Több a háztartási alkalmazott

Minden eddiginél több, csaknem tizenötezer bébiszittert, takarítónőt, kertészt, szakácsot foglalkoztattak tavaly Magyarországon – értesült a Magyar Idők. S ez csupán a felszín, a Nemzeti Adóhivatal ugyanis csak a regisztrált háztartási alkalmazottakról tudott információt adni.

Aki háztartási alkalmazottat foglalkoztat, annak havonta, vagy – ha több hónapra szóló munkáról van szó – a munkavégzés megkezdése előtt be kell jelentenie az adóhatóságnál, és havonta ezer forint regisztrációs díjat kell fizetnie. A köznyelvben csak cselédadó néven ismert fizetési kötelezettség összege független attól, hogy az alkalmazott egy hónapban hány napot vasal, kertészkedik, főz, mos vagy takarít. Az viszont, aki a bejelentést elmulasztja, százezer forint mulasztási bírsággal is sújtható.

A regisztrációs kötelezettség 2010 óta él, abban az évben azonban még az ezret sem érte el a legálisan foglalkoztatott háztartási alkalmazottak száma, így félmillió forintot sem volt a befizetett cselédadó. Ennek összege azóta is jelképes maradt, és az utóbbi hat évben összességében még a százmillió forintot sem érte el. Annak ellenére sem, hogy a bejelentett háztartási alkalmazottak száma fokozatosan nőtt, 2012-ről 2013-ra megkétszereződött, és csaknem elérte a 14 ezer főt, majd némi megtorpanás következett, de tavaly már majdnem 15 ezerre emelkedett. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) ugyanakkor jelezték, hogy egy alkalmazottat egy hónapban többen is bejelenthetnek, így ez is torzíthat a képen. Ahogyan az is, hogy egy, a témában készült 2013-as tanulmány szerint a háztartási munkát jórészt feketepia­ci keretek között adják-veszik, nemcsak Magyarországon, de jellemzően a világon mindenütt. Az Európai Bizottságban, amely hazánkhoz hasonlóan szintén kiemelt figyelmet fordít a foglalkoztatás szintjének emelésére, már évekkel ezelőtt felvetődött a kérdés: lehet-e, és ha igen, milyen módon növelni ebben a szektorban is a legális munkavállalást.

A NAV a következő tevékenységeket ismeri el háztartási munkaként: lakástakarítás, főzés, mosás, vasalás, gyermekfelügyelet, házi tanítás, otthoni gondozás és ápolás, házvezetés, kertgondozás. Akik ilyen tevékenységből élnek, azoknak a jövedelme adórendszeren kívüli keresetnek számít, így ez után nem kell adót fizetniük.

A KSH felmérései alapján azt is tudjuk, hogy akiknek módjukban áll megfizetni a háztartási segítőket, azok rengeteg időt spórolnak meg maguknak. A 2009–2010-es időmérleg-felvétel alapján mi, magyarok naponta átlagosan 214 percet töltünk háztartási és ház körüli munkával, gyerekneveléssel. Ennek a több mint három és fél órának a felét a főzés, sütés, mosogatás teszi ki. A második legnagyobb időigényű tevékenység a takarítás, bútorjavítás és dísznövénygondozás/kertápolás, ez teszi ki az „otthoni munkaidő” közel negyedét. A gondoskodás a gyerekekről vagy éppen az idős szülőkről ugyanennek az időnek csaknem a húsz százalékát tölti ki.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »