Tiszta szívvel 1956-ban – 12. rész

Tiszta szívvel 1956-ban – 12. rész

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójához közeledve, az első változásokat követelő és független folyóirat, a Tiszta szívvel, s a bázisát jelentő „Kolhoz Kör” megalakulását, működését és történelmi jelentőségét mutatjuk be, mégpedig új sorozatunkban. Itt, a PolgárPortálon hétről hétre leteszünk a közös asztalra egy anyagot a 60 évvel ezelőtt történtekről.

Tizenkettedik rész

Mitől is bizonyult különlegesnek, s a „közelgő forradalom hírnökének” az ’56 október elején napvilágot látott Tiszta szívvel folyóirat? A lap egyik szerkesztője, Kabdebó Lóránt több visszaemlékezésében is egyértelművé teszi.

Lángolóan nemzeti érzelmű

Dobos Marianne „Akkor is karácsony volt – Bölcsészek 1956-ról” című interjúkötetében Kabdebó emlékeztet rá, hogy a szerkesztőség tagjai a „Kolhoz Kör” tagjai közül kerültek ki. Mégpedig „Román Karcsi (utóbb Székesfehérvár szellemi életének meghatározó személyisége) és (a későbbi történész professzor) Szakács Sanyi (…), Veres Karcsi (…), Máté Imre a vörös hajú, türkizkék szemével szenvedélyesen vitatkozó költő (…) és (…) Domonkos Pál Péter is, a nagy zenetudós lángolóan nemzeti érzelmű fia” – hangsúlyozza Kabdebó Lóránt. Az ugyancsak szerkesztőbizottsági tagnak választott, későbbi irodalomtörténész professzor felhívja a figyelmet, hogy ő Máté Imrét akkor csak távolról ismerte, a „Kolhoz” összejöveteleiről. Látszik az impresszumból is: kölcsönösen kevéssé ismerhették egymást. „Hiszen a nevemet is ’nyelvész módi’ szerint írták, Eötvös meg Benkő Lorándra hivatkozva soha sem ismerték el a Lóránt-os változatot, amelyre a mai Mikszáth téri Krisztus Király kápolnában valaha örmény szertartású római katolikusként kereszteltek, és anyakönyveztek (…) A szöveg fölé és a tartalomjegyzékbe már pontosan került a nevem, hiszen a stencillel írott lapban én diktáltam és ellenőriztem a szövegemet” – teszi hozzá.

Hozzáférhetetlen egyetlen szám

„Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karai irodalmi és tudományos diákköreinek folyóirata”, a Tiszta szívvel manapság egyébként még jellemzően antikváriumban nem szerezhető be, s még csak könyvtárakban sem olvasható… Kabdebó „1956 az ELTE Bölcsészkarán” című, 2006-os visszaemlékezésében nyomatékosítja, hogy manapság már hozzáférhetetlen az egyetlen megjelent száma. Mint írja: „Domonkos Pál Péter barátunk aláíratta a szerzőkkel a maga példányát, ez megmaradt. Örülök, hogy reprint példányát a Napút folyóirat idei 3. száma különnyomatban közzé is tette. Az eredetit, Máté Imre ajándékát, a Nemzeti Múzeum az új szerzeményei között, előkelő helyen, a napokban ki is állította.”

Az ELTE egykori épülete

A Nemzeti dal mellé kerülhetne

Kabdebó Lóránt úgy is, mint tudós irodalomtörténész, és úgy is, mint hajdani küzdőtárs nem ködösít Máté Imrének a folyóiratban megjelent legendás versével kapcsolatban. „A szent tehenek című forradalmi allegóriája akárha a Nemzeti dal mellé kerülhetne egy nemzeti történelmi antológiába” – szögezi le az „1956-os Pilvax a Várban” című összegzésében.

Ugyanitt megidézi az általuk használt technikát is: „Ki emlékszik már arra a primitív, írógépes technikával történő sokszorosításra, melytől úgy féltek a diktatúra emberei, hogy a masinát állandóan zárt helyen kellett tartani, folyton ellenőrizték? Stenciles eljárásnak hívták. Írógéppel kellett ’kivágni’ a betűket, majd ezeket az imigyen megírt és kijavított lapokat felfeszítették egy gépre, amelyet meghajtva a festék a lapon át rákerült a szívópapírra. Ezzel a szerkezettel készítettük a történelem tanszéken a lap oldalait, bent az egyetemen, és korrigáltuk.” Dobos Marianne könyvében Kabdebó professzor még kijelenti: „Előbb is, később is az írógépeket ünnepre elcsukták, a stencilgépet pedig külön őrizték. Akkor felszabadult, így készülhetett el folyóiratunk”.

Hogy még milyen fontos hatású, mi több, történelmi jelentőségű írások kerültek be a valódi változásokat elsőként követelő, független folyóiratba, az a következő részből kiderül…

Dr. Zsebők Csaba PhD (kelet-európai történelem szakterület)
A szerző a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola docense, az MTA-BTA Bolgár-Magyar Történész Vegyesbizottság beválasztott tagja

AZ első rész ITT olvasható

Második ITT

Harmadik ITT

Negyedik ITT

Ötödik ITT

Hatodik ITT 

Hetedik ITT

Nyolcadik ITT

Kilencedik ITT

Tizedik ITT

Tizenegyedik ITT

The post Tiszta szívvel 1956-ban – 12. rész appeared first on PolgárPortál.


Forrás:polgarportal.hu
Tovább a cikkre »