Terjed a migránsok kedvenc kábítószere

Terjed a migránsok kedvenc kábítószere

Idén immár több mint egy tonnát foglaltak le a magyar hatóságok a migránsok körében népszerű, bódító hatása miatt fogyasztott katlevélből, ami rendkívüli növekedést jelent a korábbi évek néhány tíz kilójával szemben – derült ki az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztálya kiemelt főreferensének tájékoztatásából. Fülöpné dr. Csákó Ibolya kérdésünkre beszélt az utóbbi évek slágerének számító új pszichoaktív szerekről is. Elmondta: az ellenük bevezetett magyar szabályozás hatásosnak bizonyult, s éppen ezért számos uniós tagállam figyelmét is felkeltette.

Egyértelműen összefügg az Európában megjelenő migránsok számának növekedésével a katlevél tömeges megjelenése. Idén több mint egy tonnát foglaltak le a magyar rendőrök ebből a közel-keleti és afrikai bevándorlók körében népszerű, kábító hatású növényi származékból, holott ezt megelőzően évekig összesen néhány tíz kiló volt a hatóság kezére került mennyiség – tudta meg a Magyar Idők Fülöpné dr. Csákó Ibolya címzetes rendőr alezredestől, aki ezt nevezte az egyik legújabb, figyelemre méltó jelenségnek a drogpiaci változások közül.

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) bűnügyi osztályának kiemelt főreferense kérdéseinkre a hatóság által megfigyelt trendekről és tapasztalatokról beszélt. Mindenekelőtt kiemelte: hazánk élen jár az új pszichoaktív anyagok, más néven a dizájnerdrogok elleni küzdelemben.

Ezt támasztja alá, hogy a veszélyes szerek visszaszorítása érdekében megalkotott magyar (C listás) szabályozás a 2012-es bevezetése óta számos ország figyelmét felkeltette már, és több ország is elkérte azt. Amint az alezredes szavaiból kiderült: a bűnözők előszeretettel használják ki a nemzeti szabályozások eltéréseiből adódó lehetőségeket, ezért egyre erősebb az igény a probléma közösségi szintű kezelésére, a magyar megoldásokból pedig adott esetben uniós szinten is meríthetnek.

Ami a hazai tapasztalatokat illeti, Fülöpné dr. Csákó Ibolya felidézte, hogy a hagyományos drogszabályozást, azaz a tételes listázást az összetevők módosításával kijátszó dizájnerdrogok a 2010-es évek végén jelentek meg először nagyobb számban a hazai kábítószerpiacon. Felbukkanásukat a tanulmányok általában két jelenségre vezetik vissza: az egyik, hogy ebben az időben jelentősen csökkent az amfetamin hatóanyag-tartalma, így a csalódott fogyasztók alternatívát kerestek. A másik az MDMA, azaz az ecstasy hamisításából fakadó kiábrándultság.

De az új pszichoaktív szerek végül mégis a „kemény drognak” számító heroinra mérték talán a legnagyobb csapást. Ez 2010-re gyakorlatilag eltűnt Magyarországról, s a mediterrán régiót leszámítva kontinensszerte mindenütt visszaesett a forgalma. A Belső-Ázsiá­ból származó opiát helyét a mefedron, a különböző katinonok vették át.

Az új anyagok ellenőrizetlenül terjedtek, s népszerűségüket tovább növelte, hogy adásvételük ellen büntetőjogi eszközökkel nem lehetett fellépni. Ráadásul kifejezetten olcsók voltak, így az egymás után nyíló webshopok és kisboltok jelentős forgalmat generálhattak Európában.

Ezek a boltok azonban Magyarországon nem terjedtek el tömegesen, köszönhetően a hazai erőteljes fellépésnek. A C lista magyarországi bevezetése a nyilvános árusításnak rövid időn belül gátat szabott. A szabályozás lényege egyébként az, hogy az új szereket viszonylag gyorsan be lehet tiltani – legalábbis átmenetileg, amit viszont a kockázatelemzés után akár állandósítani is lehet.

Az ORFK bűnügyi osztályának kiemelt főtanácsadója rámutatott: a reform után évről évre nőtt a lefoglalt új pszichoaktív anyagok mennyisége. 2014 és 2015 folyamán már a zár alá került drog 60 százalékát tették ki a dizájnerszerek. Mint hozzátette: a megfigyelések szerint az ellenőrzés alá vont drogok gyorsan eltűnnek az utcáról, egyedül a pentedron őrzött meg valamit a betiltás után is népszerűségéből.

A magyar kábítószer-szabályozás tehát ebben a tekintetben beváltotta a hozzá fűzött reményeket – szögezte le az alezredes. A legfontosabbnak azonban azt tartotta, hogy mára nagyjából sikerült felvenni a bűnözők tempóját. Alighanem ennek tudható be, hogy idén eddig – ellentétben a korábbi évekkel – sikerült elkerülni a tragédiákat. Emlékezetes, hogy a dizájnerdrogok elleni küzdelem elején, 2013-ban többen életüket vesztették az új szerek miatt, 2014-ben pedig számos őrjöngést írtak a laborokban kotyvasztott bódító anyagok számlájára. Fülöpné dr. Csákó Ibolya már csak ezért sem ért egyet azokkal, akik a drogellenes harc feladását szorgalmazzák.

Kérdésünkre az alezredes a pozíció­jukat megőrző hagyományos kábítószerekről is beszélt. Az általa elmondottak alapján úgy tűnik, a cannabis „királyságát” a műfüveknek, a szintetikus kannabinoidoknak sem sikerült megdönteniük Európában. Máig a marihuána piaci részesedése a legmagasabb Európában, ahol nem csak szívják, termesztik is. Emlékezetes, hogy 2009 és 2012 között hazánkban is számos, zömmel vietnamiakhoz köthető, több ezer töves ültetvényt – összességében mintegy 45 ezer tőnyit – számoltak fel a rendőrök. A gigakertészetek lincence egyébként Csehországban élő vietnamiaktól eredt.

Az utóbbi négy évben az ázsiaiak eltűntek – többségük börtönben ül, vagy kiszorult az országból. Bukásuk után inkább a kisebb kertészetek és a csempészet biztosítja a fogyasztók forrását. Fülöpné dr. Csákó Ibolya megjegyezte, hogy hamisak azok az állítások, amelyek a fű ártalmatlanságát hangoztatják. Ráadásul – tette hozzá – az utóbbi időben, talán éppen a dizájnerdrogok hatására, megnövelték a marihuá­na hatóanyag-tartalmát, és ebből következően kontinensszerte egyre több olyan esetet regisztrálnak, amikor a fogyasztó kórházba került.

A hatóanyag-tartalom növelése egyébként az amfetaminnál és az MDMA-nál is kimutatható, míg az Egyesült Államokban a heroint már szintetikus opiáttal ütik fel, ami egyre több túladagolásos halálesetet eredményez. Végezetül a migránskérdésre visszatérve a szakértő megjegyezte: szórványosan az illegális határátlépőknél is találtak kábítószert.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »