„Tegnap hősök kellettek, ma mártírok…” – Az aradi vértanúkra emlékezünk

Százhatvanhét éve, 1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc 13 honvédtábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajost, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét. Október hatodikát a magyar kormány 2001-ben a nemzet gyásznapjává nyilvánította.

 

Az ítéleteket Haynau erősítette meg

 

Az 1848-1849-es szabadságharc leverését kegyetlen megtorlás követte. A közkatonák amnesztiát kaptak ugyan, de sokukat besorozták a császári seregbe, a magasabb rangú katonatisztek, tisztviselők pedig hadbíróság elé kerültek. A tárgyalások sorrendjét a “bűnösség” foka határozta meg. Elsőként a “főbűnösök”, Olmützben Batthyány Lajos gróf, volt miniszterelnök, Aradon pedig a honvédsereg önálló seregtestet vezénylő főtisztjeinek perét folytatták le.

 

A miniszterelnöki tisztségéről 1848. október 2-án lemondott Batthyányt még 1849 januárjában tartóztatták le. A szabadságharc bukása idején Olmützben raboskodó politikust a törvényszék felségárulás vádjával kötél általi halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélte. Az ítéletet a Magyarországot teljhatalommal kormányzó Haynau táborszernagy erősítette meg 1849. október 5-én.

 

Aradon 1849. szeptember 26-án 13 tábornokot és egy ezredest (Lázár Vilmost, aki szintén önálló seregtestet irányított) ítéltek halálra felségsértés és lázadás miatt.

 

Fotó: kurultaj.hu

 

Batthyány maga vezényelt tüzet a kivégzőosztagnak

 

A kivégzéseket október 6-ára, az egy évvel korábbi bécsi felkelés évfordulójára időzítették. A börtönként szolgáló pesti Újépületben Batthyány a kivégzés előtti éjjelen egy becsempészett tőrrel nyakon szúrta magát, és súlyos vérveszteséget szenvedett, de életben maradt. Ezek után Batthyányt nem lehetett felakasztani, de az ítéletet végre kellett hajtani, ezért a helyi parancsnok a kötél általi halálbüntetést saját hatáskörben “porra és golyóra” változtatta. A hír hallatán Haynau később idegrohamot kapott.

 

Fotó: nadasdymuzeum.hu

 

Batthyány maga vezényelt tüzet a kivégzőosztagnak, utolsó szavai három nyelven hangzottak el: “Allez, Jäger! (Rajta, vadászok!) Éljen a haza!” Kivégzésének színhelyén, az egykori Újépület falánál 1926. október 6-án avatták fel a Pogány Móric tervei alapján készült Batthyány-örökmécsest, amely a szabadság jelképe lett. Magyarország első miniszterelnökének hamvai a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, a Batthyány-mauzóleumban nyugszanak.

 

Sebtében összetákolt bitófákon lelték halálukat az aradi vértanúk

 

Aradon ugyancsak október 6-án végezték ki a 13 honvédtábornokot: Aulich Lajost, Damjanich Jánost, Dessewffy Arisztidot, Kiss Ernőt, Knézich Károlyt, Láhner (Lahner) Györgyöt, Lázár Vilmost, Leiningen-Westerburg Károlyt, Nagysándor Józsefet, Poeltenberg Ernőt, Schweidel Józsefet, Török Ignácot és Vécsey Károlyt.

 

Fotó: hjb.hu

 

A golyó általi halálra “kegyelmezett” Kisst, Schweidelt, Dessewffyt és Lázárt a vár északi sáncában hajnalban lőtték agyon, a többi elítéltet ezt követően a vártól délre sebtében összetákolt bitófákra akasztották fel. Elrettentésül a holttesteket estig az akasztófán hagyták, de ezzel éppen az ellenkező hatást érték el, mert a kivégzés helye valóságos búcsújáró hellyé vált. Ma az egykori vesztőhelyen emlékoszlop áll, a vértanúk emlékét a városban a 2004-ben visszaállított Szabadság-szobor, Zala György munkája őrzi.

 

A magyar kormány 2001. november 24-én nemzeti gyásznappá nyilvánította október 6-át. Ezen a napon az állami lobogót félárbocra eresztik, a középületekre kitűzik a gyászlobogót, az iskolákban megemlékezést tartanak.

 

mult-kor.hu/magyartudat.com

 


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »