Tiszta szívvel 1956-ban – 5. rész

Tiszta szívvel 1956-ban – 5. rész

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójához közeledve, az első változásokat követelő és független folyóirat, a Tiszta szívvel, s a bázisát jelentő „Kolhoz Kör” megalakulását, működését és történelmi jelentőségét mutatjuk be, mégpedig új sorozatunkban. Itt, a PolgárPortálon hétről hétre leteszünk a közös asztalra egy anyagot a 60 évvel ezelőtt történtekről.

 

 

Ötödik rész

A „Kolhoz Kör” tényleg a forradalom közvetlen előzményeihez tartozik, s politikai jelentősége ugyancsak vitathatatlan – ismeri el Beck Tibor és Germuska Pál a „Forradalom a Bölcsészkaron” ’97-es kiadású kötetben. Ugyanakkor – az egyébként nagyon felkészült kutatók – némi éllel megjegyzik: „Bárminek is tekintsük a Kolhozt: legenda született, melyben mindenki megtalálta a maga történetét. A forradalom negyvenedik évfordulója után elmondhatjuk: lényegében ismerjük a történteket. A Kolhoznak nincs utóélete. Máig él azonban a legenda. A résztvevők emlékezet, mentalitása, szellemisége. Ez a Kolhoz utóélete.”

A hatvanadik évforduló mindazonáltal lehetővé és szükségessé teszi a fentiek árnyalását…

Marosán „ítélete”

Az MSZMP vezetéséből Marosán György, továbbá két párttörténész, Berecz János és Molnár János szintén „hozzájárult a Kolhoz-legenda kialakulásához azzal, hogy írásaikban a Kolhozt (a Rajk-temetés utáni tüntetés kapcsán) mint szervezett, illegális csoportot említik” – írja a Beck-Germuska szerzőpáros, ám felhívva a figyelmet, hogy Marosán minden alap nélkül magát Nagy Imrét láttatta a „Kolhoz Kör” vezetőjeként.

A kádári pártvezetés különösen rossz hírű tagja, Marosán „A tanúk még élnek” című könyvében így magyarázza a hátterét: „Nagy Imre és csoportjának szinte motorjai voltak az egyetemisták, akiket a sérelmek és követelések a tömegmozgalom élharcosaivá tettek. Szervezkedésük a Rajk-temetés után szervezett formát öltött, és átterjedt az ifjúságról más területekre is.” Hozzáteszi: „A temetés napján estefelé egy sokatmondó epizód zajlott le. Egyetemisták tüntettek a Batthyány-örökmécsesnél. Itt már olyan jelszavak hangzottak el, amelyek politikai irányt és célt mutattak. Nem állunk meg félúton, sztálinizmus pusztuljon! – Tanítsatok igazat! – Függetlenség, szabadság! – Az ellenséges propaganda a temetés után csak erősödött. Eddig a kivégzettek ártatlanságát használták fel provokációs uszításokra, de a párt által szervezett temetést most már pártellenes tüntetésre is felhasználták.”

„Berecz elvtárs” tematizál

Az 1980-as években az MSZMP legfelső vezetésébe bekerült Berecz János még pártörténészként a következő tanulságokat is levonta az 1969-es „Ellenforradalom tollal és fegyverrel. 1956” című hírhedt munkájában: „A diákok között működő ellenzéki és ellenséges elemek a párt ártatlanul elítélt és kivégzett mártírjainak 1956. október 6-án megrendezett temetését használták fel a nyílt színre lépéshez. Az év elején alakult meg titkosan (…) egy Kolhoz Kör elnevezésű szervezet a Bölcsészettudományi Karon.” Berecz szerint utóbbi is az előkészítője volt a temetés utáni tüntetésnek.

Marosán és Berecz véleménye azonban nem csupán a Kádár-rezsim propagandacéljai miatt születhetett meg.

Árnyalandó kép

A „Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei – 1957. július 2.-december 28.” című 2006-os munka ugyancsak rendkívül hasznos információkkal szolgál. Ebben olvasható, hogy az MSZMP PB ’57. július 2-i ülésén megvizsgálták az egyetemi és főiskolai marxista-leninista oktatás „problémáit”. A PB nyomatékosította: múlhatatlanul szükséges javaslatot készíteni az egyetemi tanárok ideológiai oktatását illetően. Mi több, az állampárt vezető testülete előírta, hogy „a párthoz való hűség elmélyítése érdekében régi, munkásmozgalmi tapasztalattal rendelkező elvtársak szervezett formában beszélgetéseket folytassanak az egyetemi és főiskolai fiatalokkal”.

Mindennek több oka volt, így az is, hogy az előző években egyes bölcsészek milyen közéleti-politikai aktvitást fejtettek ki. A „Kolhoz Kör” s a Tiszta szívvel folyóirat működése a – forradalom előestéjén sorsdöntő hatást gyakorolt – Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége létrehozásában szintén meghatározó szerepet játszott…

A sorozat eddigi részei:

Első rész ITT olvasható

Második rész ITT olvasható

Harmadik rész ITT olvasható

Negyedik rész ITT olvasható

 

Dr. Zsebők Csaba

Dr. Zsebők Csaba PhD (kelet-európai történelem szakterület)
A szerző a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola docense, az MTA-BTA Bolgár-Magyar Történész Vegyesbizottság beválasztott tagja

The post Tiszta szívvel 1956-ban – 5. rész appeared first on PolgárPortál.


Forrás:polgarportal.hu
Tovább a cikkre »