Tiszeker Ágnes: Tiszták vagyunk, általában

Tiszeker Ágnes: Tiszták vagyunk, általában

Kétnapos konferenciát tartott a Magyar Antidopping Csoport, amelyen több mint 200 sportszakember, sportoló, köztük hatvan olimpiai kvótás versenyző vett részt. A rióig tartó kampány kapcsán Tiszeker Ágnessel, a MACS vezetőjével beszélgettünk.

– Száz nappal a riói olimpia előtt Borkai Zsolt, a MOB vezetője fokozottan kérte a magyar sportolókat, ne csábuljanak el a dopping terén. Valós a veszély?
– Mivel sportolók között élek, rendszeresen kapok tőlük kérdéseket, ez alapján azt mondhatom: a magyar sport összességében tisztának mondható. Ugyanakkor ne legyenek illúzióink, hiszen mindig lesznek olyanok, akik tiltott területre tévednek. Azt szokták mondani, vannak a biztosan nem doppingolók, de léteznek a biztosan doppingolók is. Van egy réteg azonban, amely kicsit játszana is a tűzzel, meg nem is. Őket kell meggyőzni arról, hogy milyen komoly következményei vannak, ha doppingszerekhez nyúlnak. És nem csak a csalás miatt, nem csak azért, mert a karrierjüket teszik tönkre, mert szégyent hoznak a sportágukra, az országra, de ami még fontosabb: az életüket, az egészségüket, a jövőjüket veszélyeztetik. A magyar sportolókat, akik jelentős állami és szponzori támogatásokat, ösztöndíjakat veszíthetnek el, elég értelmesnek tartom ahhoz, hogy mindezt felmérjék, és helyesen döntsenek.

– Az olimpia előtt száz-egynéhány nappal a kajakos Dudás Miklós ügye katarzist hozott?
– Katarzisnak nem nevezném, de mindenképpen fontos lépés. Olyan versenyző akadt fenn a rostán, aki bár még kvótával nem rendelkezett, akár éremszerző is lehetett volna Rióban. A tudomány és a dopping szempontjából egy egészen újszerű módszer, a biológiai útlevél program buktatta meg, ebből nőtt ki a gyanú. A sportoló saját paramétereit önmagához hasonlítottuk, lehetett mérni és látni a jelentős változást. És bár a Bakuban analizált tesztje negatív eredményt hozott, a tesztoszteronszint megsokszorozódása alapján szükségessé vált egy második körös vizsgálat, amely megmutatta: ez nem a saját szervezet által termelt tesztoszteron volt.

– Mondhatjuk, hogy nem minden negatív minta negatív?
– Az általános, alapvizsgálatok nem mutatják meg mindig az eltérést. Sajnos nem minden esetben tudunk ilyen kiegészítő vizsgálatokat elrendelni, mert az horribilis költségekkel jár.

– Korábban említette, hogy a vér- és tesztoszteronpanel mellé jövőre a hormonpanel is bekerül a biológiai útlevélbe. Ez rámutathat a növekedési hormon, az IGF használatára?
– Idén a laborok már zöld utat kaptak a WADA-tól (Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség), vagyis van arra lehetőség, hogy kimutassák az IGF-et. A bökkenő csak az, hogy szinte akkor kell elvégezni a vizsgálatot, amikor a versenyző használja a szert, hiszen csak néhány óráig mutatható ki. Van olyan szteroid, amelyet másfél évre visszamenőleg is analizálni tudunk, a növekedési hormon nem ilyen. Nyilván Magyarországon is használják, hogy hányan, nem tudom. Tippelni nehéz, 2014-ben is csak négy vérpozitív esetet tudott regisztrálni a WADA a több mint kétszázötvenezer mintából.

– A növekedési hormon használatának azonban vannak külső jegyei.
– Biológiai jeleket lehet látni. Mivel a csöves csontosodás befejeződik egy kor után, így a szervezet ott nő, ahol utat nyer magának, vastagodni kezd. Szélesedik az áll, durvul az arc, nő a fejméret, a kesztyű- vagy éppen cipőméret. De más gyanítani és más bizonyítani. A bizonyításhoz jól mérhető, egyértelmű, megkérdőjelezhetetlen módszer kell. Hát próbálkozunk. Például jövőre azzal, hogy elkezdjük mérni a hormonszinteket.

– Idehaza könnyen hozzá lehet férni a növekedési hormonhoz?
– Receptköteles, szakorvos írhatja fel és mi is könnyen tudjuk ellenőrizni, hiszen tárgyaltunk az OEP-pel. Higgye el, a sportolók nem orvossal konzultálnak, nem ezt az utat választják, sokkal inkább az internet arctalan világát.

– Milyen költséget jelent?

– Az igazi, jó minőségű növekedési hormon több százezer forintba kerül, de vannak úgynevezett növekedési faktorok, amelyek olcsóbban beszerezhetőek.

– A MACS figyel egyéb jelekre, jelentős, kiugró formajavulásra, vagy sérülés, betegség miatti visszalépésre?
– Vannak komoly, intő jelek, amelyek nem jelentenek bizonyítékot. Viszont ha sok faktor, információ kerül be a nagy kalapba, és ez összeadódik, akkor fokozottabb szűrésnek, úgynevezett targetteszteknek vetjük alá a versenyzőt. A MACS azonban nem nyomozó szerv. A hatósággal, ha arról van szó, együttműködünk, de nekünk elsősorban a megelőzés és a szűrés a legfontosabb feladatunk.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 04. 30.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »