Tavaly minden szép volt, minden jó volt?!

Tavaly minden szép volt, minden jó volt?!

Zengzetes parlamenti összecsapásokat hozott a Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló az Állami Számvevőszék által benyújtott jelentés együttes általános vitája.

Az ellenzék hangzatos bekiabálása ellenére, Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény végrehajtásáról  szóló kormányjavaslat, sok-sok más mellett, elégedetten állapította meg:

2015-ben a nemzetgazdasági beruházások 0,6%-kal nőttek, amelyben jelentős szerepet játszott az utolsó negyedév 7%-os növekedése, elsősorban az uniós társfinanszírozású projektek felgyorsult lehívásának köszönhetően.

A magyar export 7,7%-os növekedése meghaladta az import növekedési ütemét. E folyamatok eredményeként a külkereskedelmi többlet rekord szinteket ért el és továbbra is érdemben járult hozzá a növekedéshez.

A foglalkoztatottak száma a versenyszférában 2,9%-kal emelkedett, míg a közszféra létszámának 1,6%-os bővülése elsősorban a közfoglalkoztatottak létszámának növekedéséhez köthető.

A munkanélküliségi ráta 1 százalékponttal csökkent az előző évhez képest, így az év végén 6,8%-ra mérséklődött.

A családi adókedvezmény figyelembevételével számolt nettó reálkeresetek 4,2%-kal növekedtek, miközben az infláció lényegesen alacsonyabban alakult az előzetesen tervezettnél, átlagosan 0,1%-kal csökkentek az árak 2015-ben.  Előterjesztés,  szövege: HTML.

A családi adókedvezmény figyelembevételével számolt nettó reálkeresetek 4,2%-kal növekedtek, miközben az infláció lényegesen alacsonyabban alakult az előzetesen tervezettnél, átlagosan 0,1%-kal csökkentek az árak 2015-ben.  Előterjesztés,  szövege: HTML.

A családi adókedvezmény figyelembevételével számolt nettó reálkeresetek 4,2%-kal növekedtek, miközben az infláció lényegesen alacsonyabban alakult az előzetesen tervezettnél, átlagosan 0,1%-kal csökkentek az árak 2015-ben.  Előterjesztés,  szövege: HTML.

Az Állami Számvevőszék a törvényi előírások alapján évente ellenőrzi a központi költségvetés végrehajtását (zárszámadást).  Jelentése szerint  az államháztartás 2015. évi törvényi előirányzatainak teljesítése megfelelt a jogszabályi előírásoknak.

A bevételei 17 497,1 Mrd Ft-ra, kiadásai 18 734,3 Mrd Ft-ra teljesültek, amelynek eredményeként a pénzforgalmi hiánya 1237,2 Mrd Ft összegben alakult.

A 2015. évi államadósság 25 134,9 Mrd Ft volt, a GDP 73,9%-a.

A kormányzati szektor uniós módszertan szerinti hiánya 533,9 Mrd Ft, a GDP 1,6%-a, adóssága 25 402,3 Mrd Ft volt, ami a GDP 74,7%-a. A hiány és államadósság alakulása megfelelt a törvényi előírásoknak, illetve az uniós feltételeknek.

A központi alrendszer részét képező központi költségvetés, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és az elkülönített állami pénzalapok bevétel- és kiadás-teljesítési adatai megbízhatóak. A bevételi és kiadási előirányzatok teljesítése során összességében betartották a jogszabályi előírásokat.

A törvényjavaslat a beszámolók adatainak megfelelően, valósághűen mutatja be a költségvetés végrehajtására vonatkozó pénzügyi adatokat, információkat. Jelentés Magyarország 2015. évi központi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről.

Többletről rendelkezett az Országgyűlés!

A Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónoka is elégedetten tekintett a mérlegre, hibákat és bajokat csak a múltban talált. 

Dr. HARGITAI JÁNOS, (KDNP).– Tisztelt Országgyűlés! – Egyet lehet érteni azzal , hogy a költségvetés mint törvényi dokumentum és annak elfogadása, a zárszámadás az egyik legfontosabb országgyűlési aktus. Az ember azt gondolná, hogy a benne leírtak tényként fogadhatók el és ezeket a tényeket elemezzük mi ilyenkor. Ez az igazság pillanata, mert egy választási kampányban lehet sok mindent mondani, de a beterjesztett költségvetések és azok végrehajtása megmutatja, hogy mit képvisel a kormány az adott társadalomban, és azt hogy miként kívánja elérni. Akkor nézzük ezt az igazságot, nézzük meg a szeleteit is!

– Ha nem az MSZP kormányzása után lennénk, akkor a 2015-ös költségvetést nyilvánvalóan egészen másként lehetne értékelni. Csakhogy mi kötve vagyunk ahhoz a helyzethez, amibe hozták az országot, és onnan kellett elindulnunk. Tehát 2010-től kellett gombolyítanunk a költségvetést úgy, hogy az ország újra talpra álljon.

– Az nem vitatható hogy tragikus volt. A szocialistákra mindenki úgy nézett, hogy ha víziókra nem is képesek, nagyot álmodni nem tudnak, de technokrata módon képesek kormányozni, mert megtanulták évtizedeken keresztül. Az utóbbi időszakban, 2010 előtt ezt az állítást megcáfolták, egy technokrata kormányzásra se voltak képesek. Egyszerűen ki kell mondanunk: úgy kormányoztak, hogy tönkretették az országot. Az utolsó pillanatban az IMF-nek az a hihetetlenül nagy adósságcsomagja kellett ahhoz, hogy szó szerint az összeomlástól eltérítsék az országot.

– Ezek azok a tények, amiket látni kell! Egy olyan ország kormányzását vette át 2010 után az Orbán-kormány, amely Görögország-szintű bajokkal küszködött és a csőd előtti állapotban volt. Így egy olyan országgal találkoztunk, ahol tragikus volt a költségvetési helyzet. Nemhogy egyensúlya nem volt, hanem olyan folyamatok voltak a költségvetésben, amit ha az Orbán-kormány nem tudna kezelni, akkor kilátástalan helyzetbe kerül az ország; Kevés volt a foglalkoztatott, s azok a foglalkoztatottak is, akiknek munkájuk volt sem fizetek adót, elmaradtak a költségvetési bevételek. Fenyegetett, hogy Alkotmányosan is fejre áll az ország, mert bekövetkezik az a helyzet, hogy az önkormányzatokat törvényesen ellenőrizni se tudták. Tehát azt lehet mondani: nemcsak gazdaságilag, de morálisan és jogilag is exlex helyzet állt be az országban. Nem véletlenül parancsolták el őket a választók a kormányrúd mellől.

– Azt mondani, azt állítani, hogy most itt egy olyan költségvetésről van szó, ami keveseket helyzetbe hoz, de sokaknak rossz, ez egyszerűen a magyar választók lebecsülése. Ilyen kormányt nem választanak újra. A magyar választó nagyon jól tudja, hogy mit csinál, mert a kollektív bölcsesség azért működik. Ezt a kormányt, éppen a költségvetési év előtt, 2014-ben kétharmados arányban választották újra. Ezek után azt mondani, hogy itt egy olyan költségvetési politika zajlik, ami nagyon keveseknek jó, de sokakat büntet, azt gondolom, olyan ostobaság, hogy a továbbiakban nem is kell erről érdemben beszélnünk.

– Mi az, amiről azonban érdemes beszélni a 2015. évi költségvetés kapcsán is? Az egyik állításom az, hogy az Orbán-kormány egy következetes költségvetési politikát folytat 2010 óta, és ez – ha ennek a kormánynak vannak sikerei, márpedig vannak sikerei, ezért választották újra – mindennek az alapja. Ha a költségvetést nem tudtuk volna rendbe tenni, ha nem tudtunk volna olyan folyamatokat generálni, ami alapját adja annak, hogy olyan társadalmi szerkezeti mozgásokat tegyünk, ami elégedetté teszi az országot. Tehát ha ezt nem tudtuk volna a költségvetésekkel megalapozni és a költségvetések végrehajtásával a zárszámadásokban visszaigazolni, akkor az Orbán-kormány nyilvánvalóan nem tudna sikeresen teljesíteni. Persze nem azt mondom, hogy minden tökéletes, erről nincs szó. Azokról a számokról, amiket 2015-ben produkálni tudtunk, egész más fénytörésben is lehetne beszélni, de abból a nehéz helyzetből kell kiindulnunk, ahonnan fel kellett emelnünk az országot.

– Az Orbán-kormány óvatosan tervezte a 2015-ös költségvetését is, mint ahogy azt minden évben teszi. A GDP növekedése, 2,9 százalékra volt tervezve, és ezt 3,1 százalékra sikerült teljesíteni. Az uniós átlag fölött van rendesen.

– Nőtt a foglalkoztatottak száma. Ezzel is kalkuláltunk akkor, amikor a közfoglalkoztatást elindítottuk. Azt mondtuk: érték, ha a munka nélkül tengődő embereket, ha átmeneti időre is, beemeljük a közfoglalkoztatás rendszerébe. Értéket teremtenek, adót fizetnek, költségvetési bevételt termelnek, nekik is jó ez. 2015-ben úgy nőtt a foglalkoztatottak száma a versenyszférában, hogy  4,9 százalékra csökkent a munkanélküliség. Én sem hittem, soha nem hittem, hogy ilyen rövid idő alatt ilyen kedvező adatokat tudunk produkálni. Az egyik legnagyobb teljesítménynek tartom az Orbán-kormány működése során, hogy munkahelyeket tudott teremteni azoknak a lehetetlen sorsú embereknek, akik addig előtte sok éven keresztül munka nélkül tengődtek.

–  Aköltségvetési politikánknak nagyon lényeges része 2015-ben is, hogy képesek voltunk a gyermekkedvezmények összességét 4,2 százalékkal növelni. Úgy adtunk több forrást a gyermeket nevelő családoknak, hogy ez összességében nem szűkítette a költségvetési bevételeket. Sikerült alacsonyan tartani az inflációt is.

– A nemzetgazdasági beruházásokat kritika érte. Nem vagyunk elégedettek a beruházások összességével, de azért azt tényként meg lehet említeni, hogy 0,6 százalékkal növekedett a beruházások mennyisége. Úgy sikerült növekedést produkálni 2015-ben az országban, hogy nem bomlott fel a belső egyensúly. Erre az MSZP idejében soha nem voltak képesek. Ha mégis növekedést generáltak – mert generáltak -, azt mindig külső adóssággal érték el. Mi ezzel a politikával szakítottunk, és úgy voltunk képesek gazdasági növekedést  3,1 százalékos mértékig generálni, hogy az nem borította fel az ország belső gazdasági egyensúlyát.

– A korábbi évekhez képest szép exportmutatókról is számot tudunk adni: 7,7 százalékkal növekedett az export, és a külkereskedelmi többlet rekordszinten volt. 2016 végére eljutunk oda, hogy minden hitelminősítő visszaigazolta a magyar gazdasági teljesítményt. Ez is az igazság pillanatához tartozik!

– Tömegeket érintett, a devizahiteleseket érintő probléma, amivel évek óta korábban is küszködtünk. 2015-re befejeződik ez a folyamat a különböző intézkedések eredményeként.  A bankok elszámoltatása, meg a forintosítás révén a nehéz helyzetben lévő emberek kikerülhettek abból a csapdahelyzetből, amibe az előző kormány  tehetetlensége juttatta őket.

– 2015-ben kétszer is volt lehetőségünk arra, hogy többletről rendelkezzen az Országgyűlés. Áprilisban rendelkeztünk arról, hogy a BKV adósságát átvállaljuk. Katonai szerepvállalásokra is  biztosítottunk többletforrást. Közútfejlesztésekre is több pénz jutott, és közétkeztetésre is biztosítottunk jóval nagyobb forrásokat. Év vége felé még egyszer módosítottuk a költségvetést. A migránsválság az, ami 80 milliárd forintot elvitt olyan irányba, amivel korábban nem kellett kalkulálnunk. Tehát egy olyan kihívás érte a költségvetést is, ami talán a világban a legnagyobb kihívás. A magyar kormány azonban pénzzel is képes volt reagálni rá, nagyságrendekkel nagyobb pénzzel, mint amennyivel, mondjuk, az Európai Unió a migránsválság kezelését valamilyen módon ösztönzi. Tehát ameddig az Európai Unió ül a forrásain, és elméleteket gyárt a migránsválság kezelésére, teljesen sikertelenül, addig a magyar kormány, talán Európában egyedülálló módon, pénzt, paripát, fegyvert, akaratot áldozva, amennyire ezt egy ország megteheti, kezelte ezt a kérdést. A közvélemény is visszaigazolja – a népszavazásra is gondoljanak -, hogy ezt sikeresen tettük. Úgy tudtunk többletforrásokról  dönteni, kétszer a költségvetési év során, hogy az semmilyen módon nem borította föl az egyensúlyt, nem növekedett a hiány.

– Az Állami Számvevőszék elnöke szerint 2015. évben a pluszkiadások miatt, nem történtek megszorítások. Miért voltunk erre képesek – tette ő föl a kérdést -, miért nem történt semmi restrikció a költségvetésben? Válaszolva rá elmondta: 2013-ban kikerültünk a túlzott deficiteljárás hatálya alól, ezt 2015-ben már minden szinten élveztük.  Ebbe az eljárásba az előző kormány költségvetési politikája taszította bele az országot, és kilátástalannak tűnt, hogy onnan kimásszunk. 2013 végére azonban megtörtént! Ez persze azt is jelentette, hogy a kormány, az ország polgárai és vállalkozói visszafizették azt a hihetetlen mértékű adósságot, amit az MSZP-kormány az utolsó pillanatban vett  fel azért, hogy az összeomlástól megmentsék az országot. Ez is olyan tényező, amit az Állami Számvevőszék elnöke fontosnak vélt megemlíteni. És talán a leghosszasabban arról beszélt, amit én is nagyon fontosnak gondolok, és ami összefügg az Orbán-kormány költségvetési gazdálkodásával mindenkor: ez a tartalékolás rendszere és a tartalékokkal való bánás rendszere.

– Nekem érdekesnek tűnt a tartalékolás kapcsán, amikor az Állami Számvevőszék elnöke azt mondta: azért hozunk létre költségvetési tartalékot, mert azt valójában tartaléknak szánjuk. Nem azt mondjuk előre, hogy most ugyan tartaléknak nevezem, de ezt már tekintsétek úgy, hogy végleg elvontam, – ez restrikciós költségvetési politika lenne – hanem azt, hogy majd amikor a költségvetés folyamatai úgy alakulnak, akkor lehet ehhez a tartalékhoz hozzányúlni. Ez az, amit tesz minden egyes költségvetési évben az Orbán-kormány. Tette 2015-ben is, jelentős költségvetési tartalékot képzett, óvatosan, a folyamatokat figyelve nyúlt a pénzhez, és amikor ennek biztos feltételei megteremtődnek, akkor lehetséges a költségvetési tartalékokkal való gazdálkodás. Nemcsak lehetséges, ilyenkor ez szükséges is, ahogy az ÁSZ elnöke  is ezt megemlítette.

– Tehát amikor az igazság pillanatának nézőpontjából vizsgáljuk a 2015-ös költségvetést, akkor, összefoglalóul újra elmondom: nyilvánvalóan egy költségvetési évet nem önmagában szemlélünk, mert a költségvetések egymásra épülő rendszerét kell ilyenkor látnunk, és nem függetleníthetjük magunkat sajnos attól, hogy honnan indult ez a költségvetési folyamat. Nyilvánvalóan a 2015-ös évet csak a beterjesztett számok alapján, és ezeket már tényként kezelhetjük, nem lehet másként értékelni, mint hogy illeszkedett az Orbán-kormány korábbi költségvetési gazdasági éveihez. Folytatta azokat a gazdaságpolitikai célokat, amiket 2010-ben meghirdetett.

– Nem igazak azok az állítások, hogy ez keveseknek jó és sokaknak rossz. Mert ha így lenne, akkor már rég nem lenne lehetősége kormányozni. Ezzel szemben igaz az, hogy ha lassan is, de évről évre haladunk, és egyre pozitívabb eredményekről tudunk számot adni a zárszámadás kapcsán, amikor a GDP növekedéséről beszélünk, amikor alacsony inflációról beszélünk, amikor tartott és tartható hiánycélokról beszélünk, amikor költségvetési egyensúlyról beszélünk, amikor egyre több foglalkoztatottról és egyre csökkenő munkanélküliségről tudunk beszélni.

– Tehát amikor költségvetésről és zárszámadásról beszélünk, akkor a számokhoz is ragaszkodni kell, különben abba a hibába esünk, hogy politikai választási beszédeket mondunk az igazság pillanatának zászlaja alatt. Köszönöm, hogy meghallgattak, megtisztelő volt szólni önökhöz! 


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »