csak a válaszadók öt százaléka nevezte meg. Ez az adat már régóta stagnál, és az ezerfős minta tagjainak 25 százalékában kelt „inkább negatív” érzéseket a párt, ami szintén alacsonynak számít.

Ügynökkérdés

Toroczkai Lászlóval kapcsolatban egy kérdés van még, amelyet persze nem lehet megkerülni, mégpedig hogy ügynök vagy „titkosszolga” lenne. Az erről szóló pletykák alapja leginkább az, hogy – például azzal a Budaházy Györggyel ellentétben, akire éppen nemrég kért az ügyész húsz évet terrorcselekmény előkészítése miatt – Toroczkai úgymond minden húzósabb ügyét megúszta, a HVIM-mel pedig több, a környező országok számára provokatív akciót elkövettek.

Ezzel kapcsolatban a parlament nemzetbiztonsági bizottságának több mostani és korábbi (2006–2010 közötti időszakbeli) tagjával beszéltünk. Azzal kapcsolatban, hogy Toroczkai László esetleg ügynök, nemzetbiztonsági munkatárs lenne, Mirkóczki Ádám csak annyit mondott, 2010, azaz amióta tagja a parlament nemzetbiztonsági bizottságának, még nem volt olyan ülése a bizottságnak, amelyen Toroczkai neve bármilyen kontextusban előkerült volna, így kizártnak tartja még a feltételezést is.

Volner János szerint „komplett hülyeség” a felvetés. Két másik – neve elhallgatását kérő – titkosszolgálati forrásunk is azt mondta, nem tudnak róla, hogy Toroczkai személye ilyen összefüggésben előkerült volna bizottsági üléseken. Egy egykori tag úgy emlékszik, a 2006. őszi zavargások, a szélsőjobb lehetséges előretörése kapcsán „esetleg szóba kerülhetett”, egy másik informátorunk ugyanakkor azt mondta, „határozottan nem került szóba a neve”, „legfeljebb folyosói beszélgetésekben, amelyek mindig túlzók”.

Azt ugyanakkor ketten is elképzelhetőnek tartották, hogy – elsősorban a HVIM tevékenysége miatt – „lehetett időnként valamilyen nagyon laza kapcsolatfelvétel a hazai szakszolgálat és Toroczkai között, de ez nem beszervezést jelent, hanem csak annyit, hogy kérhettek tőle bizonyos információkat”. Maga Toroczkai erről annyit mond, aki „ügynöközik” vele kapcsolatban, nem tudja elképzelni, hogy a „semmiből, pénz nélkül” létre lehet hozni egy olyan szervezetet, mint a HVIM. „Egyébként pedig döntsék már el, hogy fideszes, MSZP-s, szerb vagy román ügynök vagyok-e” – mondta.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 06. 11.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »