Tiszta szívvel 1956-ban – 16. rész

Tiszta szívvel 1956-ban – 16. rész

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójához közeledve, az első változásokat követelő és független folyóirat, a Tiszta szívvel, s a bázisát jelentő „Kolhoz Kör” megalakulását, működését és történelmi jelentőségét mutatjuk be, mégpedig új sorozatunkban. Itt, a PolgárPortálon hétről hétre leteszünk a közös asztalra egy anyagot a 60 évvel ezelőtt történtekről.

Tizenhatodik rész

Október 6-a visszhangja felbátorította az egyetemista-főiskolás köröket. Rajk László és társai újratemetése, s a „Kolhoz Kör” által szervezett történelmi emlékséta után a diákok közül is egyre többen vélekedhettek úgy, hogy a sztálinista rendszer bizony gyökeresen átalakítható, sőt, talán el is törölhető.

Forradalmi hangulatba kerülve
Jóllehet „Kolhoz Körnek” az október 6-ai emlékséta bizonyult a legnagyobb hatású szervezett akciójának, ám a társaság számos tagja a pesti Bölcsészkar meghatározó figurája lett a forradalom előestéjén és napjaiban is. Különösen, hogy október első harmadában lapjuk, a Tiszta szívvel is megjelent. Ebben – mint már megidéztük – valódi változásokat követelő írások is napvilágot láttak, sőt, a forradalom előszelét érzékeltető, új, saját versek ugyancsak.
Bizonyítható, hogy a „kolhozos” bölcsészek és a képzőművészeti főiskolások tevékenysége ösztönzést jelentett a többi egyetemistának – pestieknek, szegedieknek és másoknak egyaránt –, ami hamarosan forradalmi hangulatba juttatta az ifjúságot.

Az október 6-ai tüntetés jelentősége

Beck Tibor és Germuska Pál a „Forradalom a Bölcsészkaron” című kötetben arra a következtetésre jutnak, hogy az ’56. október 6-ai tüntetés szimbólum értékű. „Csírájában benne van 1956 őszének szinte minden lényeges törekvése” – hangsúlyozzák, több érvet felsorolva.
Az egyetemisták és főiskolások „a rendszer törvénytelenségét reprezentáló koncepciós per áldozataink temetéséről indultak a halott zsarnok szobrához, ahol tulajdonképpen annak halálát ’ünnepelték’” – ecsetelik szerzők. Hozzáfűzik, hogy a déli szomszédunk nagykövetsége előtti demonstráció is jelkép erejű. Hiszen, mint írják, a jugoszláv berendezkedést a diákok a sztálinizmus alternatívájának hitték. Ugyanakkor rendkívül lényeges, hogy József Attila versét a sztálinista „diktatúra terrorszervezetének, az ÁVH-nak a feltételezett központja előtt” szavalták el.

Demonstráció komoly visszhanggal

Beck és Germuska szerint az is rendkívül lényeges, hogy a magyar nemzeti függetlenség egyik szimbóluma, a Batthyány-örökmécse előtt is demonstráltak; a „Tanítsatok igazat!” jelszó pedig a rendszer lényegét érintette…
Mindehhez a magunk részéről hozzátehetjük: a szovjet nagykövetség előtti tüntetés, és az új hangütés szintén óriási hatással járt.
„Kétségkívül ellenzéki, sőt radikális demonstráció volt. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ekkor már hosszú évek óta semmiféle nem hivatalos utcai megmozdulás nem volt az országban” – összegez a történész szerzőpáros, akik az 1954. júliusi „futballtüntetést” – érthető módon – nem ide sorolják.
Leszögezik, hogy az ’56. október 6-ai tüntetésnek „komoly visszhangja volt”. Az egyetemeken, főiskolákon egyre csak terjedt a megmozdulás híre. A diákok jelszavai, „melyek hónapok óta ott voltak a levegőben, további hívekre találtak”. „Hangoztatóik pedig már nyíltan, félelem nélkül merték hirdetni a maguk igazát” – teszik hozzá.

Hamarosan felpörögtek az események…

Dr. Zsebők Csaba PhD (kelet-európai történelem szakterület)
A szerző a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola docense, az MTA-BTA Bolgár-Magyar Történész Vegyesbizottság beválasztott tagja

Az első rész ITT, a második ITT, a harmadik ITT, a negyedik ITT, az ötödik ITT, a hatodik ITT , a hetedikITT, a nyolcadik ITT, a kilencedik ITT, a tizedik ITT, a tizenegyedik ITT, a tizenkettedik ITT, a tizenharmadik ITT, a tizennegyedik ITT és a tizenötödik ITT olvasható.

The post Tiszta szívvel 1956-ban – 16. rész appeared first on PolgárPortál.


Forrás:polgarportal.hu
Tovább a cikkre »