Tényleg megszűnhetnek az alapítványi szakközepek

Tényleg megszűnhetnek az alapítványi szakközepek

Magánkézből államiba kerülnének az alapítványi szakközépiskolák – lényegében emiatt tiltakozik az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete már jó ideje. A szervezet elnöke úgy látja: a 2017-es költségvetés alternatív intézményekre vonatkozó egyes pontjai nem férnek össze a köznevelési törvénnyel.

Ugyan még nem döntött az Országgyűlés, igen kevés esély van már arra, hogy szeptembertől a szakközépiskolák kerettantervei ne változzanak. Úgy tűnik azonban, az alapítványi szakképzőknek ennél van nagyobb gondjuk is. Horn György, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének elnöke megkeresésünkre úgy fogalmazott: egyelőre még az sincs tisztázva, kinyithatnak-e szeptemberben egyes intézmények.

Utolsó pillanatos megoldások

A Nemzetgazdasági Minisztérium 2013 óta minden évben kiadja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara előterjesztésére a szakmaszerkezeti döntésen alapuló kormányrendeletet. Ebben azt szabályozzák, hogy a következő tanévben az egyes szakképesítések tekintetében melyik fenntartó hány tanulóra vonatkozóan kap államilag támogatott keretszámot, ami a magánintézményeket is érinti. A képzéseket vagy támogatja az állam, vagy nem, valamint korlátozottan is teheti, azaz megyékre és azon belül iskolákra lebontva dönthet egyes szakokról.

A szakmaszerkezeti döntés nélkül hiába terveznek előre az iskolák, nem biztos, hogy indíthatják a meghirdetett képzéseket. Az e körüli problémákról annyit, hogy a július 31-ei határidő a gyakorlatban többször csúszott: 2013-ban december 31-én, a 2015–16-os tanévre vonatkozó döntést pedig csak 2015 januárjában hirdették ki. Ez kisebbfajta káoszt okozott, például egy Átlátszónak író diák olyan szakra is jelentkezett, amelyet törölni kellett. A Népszabadság cikke pedig arra világított rá, hogy a nem állami iskolák közül volt, amely ekkor tudta meg, nem kapna támogatást, noha a beiskolázás végéig már csak két nap volt hátra. Az NGM ekkor tűzoltó intézkedéssel lehetővé tette, hogy az iskolák február 24-éig töröljék a szakokat, vagy beiktassák az újakat.

Magánból állami kézbe

Az iskoláknak emellett a keretszámok évről évre való csökkenésével is számolniuk kell. Horn György szerint 2015 augusztusában közölték az intézményekkel: a működés feltétele egy szándéknyilatkozat aláírása, amivel vállalják, hogy csatlakoznak az illetékes megyei szakképzési centrumhoz. Ezt a legtöbb alapítványi szakképző meg is tette, a decemberi szerződéskötéskor azonban jókora meglepetés érte őket. „Kiderült, hogy az állam úgy képzelte, a szakképzők átadják a vagyonukat, igaz nem örökbe, hanem használatba” – mondta el Horn. A kontraktus még arra is kiterjedne, hogy ki az intézményvezető, illetve ki jár oda. „Ilyen szerződést épeszű ember nem ír alá” – szögezte le az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének elnöke. A legtöbb iskola is így gondolta – nem is kapták meg a keretszámaikat.

Horn György, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium igazgatója Fotó: Székelyhidi Balázs / Magyar Nemzet

A legutóbbi fejlemény pedig már a pedagógusok foglalkoztatását érinti. Horn elmondta: az áprilisi, ultimátumként felfogható szerződésben új elemként szerepel, hogy az oktatóktól meg kell válni, és majd a szakképzési centrumban döntenek az esetleges felvételükről.

„Teljes a káosz”

– jelentette ki.

Mi az, hogy többletszolgáltatás?

Miközben az alapítványi szakképzők puszta létükért küzdenek, a múlt héten újabb problémára lettek figyelmesek az érintettek. A 2017-es költségvetési törvény szövegébe ugyanis belekerült két olyan rész, mely alapjaiban változtatná meg az alternatív, így a Waldorf- és Zsolnay-intézmények életét is – legalábbis így vélik egyes szakemberek.

Az alternatív kerettantervvel rendelkező iskolák ugyanis csak akkor kapnának támogatást, ha többletszolgáltatást biztosítanak – azt azonban nem tudni, pontosan mit kell ez alatt érteni. „Nagyobb tananyagról, több tantárgyról vagy szolgáltatásokról van szó, mint amilyen az ebéd vagy a lovaglás? Nem tudom. Ez így nem jelent semmit – jegyezte meg Horn György. – Ha egyszer a törvény azt mondja ki, hogy az alternatív kerettanterv engedély birtokában eltérhet a törvénytől és a Nemzeti alaptantervtől, akkor mihez képest nyújtson többletszolgáltatást?”

A fogalmi bizonytalanság tisztázása érdekében írtak már levelet Balog Zoltán emberierőforrás- és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek, s megkeresték az oktatási jogok biztosát is. A költségvetést azonban a héten fogadhatják el, így szükség volt gyors lépésekre az Országgyűlésben is. Ellenzéki képviselők múlt pénteken már beadtak egy módosító javaslatot a két paragrafus visszavonására.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »