Titkok és hazugságok a brüsszeli GMO-szavazásról (1. rész)

Titkok és hazugságok a brüsszeli GMO-szavazásról (1. rész)

Szerdán az Európai Parlament (EP) plenáris ülése nagy többséggel elutasította azt a javaslatot, amely a génmódosított organizmusokat (GMO) tartalmazó termékek forgalmazásának, felhasználásának a tiltását a nemzetállamok hatáskörébe helyezte volna. Ez az állami kézben lévő közmédia híre, de ezzel szemben vajon mi a valóság?

Egy-egy GMO-kkal kapcsolatos hír esetén a szálak felfejtéséhez muszáj néhány alapvetéssel kezdenünk.

Ugyanis a génmanipuláció mögött álló (észak-amerikai) biotechnológiai cégeket tömörítő lobbi egyrészt hihetetlen hatékony, másrészt ügyes kis csapdákat állított fel az Európai Parlament folyosóin. Azonban azzal is tisztában kell lennünk, hogy az Európai Unió (EU) GMO-mentessége nem több mint illúzió, viszont Brüsszelben nem csak az Európai Bizottság (EB) hazudik ebben a kérdésben, hanem a képviselők többsége is (kiváltképp a Fidesz-frakcióját is magában tömörítő Néppárt).

Alapvetések

A politikai intrikák, és az azokat finanszírozó tőkeerős agro-kemikáliákkal foglalkozó csoportok igen bonyolult ellentmondásokat kreáltak. Az egyik ilyen, és ez a tapasztalatok szerint sok magyar hírfogyasztót is megzavart, hogy valójában az európai polgárok egészsége, egyben a GMO-moratórium szempontjából is az az előnyös, ha a tiltás nem nemzetállami, hanem uniós szinten marad. A szerdai szavazáson egyébként az EP pont a Bizottság azon szándékának tett keresztbe, hogy megnyissa ezt a kiskaput a vállalatok előtt (igaz, egy korábbi csatát már megnyert, arról IDE KATTINTVA olvashat).

Ugyanakkor a helyzetet még számos tényező bonyolítja tovább, amelyek további hazugságokról lebbentik fel a fátylat.

Szavazni kéne. Hoppá, de mire?!

Mielőtt tovább mennénk, jegyezzük fel, a Giovanni La Via (elnök, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság – ENVI) nevével fémjelzett javaslatot (amely az EB-t megakadályozná, hogy kiadja a kezéből a GMO-moratóriumot) 577 képviselő támogatta (köztük minden magyar), 75-en szavaztak ellene és 38-an tartózkodtak. Ez tehát akár örömhír is lehetne, azonban La Via, az egyébként olasz néppárti képviselő már a szavazás után is érdekesen érvelt:

„A mai szavazás eredménye egyértelmű jelzés az Európai Bizottság számára. A javaslat fejre állítaná mindazt, amit az egységes piaccal és a vámunióval már elértünk. Véleményem szerint a javaslat negatív következményekkel járt volna az Unió mezőgazdaságára nézve, amely nagymértékben támaszkodik a génmódosított forrásból származó fehérjére. A közvetlen hatás az importokra nézve is kedvezőtlen lett volna. Végül pedig ott van a kérdés, hogy egyáltalán megvalósítható lett-e volna a javaslat, hiszen az Unión belül nincs határellenőrzés” – magyarázta La Via.

S itt rögtön egy alapvetés: amit a GMO-k kapcsán a Néppárt nagyarányban támogat, az gyanús. La Via utalt az EU mezőgazdaságára; a szavazás előtt egy héttel egy munkaanyagot küldtek el az EP-képviselőknek, melyben arról tájékoztatták a (minket is képviselő) politikusokat, hogy

“a fehérje tartalmú takarmányok 60 százalékát az EU importálja. Ezen mennyiség 90 százaléka 4 országból származik, amely 4 országban az említett fehérje előállítása 90 százalékban génmódosított szervezetekből származik” – nehogy megakadályozzák véletlenül a bizniszt.

Ennyit az EU és hazánk GMO-mentességéről is.

A kérés

Az sem segíti a helyzet brüsszeli megoldását, hogy eltér a jogi, tudományos és politikai lehetőség a GM-növényekkel termesztésével, mint a takarmány és élelmiszer formájában engedélyekre váró GMO-val kapcsolatban (vö.: csapda).

A nagy katyvasz átlátása érdekében, a szavazást megelőző napon három magyarországi civilszervezet (Magyar Természetvédők Szövetsége – MTVSZ, Greenpeace, Magyar Biokultúra Szövetség) írt egy közös ajánlást a magyar képviselőknek, hogy a szerdai napon helyesen értelmezzék a helyzetet. Sajnos, a kísérletüket nem koronázta egyértelmű siker.

Az állami felügyelet alatt álló MTI diszktéten elhallgatta, hogy az említett javaslathoz még három módosító is tartozott, amelynek az elfogadásáról szintén szavazni kellett, és amelyből a harmadik egy valódi lakmuszpapírként szolgált.

A civilszervezetek levelükben egyrészt arra kérték a magyar képviselőket, hogy támogassák a „La Via javaslatot” (amelyet ugye azok is megszavazhattak, akiket egyébként megvásárolt a GMO-lobbi). Másrészt szorgalmazták azt is, hogy a képviselők támogassák a 2. indítványt, amely felszólítja a Bizottságot, hogy új javaslatot dolgozzon ki, valamint, hogy támogassák 3. számú indítványt is, amely arra szólítja fel a Bizottságot, hogy addig ne kérje olyan termékek engedélyezését, melyek GMO-t tartalmaznak, GMO-ból állnak vagy GMO-ból állítottak elő, amíg nincs megegyezés az új javaslatról.

Ennek tükrében nézzük, hogy miképp cselekedtek a magyar EP-képviselők. Ugyanis volt egy kis zavar az erőben.

A válasz

Már a legelső indítvány sem ment zökkenőmentesen, ugyanis, bár azt nagytöbbségben elfogadta az EP, de valamiért a teljes fideszes képviselőcsoport nemet mondott rá (ezzel még a Néppártban is egyedül maradtak). A krónikához tartozik, hogy a három jobbikos (Morvai Krisztina, Balczó Zoltán, Kovács Béla), valamint a szocialista tömb politikusai (Molnár Csaba, Niedermüller Péter, Szanyi Tibor, Újhelyi István), és a Zöldek részéről Jávor Benedek is támogatta a módosítót.

Ezután következett az új javaslatról szóló indítvány. Ez szintén átment, de itt már jelentkeztek a gondok, hiszen Bocskor Andrea, Erdős Norbert, Gyürk András, Schöpflin György és Tőkés László (mindannyian fideszesek) ezt lányos zavarukban elutasították, majd utólag jelezték helyesbítési szándékukat. (A többi magyar képviselő elsőre megértette a kérdést, és igennel szavazott).

Végül érkezett a harmadik, a vízválasztó indítvány. Itt már egységes volt a Néppárt (és a szabadságharcos Fidesz), és elutasították azt a javaslatot, amely megtiltaná az EB-nek, hogy az új jogszabály elfogadásáig újabb GMO-termékekre ne adjon ki engedélyt.

Így viszont minden marad a régiben

A tagállamok jelenleg nem hivatkozhatnak semmilyen környezetvédelmi és közegészségügyi indokra, mert ha az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA – annak korábbi vezetőjéről, Bánáti Dianáról mostani cikksorozatunkban még foglalkozunk) egy GMO-terméket már engedélyezett, akkor azt csak “nyomos, kényszerítő erejű” indokkal vizsgálhatja felül egy kormányzat – magyarázta Balczó Zoltán, az egyetlen magyar képviselő, aki válaszolt a civilszervezetek levelére.

A jobbikos politikus – az ENVI tagja – elismerte, hogy az EP-ben a GMO-mentes mezőgazdaságért és élelmiszerekért küzdőknek nincs sok okuk az optimizmusra, az érveiket rendre lesöprik. Ezért is tartja fontosnak a civilszervezetek munkáját, küzdelmét, amely csoportok a polgárok számára is hitelesebbnek tűnnek, mint a politikai tömörülések.

A brüsszeli status quo-t csakis külső, lakossági nyomásgyakorlással lehet megváltoztatni – utalt Balczó Zoltán az MTVSZ, a Greenpeace és a Magyar Biokultúra Szövetség közös kampányára.

(folytatjuk)
 


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »