Több millió utcagyerek bolyong a világban

Közel 150 millió gyermek él az utcán az ENSZ jelentése szerint, ám a lesújtó számadatot a közel-keleti migránsválság tovább árnyalja. Az elmúlt években Irakból közel 2,8 millió, míg Szíriából 2 millió gyermek menekült el. Cikkünkben a Consortium for Street Children szervezet az utcagyermekek globális megoszlásáról közölt térképe alapján mutatjuk be, hol a legsanyarúbb a gyermekek sorsa.

A magyarországi utcagyerekek számáról ugyan nem találtunk adatokat, de hazánkra nem jellemző, hogy gyermekek tömegei élnének fedél nélkül. Világszerte azonban az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai szerint mintegy 150 millió tölti mindennapjait életvitelszerűen az utcán, többségük a harmadik világ gazdaságilag igen rossz helyzetben lévő országaiban kerül kiszolgáltatott helyzetbe. Az Utcagyerekek nemzetközi napja, amire 2011 óta április 12-én emlékezünk meg, felhívja a figyelmet az egész földet behálózó problémára.

Az utcagyermekek felkarolását és támogatását segítő Consortium for Street Children (CSC) nevű szervezet lesújtó statisztikát közölt a világon élő utcagyermekek számáról és helyzetéről. Az adatok borús képet festenek a 2016-os állapotokról. A szíriai polgárháború és a közel-keleti migránsválság azonban még tovább súlyosbította az egyébként is tragikus helyzetet: a Szíriát sújtó polgárháború miatt eddig kétmillió gyermek hagyta el otthonát és él menekültként Libanonban, Törökországban és Jordániában. Irakból azonban még ennél is több gyermek, 2,8 millió távozott az elmúlt években, hogy mi lett velük, arról nem sokat tudni.

Már nem árul többé főtt tojást

Ugyan vannak olyan utcagyerekek, akik fedél alatt hajthatják álomra a fejüket, de egész napjukat utcai koldulással töltik, vagy más módon próbálnak pénzt keresni, munkába állnak, hogy kiegészítsék a család jövedelmét. Az afgán Mina története igazán megrendítő, gyerekkorában a napi adagot egy szelet kenyér jelentette számára, melyen kilenc családtagjával osztozott. A fiatal lány, hogy kiegészítse családja jövedelmét, édesapjának segített, de nemcsak ő, hanem testvérei is: míg Mina főtt tojást, addig testvérei műanyag zacskót árultak. A fiatal indiai lány nem sokkal ezután találkozott azzal a segélyszervezettel, amely abban támogatta, hogy megkezdje az iskolai tanulmányait. Mina beilleszkedése azonban nem volt zökkenőmentes, ki-kimaradozott az iskolából, ám a szervezet kiállt a lány mellett és meggyőzte a szülőket, hogy Mina befejezhesse tanulmányait. A történet szerencsésen végződött, hiszen Mina az oktatás mellett megtalálta párját is, akinek a támogatásával talán már sosem kell főtt tojást árulnia az utcán, mivel varrónőként dolgozhat a saját otthonában.

Mi a helyzet Európában?

Az utcagyermekek világa a kontinensünkön sem mutat örömteljes képet: a 2016-os adatok szerint mintegy 150 gyermek tengődik Athén központjában, többségük albán gyökerekkel rendelkezik. Az utcán kallódó fiatalok 64 százaléka félbehagyta az iskolát vagy egyáltalán nem járt közoktatási intézménybe. Északkeleti szomszédunk, Ukrajna szénája sem áll jól, hiszen az otthonról utcára került fiatalok több mint fele szerhasználó, vagyis rendszeresen fogyaszt kábítószert. Szerbiában sem jobb a helyzet, déli szomszédunknál mintegy kétezer gyermek dolgozik az utcán, így keresve meg a betevőt. Meglepőnek tűnhet, de Írországot is kiemelte 2016-os elemzésében a CSC, Dublinban mintegy 1425 utcagyermeket számláltak. Összehasonlításképp az Egyesült Királyságra vonatkoztatott 2015-ös adatok azt mutatják, hogy a korábbi időszakokhoz képest megduplázódott az utcán alvók száma. Franciaországban 2012-ben 30 ezer utcagyermeket regisztráltak. A kutatás kitér Albániára is, az utcán élő gyermekek többsége (74,3 százaléka) roma vagy egyiptomi származású.

A tengerentúli országok közül az Egyesült Államokra érdemes figyelni, a CSC statisztikája szerint évente két és fél millió utcagyerek tengődik fedél nélkül, míg Brazíliában a 12 és 17 év közöttiek 72 százaléka. Több mint egyharmaduk pedig fiatalkorú. 2015-ben mintegy 24 ezer gyermek élt az utcán.

A következő történet főszereplője a CSC szervezet jelenlegi vagyonkezelője, aki a brazil sikátorokból indult útnak. Pamella Bisson egykor hajléktalan gyermekként tengette életét családjával együtt a riói utcákon, mindennap élelmiszerért kellett könyörögniük, majd Londonért elhagyták Brazíliát, de még Európában sem tudtak zöld ágra vergődni, és a hajléktalanságuk az öreg kontinensen is folytatódott. Azonban ez mára már a múlt, hiszen sikeres nővé vált. Két hét múlva a londoni maratonin a CSC-ért fut: adományokat gyűjt azért, hogy a felajánlásokat az utcagyerekekre fordíthassák.

Akiknek nincs hová hazamenniük

Az egyik legveszélyeztetettebbek és a legkiszolgáltatottabbak azok az utcagyermekek, akiknek egyáltalán nincs hová hazamenniük. Az utcán élő gyermekek 5-10 százalékát teszik ki azok, akik hajléktalanként élnek a városok peremén. A gyermekek többsége árva, vannak köztük olyanok, akiket elhagytak a szülei, vagy éppen a sorozatos bántalmazásaik elől menekülve kerültek utcára. Életük tele van brutalitással, tragédiával, olyan sors jutott nekik, amit egyetlen gyermeknek sem kívánnánk.

A The Guardiannak nyilatkozó Usha Elumalai chennai fiatal három generáció óta él az utcán India északi részén a  Bengáli-öböl közelében. Az elmúlt időszakban a fiatal nő az utcagyermekek szószólójává vált, hiszen ki más tudná jobban, milyen kemény fekhely a beton és mennyire megvető pillantások érik az utcán élőket, mint aki ezt már megtapasztalta. Elsősorban azért emeli fel szavát, hogy a hajléktalan gyermekek is személyi azonosítót kaphassanak. A papír lehetőséget teremtene egy új élethez, hiszen ennek segítségével az utcán élők is hasonló szolgáltatásokat vehetnének igénybe, mint a személyazonosítóval rendelkezők.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »