Tiszta szívvel 1956-ban – 9. rész

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójához közeledve, az első változásokat követelő és független folyóirat, a Tiszta szívvel, s a bázisát jelentő „Kolhoz Kör” megalakulását, működését és történelmi jelentőségét mutatjuk be, mégpedig új sorozatunkban. Itt, a PolgárPortálon hétről hétre leteszünk a közös asztalra egy anyagot a 60 évvel ezelőtt történtekről.

Kilencedik rész

Mégis milyen egyetemi közeg honolt Budapesten a Rákosi-rendszerben? Miből lett 1955-56-ra a szellemi ellenállás fészke? A Pázmány Péter Tudományegyetem  a második világháború utáni pár évben megtarthatta viszonylagos, részleges autonómiáját, 1950-re azonban a Bölcsészkaron a sztálinisták átvették az irányítást.

Kötelező ideológiai oktatás
Rákosiék 1950-től, a felsőoktatási intézményekben bevezettették a kötelező ideológiai tárgyakat. Az – ekkorra már Pázmány Péter nevét lecserélő – Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1950 szeptemberében Központi Marxizmus-leninizmus Tanszéket hoztak tető alá.
Az 1950/51-es tanévtől kezdődően a felsőoktatásban a politikai gazdaságtan, a marxizmus-leninizmus fő kérdései tették ki a kötelező tananyagot, az 1951/52-es tanévtől a marxizmus alapjai, a politikai gazdaságtan, valamint a tudományegyetemeken a dialektikus és történelemi materializmus.

„Az ellenség elleni gyűlölet”
A Magyar Dolgozók Pártja Agit. Prop. Bizottság 1951. május 19-i ülésén Révai József népművelési miniszter és társai jelentést tárgyaltak a marxizmus-leninizmus egyetemi oktatásáról. Az ELTE Marxizmus-leninizmus Tanszéke által készített anyag számos izgalmas részlettel szolgál. „Gyakran tapasztalunk ellenséges vagy ellenséges befolyás érvényesülését mutató hozzászólásokat is” – sérelmezték a jelentés készítői. Felhívták a figyelmet, hogy jórészt vidéki hallgatók egyes „nem elég jól müködő termelőszövetkezeti csoportokra hivatkoznak és védelmezik a magángazdálkodást”. Panaszkodva megpendítették, hogy „az ellenség elleni gyűlöletre még nem tudtuk kielégitően nevelni a hallgatókat”, meg is nevezve a kulákokat. Megállapították azt is, hogy a hallgatók „nem használják fel eléggé a napi sajtóban megjelent anyagot Titóék multbeli és jelenlegi tevékenységéről az imperialisták szolgálatában”.

Sztálin „beláthatatlan segítsége”
Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának 1952. november 19-én megtartott rendes ülésén két fő napirend pontot tárgyaltak: a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusán hozott határozatok végrehajtását az oktatómunkában, továbbá a marxizmus-leninizmus tanítását. A kari tanácsülésen nyomatékosították, hogy „Sztálin elvtárs” új műve – „közgazdaságtudományi munkája” –, s a kongresszus határozatainak „történelmi jelentősége beláthatatlan segítséget” nyújt az egyetemi munkában is. Nem hagytak kétséget: az MDP Központi Vezetősége is foglalkozott a kérdéssel, ezért az ELTE-n is szükséges megtárgyalni azt a kari munkára vonatkoztatva.
„A feladatok megvalósitása terén nagy szerepe van a marxizmus-leninizmus tanszéknek és annak, hogy az egyes szaktárgyak anyagába az előadók beledolgozzák a kongresszus határozatainak a jelentőségét” – fűzték hozzá, hangsúlyozva, hogy „a marxizmus oktatását olyanná kell tenni, hogy a hallgatók érezzék, hogy ez minden más tárgynak az alapja”. Siettek tudatosítani, hogy „a marxista-leninista tudomány éppen Sztálin elvtárs nagyszerű iránymutatásai nyomán egyre mélyebb gyökeret ver”. Mi több, az ideológiai oktatásnak komoly szerepe van abban, hogy a tudományosságot, így az egyetemi előadásokat is mind jobban áthatja a marxizmus-leninizmus, nyugtatták a kedélyeket az illetékesek.
Még pár évig hitegethették magukat és a pártvezetőket…

Első rész ITT olvasható

Második rész ITT olvasható

Harmadik rész ITT olvasható

Negyedik rész ITT olvasható

Ötödik rész ITT olvasható

Hatodik rész ITT olvasható

Hetedik rész ITT olvasható

Nyolcadik rész ITT olvasható

**
A 7., 8. és 9. részben felhasznált szakirodalom és források:

Dr. Borsodi Csaba: Az ELTE Bölcsészettudományi Karának története. In: www.btk.elte.hu

Kabdebó Lóránt: 1956 az ELTE bölcsészkarán. In: www.uni-miskolc.hu/~philos

Szabad György: In memoriam I. Tóth Zoltán. In: Magyar Szemle, Új folyam XVI. 1-2. szám
Máté Imre: A koraszülött forradalom (Visszapillantás 1956-ra). In: Várad. 2006. 5. évf. 5. sz.

Máté Imre: Vállunkon vízözönnel. Pannónia Könyvek, Pécs, 2003

Az Agit. Prop. Bizottság 1951. május 19-i ülésének jegyzőkönyve. – MNL OL M-KS 276. f. 86. cs. 76. őe.

Jelentés a Marxizmus-leninizmus egyetemi oktatásáról és a Tanszék munkájáról; 1. számu melléklet: Az anyag feldolgozása során felvetődött helytelen nézetek – Az Agit. Prop. Bizottság 1951. május 19-i ülésének jegyzőkönyve. – MNL OL M-KS 276. f. 86. cs. 76. őe.

ELTE Egyetemi Levéltár; Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1952-1953 – 1952. november 19., jegyzőkönyv
ELTE Egyetemi Levéltár; Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1950-1951, 1952-1953 – 1952. december 23.

The post Tiszta szívvel 1956-ban – 9. rész appeared first on PolgárPortál.


Forrás:polgarportal.hu
Tovább a cikkre »