Tiszta szívvel 1956-ban – 2. rész

Tiszta szívvel 1956-ban – 2. rész

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójához közeledve, az első változásokat követelő és független folyóirat, a Tiszta szívvel, s a bázisát jelentő „Kolhoz Kör” megalakulását, működését és történelmi jelentőségét mutatjuk be, mégpedig új sorozatunkban. Itt, a PolgárPortálon hétről hétre leteszünk a közös asztalra egy anyagot a 60 évvel ezelőtt történtekről.

Második rész

A legendás Tiszta szívvel című folyóirat egy számot ért meg, 1956 októberében – annak is az első harmadában (!) –, ám történelmi jelentősége vitán felüli. Különösen, ha az egyetemi lap bázisát jelentő, a Rákosi-korszak végén már jócskán működő „Kolhoz Körrel” együtt vizsgáljuk. Az egész szerveződésről többen – maguk a főszereplők: egyetemi oktatók és diákok – megírták, elmondták emlékeiket, persze, akadnak még feltáratlan kérdések…

A sztálinizmus pusztítása
A „Kolhozzal” Borsodi Csaba Az ELTE Bölcsészettudományi Karának története című munkájában meglehetősen részletesen foglalkozik. „Az gyakorlatilag minden visszaemlékezésből, írásból kiderül, hogy központi alakja a csoportnak Molnár József, a Történelem Segédtudományi Tanszék tanársegéde (…), legtöbb visszaemlékező a tanárok közül a csoporthoz sorolja Tóth Ede tanársegédet, Varga János dékánhelyettest, Szabad Györgyöt és végső soron a kar vezetőjét, I. Tóth Zoltán dékánt is” – fejtegeti Borsodi. Majd rámutat, hogy az oktatók nagyobb részt az új munkás-paraszt származású értelmiség reprezentánsai, a hallgatók többsége szintén vidéki, akik pontosan látták, hogy a sztálinizmus miképpen teszi tönkre az egész országot.

Márciusi pontok, eljövendő életük

A „Kolhoz Kör” első jelentősebb önálló „seregszemléjének” egyébként az 1956. március 15-i ünnepség bizonyult. Az ünnepet a Régi Országház vendéglőben ülték meg, zárt körben, jelesül a Várban, az Országház utcában. „Más, a korszakban megszokottól jelentősen eltérő megemlékezés volt, és szokatlan is, hogy egyetemi hallgatók oktatóikkal együtt a hivatalostól eltérő megemlékezést tartottak” – ecseteli Borsodi Csaba.

Az 1956-os Pilvax a Várban (A Régi Országház étterem legendája) című munkában Kabdebó Lóránt – akkoriban egyetemi hallgató – így idézi fel mindezt: „Mi Kolhoznak neveztük, ekként szőttek utóbb legendákat – sokáig ellenében – a történészek. (…) Először csak elvétve, alkalmanként, Eötvös kollégisták, főként történészek jártak ide sörözgetni. Tanáraik hívogatták őket, akik a közeli „ÓL”-ban kutatva, a Levéltárban, fedezték fel az elhanyagolt csehót a maguk számára.” Kabdebó emlékeztet rá, hogy március 15-én a kiskocsma különtermében gyülekeztek. „Dékánunk, I. Tóth Zoltán fiatalon már ősz hajú előadói alakja örökre belemaródott emlékezetembe. Szakács Sanyi (ma: Szakács Sándor történészprofesszor) értekezett a márciusi pontokról. (…) Akkor úgy hallgattam őket, mint akik másképpen beszéltek, mint ahogy ez szokás volt az egyetemen. Rólunk folyt a beszéd, aggályosan, eljövendő életünkről” – hívja fel a figyelmet Kabdebó.

A forradalom kirobbanásának kulcsa

Az akkor ugyancsak egyetemista Máté Imre Önéletrajzos visszaemlékezése című művében nem kertel: „A dékán és a dékánhelyettes, I. Tóth Zoltán, illetve Varga János szervezésében már működött az összeesküvés határán mozgó, Kolhoznak nevezett klub, a népi szárny mozgatója. Ennek az alig húsz főt számláló, de igen hatékony társaságnak én is tagja voltam.” Hozzáfűzi: „A Kolhoz (ez fedőnév) 1956-ban érettnek látta az időt más egyetemekre is becsempészni reformgondolatainkat, forradalmi elképzeléseinket. Domokos Péternek meg nekem a Képzőművészeti Főiskola jutott. Ott ösmertem meg Darázs Máriát, akibe visszavonhatatlanul beleszerettem, aki a forradalom idején fegyvertársam volt, s azóta öt gyerekem anyja, társam szerelemben, eszmében, esztétikában. A képzőművészeti főiskolások nélkül nem történt volna meg az október 6-i tüntetés, amely a forradalom kirobbanásának kulcsa.”

Ám mindezek előtt még igen sok minden történt a színfalak mögött…

Dr. Zsebők Csaba

Dr. Zsebők Csaba PhD (kelet-európai történelem szakterület)
A szerző a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola docense, az MTA-BTA Bolgár-Magyar Történész Vegyesbizottság beválasztott tagja

Az első rész ITT olvasható.

The post Tiszta szívvel 1956-ban – 2. rész appeared first on PolgárPortál.


Forrás:polgarportal.hu
Tovább a cikkre »