Több mint ötezren sztrájkoltak a hivatalokban

Ötezernél többen vettek részt a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) által az önkormányzati hivatalokban dolgozó köztisztviselők munkahelyi szervezeteinek hirdetett, béremelést célzó kétórás munkabeszüntetésben – mondta el Boros Péterné, az érdekképviselet elnöke hétfő délelőtt Budapesten, sajtótájékoztatón.

Ahol vállalták a részvételt, mindenütt meg is tartották a demonstrációt, az események pedig megfeleltek Európa legszigorúbb sztrájkszabályainak – hangsúlyozta. Hozzátette: ez nem csupán jelzés, hanem a „komoly együttgondolkodás” szándékának jele is – írja az MTI.

Megemlítette, hogy a kormányzattal a jövő hét utáni héten folytatódnak tárgyalásaik, ezekre minden érintett számára elfogadható, kompromisszumos javaslatot visznek, „amely jó a munkabéke szempontjából, jó az ügyfelek szempontjából”.

Boros Péterné hangsúlyozta, a szakszervezet már két éve, a közigazgatásban dolgozók béremeléséről folytatott egyeztetések kezdetén jelezte, hogy „a közigazgatás egységéért kíván tárgyalni”, és ezt a szándékát fenntartja. A pozitív jelek dacára álláspontjuk szerint „nincs igazán garancia a karrierre az állami tisztviselők körében”.

Az erkölcsi és az anyagi megbecsülés mellett visszakövetelik munkaszüneti napként a közigazgatás napját, a legszigorúbb törvényesség megtartásának jegyében pedig az óriási fluktuáció miatt a túlmunka jelentette problémák összegyűjtésébe kezdtek – mondta. Célként említette, hogy „a kollégáink úgy tudják szolgálni Magyarországot, ahogy azt az esküjükben leírták”.

http://mno.hu/

Kompromisszumos előterjesztésként említette saját, három lépésben, három év alatt megvalósítható javaslatukat, amelynek „első lábaként” 25 százalékos illetménykiegészítést kapnának azok az önkormányzati hivatalokban dolgozók, akiknek a keresete kilenc éve nem változott.

http://mno.hu/

Boros Péterné lapunknak korábban elmondta: az önkormányzatoknál dolgozó köztisztviselők közül több mint 17 ezren semmilyen béremelést nem kaptak az elmúlt kilenc évben, emiatt nagy az elvándorlás és állandósult a szakemberhiány. A tavaly megnyílt jogszabályi lehetőség alapján 303 önkormányzat saját adóerejére alapozva – valamilyen mértékben – emelte saját tisztviselőinek az illetményalapját, de a dolgozók többségének bére nem nőtt. A szakszervezet azt szeretné elérni, hogy hároméves megállapodás részeként az önkormányzati köztisztviselők októbertől 25 százalékos bérkiegészítést kapjanak, ami januártól beépülne az alapbérbe. Jövőre további legalább 12, majd 2019-ben újabb hétszázalékos emelésre lenne szükség. A szakszervezet azt is elfogadhatónak tartaná, ha a kilenc éve változatlanul 38 650 forintos illetményalapot 60 000 forintra emelnék.

Ám a bérkövetelések fedezete nem szerepel sem az idei, sem a jövő évi költségvetésben. Sőt: a kormányközeli Magyar Idők azt írta, nem várható gyors döntés azoknak a közalkalmazottaknak és önkormányzati tisztségviselőknek a béremeléséről, akik eddig kimaradtak az életpályamodellekből. A lap idézte azt a kormányzati érvet, miszerint ezeknek az alkalmazottaknak a munkaadója nem az állam, hanem az önkormányzat, így elsősorban a településeknek kellene megoldaniuk a bérkérdést. Csakhogy a helyhatóságok többsége erre önerőből nem képes, miközben kötelező feladatokat is ellátnak, így a bérekben is van az államnak felelőssége – érvel a szakszervezet.

Az Együtt hétfőn közleményben tudatta: elfogadhatatlannak tartja, hogy a Fidesz különbséget tesz a központi államigazgatás által alkalmazott és az önkormányzatok által alkalmazott köztisztviselő között. „A Fidesz-kormány kivérezteti az önkormányzatokat, elvonja jogköreiket és tudatosan alulfizeti az önkormányzati köztisztviselőket. Mivel az elmaradt béremelések miatt sokan másutt vállalnak munkát, a helyi szabadságunk biztosítása szempontjából kulcsfontosságú önkormányzati hivatalok kiürülnek”.A Demokratikus Koalíció tudatta: „ahogy eddig, úgy ezután is támogatni fogunk minden olyan sztrájkot, munkabeszüntetést és szakszervezeti kezdeményezést, amely azt célozza, hogy a tisztességes munkáért tisztességes megélhetés járjon”. Közleményben hozzátették, a DK szerint szégyen, hogy az Orbán-kormány alatt a magyarok lettek a legtöbbet dolgozó és legkevesebbet kereső emberek Európában, ennek legkésőbb 2018-ban véget kell vetni.A Jobbik még vasárnap közölte, az egymást követő kormányok 2008 óta hagyják „elértéktelenedni a közszolgák fizetését”, a Fidesz pedig most az önkormányzatokra hárítja a felelősséget azzal, hogy azok adóbevételeinek terhére teszi csak lehetővé a bérrendezést. „A Jobbik szerint a központi költségvetésben megvan a fedezet a béremelések végrehajtására” – fűzte hozzá a párt.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »