Tényleg ilyen lesz a világ 2025-ben?

Tényleg ilyen lesz a világ 2025-ben?

Potom pénzért emberi agyat vehetünk vagy épp új szerveket növeszthetünk magunknak; birtokunkba kerül a tökéletes tudás, miközben a mesterséges intelligencia saját asszisztensünkként segít a mindennapokban – csak néhány azok közül a jóslatok közül, amit Peter Diamandis adott egy éve a következő évtizedre, és már most látszik: jó eséllyel tényleg beletrafált.

Peter Diamandis épp egy éve adott 8 jóslatot arról, milyen lesz a világ 2025-ben. Diamandis szerint rohamosan közelítünk az igazi jólét világához, a Moore-törvénynek megfelelően ugyanis egyre gyorsuló tempóban változik és fejlődik minden, ami körülvesz minket. (A Moore-törvény szerint az integrált áramkörök összetettsége körülbelül 18 hónaponként megduplázódik.)

Hogy jóslatai nagyon is megállnak, az abból látszik: az azóta eltelt egy évben máris számos olyan dolog történt, ami igazolja a szakember várakozásait – elég arra gondolnunk, hogy a mesterséges intelligencia legyőzte az embert Go-játékban, humanoid robotok járnak-kelnek az erdőben, sikeresen landolt egy magáncég űrrakétája az óceánon egy platformon, fillérekért VR-szemüveget vágnak az egyszeri magyar mobiltelefon-vásárlókhoz…

Peter H. Diamandis persze nem egy egyszerű tech-újságíró: az MIT-n és a Harvard Medical Schoolon tanult, mérnök, fizikus, vállalkozó – alapítója és elnöke a híres X Prize alapítványnak, amit leginkább arról ismerünk, hogy dollármilliókat ajánl fel fontos küldetések teljesítőinek – 10 millió dollárt adtak például az első világűrt megjárt, magántőkéből űrhajót építő cégnek, de 20 millió jár például annak a magáncégnek, aki 500 métert tud megtenni roverjével a Holdon. Alapított egy olyan céget is, ami aszteroidákon történő nemesfém-bányászathoz épít űrhajót. Több bestseller könyv szerzője, mottója: „A jövőt úgy tudod a legjobban megjósolni, ha te magad alakítod.”

Diamandis jóslatai:

1. Emberi agy, 1000 dollárért

2025-ben 1000 dollárért olyan számítógépet kapunk, ami másodpercenként tíz a tizenhatodikon drab műveletet tud elvégezni – ez pedig már megegyezik az emberi agy sebességével.

2. A billiónyi érzékelő által vezérelt gazdaság

A minden dolog internete (Internet of Everything, IoE) az a fogalom, ami az eszközök, emberek, folyamatok és adatok közötti hálózati kapcsolatot takarja. 2025-re az IoE több mintt 100 milliárd öszekapcsolt eszközt foglal majd magába, mindegyik legalább egy tucat érzékelővel figyeli majd környezetét. Ez egy billiónyi szenzor adatai által vezérelt gazdasághoz vezet majd, ami olyan forradalmat hozhat, amit el sem tudunk képzelni. A Cisco korábbi tanulmánya szerint az IoE 19 billió dollárnyi újonnan létrehozott értéket teremt majd.

3. A tökéletes tudás

Egy olyan világ felé tartunk, amit a tökéletes tudás jellemez majd. A billiónyi érzékelő, ami mindenhol gyűjti az adatokat (önvezető autók, műhold-rendszerek, drónok, hordható eszközök, kamerák), bármit, bármikor, bárhol megtudhatunk majd, amit csak akarunk.

4. 8 milliárd összekapcsolt ember

A Facebook, a SpaceX, a Google, a Qualcomm és a Virgin azt tervezi, hogy globális kapcsolódási lehetőséget biztosít minden embernek a Földön legalább másodpercenkénti egy megabites sebességgel. 3-ról 8 milliárdra nő a hálózatba bekapcsolt emberek száma, ami 5 milliárd újabb fogyasztót jelent a globális gazdaság számára. Ez egyúttal sok-sok billió dollár beáramlását jelenti a globális gazdaság számára. Ezek az emberek nem úgy érkeznek meg az internet világába, mint mi, a 9600 baudos modemjeinkkel: rögtön 1 megabites kapcsolattal jönnek abba a világba, amelyben már ott a világ összes információja a Google-lel, a felhővel, a 3D nyomtatással, a mesterséges intelligenciával, a crowdfundinggal, és a többivel…

5. Robbanás az egészségügyben

A létező egészségbiztosítási intézmények összeroppannak az új üzleti modellek miatt, amelyek jobban és hatékonyabban működnek. Több ezer friss startup és régóta működő adat-óriás (Google, Apple, Microsoft, SAP, IBM stb.) száll be ebbe a sokbillió dolláros iparágba olyan üzleti modellekkel, amelyek demokratikusabbá és nem pénz-központúvá teszik a mai bürokratikus és messze nem kielégítő rendszereket.

A biometrikus érzékelők (a horható kütyükbe építve) és a mesterséges intelligencia segítségével kezünkbe vehetjük saját egészségi helyzetünk alakítását. A teljes genomszekvenálás és a gépi tanulás lehetővé teszi, hogy megértsük a rák, a szívbetegségek és a neurodegeneratív betegségek kiváltó okait, és megtudhassuk, mit tehetünk ellenük. A robotsebészek (minden alkalommal) hiba nélkül végezhetnek emberi beavatkozás nélkül műtéteket – fillérekért. Bárki növeszthet magának új szívet, májat, tüdőt vagy vesét szükség esetén, így nem kell megvárni, hogy egy szervdonor valahol meghaljon.

6. Kiterjesztett és virtuális valóság

A Facebook, a Google, a Microsoft, a Sony, a Qualcomm, a HTC vagy épp a Samsung dollármilliárdos befektetései a kijelzők és felhasználói interfészek új generációját hozzák el. A kijelző, ahogy eddig ismerjük, eltűnik, és helyette szemüvegek jönnek – na nem az a Google Glass, amit megismertünk, és nagyjából el is felejthetünk, hanem annak sokkal divatosabb és használhatóbb változatai. Ez számos iparágban hoz forradalmi változásokat a kiskereskedelemtől az ingatlanpiacon, az oktatáson, az utazáson át a szórakoztatóiparig – és persze az alapvető emberi „működésben” is.

7. Mindenki asszisztense, JARVIS

A mesterséges intelligencia kutatása óriási lépésekben halad a következő évtizedben. Aki a Sirit (az Apple intelligens személyi asszisztensét) hasznosnak tartja, az jobb ha felkészül: a Siri következő generációja már sokkal inkább hasonlít majd a Vasember filmekben látott mesterséges intelligenciához, Tony Stark asszisztenséhez, JARVIS-hoz – azaz sokkal inkább képes lesz megérteni minket és válaszolni nekünk. Több cég is foglalkozik a következő generációs MI fejlesztésével. Így 2025-re teljesen hétköznapi dolog lesz a saját MI-nknek megengedni, hogy figyelje az összes beszélgetésünket, olvassa a leveleinket, szkennelje biometrikus adatainkat, mert az így nyert előnyök és kényelmi funkciók háttérbe szorítanak minden esetleges hártányt.

8. Blockchain

Ez a technológia teszi lehetővé, hogy a bitcoin decentralizált, demokratikus, magas biztonságú kriptodeviza legyen. A valódi innováció nem a bitcoin, hanem a blockchain, a protokol, ami lehetővé teszi az értékek és eszközök digitális átvitelét biztonságos, közvetlen módon – legyen szó akár pénzről, akár szerződésekről, részvényekről, akármiről. Befektetők nem véletlenül öntenek dollártízmilliókat a fejlesztésébe – úgy tartják, ez legalább olyan fontos mérföldkő, mint magának az internetnek a létrehozása.

Diamandis szerint minden idők legizgalmasabb időszakát éljük: egy hihetetlen világban élünk, ahol egyedül a változás az állandó, a változás sebessége pedig egyre csak növekszik.

privatbankar.hu


Forrás:erdely.ma
Tovább a cikkre »