Társasházi perpatvar: szerencsés, ha ilyen vitákkal még nem találkozott!

Társasházi perpatvar: szerencsés, ha ilyen vitákkal még nem találkozott!

Korántsem biztos, hogy fellélegezhet, ha végre megtalálta álmai otthonát, és beköltözött. Sajnos könnyen lehet, hogy a megpróbáltatások java még hátravan: az akadékoskodó szomszéd, a hanyag közös képviselő vagy a gondatlan lakóközösség könnyen tönkreteheti az idillinek tűnő képet. Utánajártunk, mi vezet leggyakrabban társasházi vitákhoz, és miként lehet kivédeni a konfliktusokat.

Talán senkit sem lep meg, hogy leggyakrabban a piszkos anyagiak miatt vitatkoznak a szomszédok: a tapasztalatok szerint általában a gazdálkodással és a közös képviselő elszámolásának korrektségével kapcsolatban merülnek fel kérdések. Ennek egyik legfőbb oka, hogy sok lakóközösség esetében nem működik megfelelően a számvizsgáló bizottság – mondja Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke, aki más, gyakran mindannyiunk számára ismert helyzetekről, valamint rendhagyó tapasztalatairól is beszámolt nekünk.

Ugatás és kopácsolás

A szomszédok között többnyire zajkeltés miatt alakulnak ki viták: az éjszakai barkácsolás, a fúrás, a kopácsolás, illetve a rendszeres kutyaugatás egyaránt zavaró lehet a többi lakó számára. Ezek a nézeteltérések ritkán fajulnak el, de azért az ügyletekbe általában bevonják a közös képviselőt, aki felszólító levelet fogalmaz meg. Ha ezzel sem tudnak hosszú távú eredményt elérni, akkor a tulajdonos eljárást kezdeményezhet a helyi önkormányzatnál, amivel a gond az, hogy problémát bizonyítani elég nehéz. Ha például éjjel, teljesen véletlenszerűen barkácsolnak, a családtagokon kívül kevés tanú állhat rendelkezésre.

Ha a társasház rendelkezett arról, hogy a lakásokhoz pontosan melyik beállóhely tartozik, annak használatáért pedig fizetni kell, akkor a parkolás is heves viták forrása lehet: ilyenkor először meg kell próbálni elmagyarázni a szabályszegő sofőrnek, hogy ha nem fizet a közösségnek, akkor nincs joga igénybe venni a közös tulajdont sem. Ennyi erővel ugyanis bármelyik lakó megtehetné ezt, nem csak azok, akik ennek érdekében többletterhet is vállalnak.

Váratlan problémák

Gyakran vált ki nézeteltéréseket a felújítás, karbantartás elmaradása is, illetve az, hogy sok lakó azonnali intézkedést követel, pedig ez általában nem várható el. Ennek oka, hogy a törvény pontosan meghatározza, mi tekinthető felújításnak, részleges felújításnak, karbantartásnak vagy korszerűsítésnek, a hibajavításokon kívül más esetekben pedig nincs azonnali intézkedési kötelezettség.

Ha például felpúposodik a fal és pereg a vakolat, annak leverésével kapcsolatban lépni kell – ám a bevakolás és a helyreállítás már más kategóriába tartozik: erről már külön kell döntenie a közgyűlésnek, lévén komoly anyagi vonzata is van. Figyelembe kell venni, hogy az adott év pénzügyi tervét közgyűlésen fogadják el. Ebben szerepel, hogy pontosan mit terveznek megoldani, felújítani, helyreállítani. Tehát ha hirtelen felbukkan valamilyen hiba, többnyire várni kell a következő közgyűlésig annak kijavításával, mert ebbe már a tulajdonosoknak is van beleszólásuk.

Örökzöld beázás

A legbonyolultabb helyzetekhez általában a beázás vezet: ha ez megtörténik, a tulajdonosok elsőként a fölöttük lakót keresik meg, és jelzik a problémát. „A felső szomszéd viszont általában tagad, hiszen a víz lefelé szivárog, így nála nem feltétlenül látszik a probléma nyoma. A csőtörés, csőrepedés azonban az ő lakásában történik, így bontani, javítani is ott kell” – magyarázza. Ilyenkor többnyire nagy a harc, de a szomszédnak be kell látnia, hogy az alatta lakó nem ázhat az ő csőtörése miatt.

Hiba a képviselőnél

Gyakran előfordul, hogy a közös képviselő csak a közgyűlésen osztja ki a beszámolóhoz kapcsolódó táblázatokat és adatokat, nem küldi ki azokat előzetesen. Ilyenkor már többnyire nincs idő és lehetőség arra, hogy a lakók ezeket tanulmányozzák, az adatok alapján felkészüljenek. Ez komoly problémát jelenthet a közgyűlésen, hiszen a friss információkkal csak ott szembesülnek: emiatt a tulajdonosok joggal hívhatják fel a figyelmet a problémára, okkal reklamálhatnak.

Általánosnak tekinthető az is, hogy ha valaki elmarad a közös költség befizetésével, nem indítják meg a szükséges intézkedéseket, tehát a fizetési meghagyásos eljárást, emiatt pedig csak gyűlik a tartozás. Ez a későbbiekben az egész lakóközösség számára komoly gondokat jelenthet, így nem jó, ha a ház nem intézkedik időben.

Abszurd helyzetek

Bék Ágnes az általános gondok mellett elmesélte nekünk egyik saját tapasztalatát is: előfordult, hogy valaki azért panaszkodott a fölötte lakóra, mert az reggel hatkor zárta le az ágyneműtartót, az pedig lehallatszott, pedig ő nyolcig szeretett aludni. A szomszédok viszont úgy vélték: mivel reggel elmennek a munkahelyükre, nem tudnak ezzel nyolcig várni. „Az együttélés során nemcsak elvárásoknak kell megfelelni, hanem egyfajta tűrési kötelezettséget is kell vállalni. Ha ugyanis valaki társasházban vagy lakásszövetkezetben él, számolnia kell azzal, hogy ott más emberek is laknak, mozognak, zörögnek, esetenként buliznak. Ha ez nem válik rendszeressé, tűrni, alkalmazkodni is kell” – emeli ki Bék.

A szakember szerint ugyanakkor az a legnagyobb probléma, hogy sok tulajdonos egyáltalán nem érdeklődik a társasház ügyei iránt, távol marad a közgyűlésektől, utólag viszont reklamál. Pedig az fontos, hogy a lakók figyelembe vegyék: azon a fórumon kell hangot adniuk a problémáiknak, ahol erre ténylegesen lehetőségük van, ahol változásokat is ki tudnak eszközölni. Emellett meg kell érteniük, hogy ilyenkor a tulajdonosok a saját pénzükről döntenek, így célszerű együttműködni és közösen gondolkodni.

Talán senkit sem lep meg, hogy leggyakrabban anyagi okok vezetnek konfliktusokhoz: a

tapasztalatok szerint általában a gazdálkodás jogszerűségével és a közös képviselő elszámolásának

korrektségével kapcsolatban merülnek fel kérdések. Ennek egyik legfőbb oka, hogy sok

lakóközösség esetében nem működik megfelelően a Számvizsgáló Bizottság – válaszolta

kérdésünkre Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke, aki

más, gyakran mindannyiunk számára ismert helyzetekről, valamint rendhagyó tapasztalatairól is

beszámolt nekünk.

Ugatás, kopácsolás

A szomszédok között többnyire a különféle zajhatások miatt alakulnak ki viták: az éjszakai

barkácsolás, fúrás, kopácsolás, illetve a rendszeres kutyaugatás zavaró lehet a többi lakó számára.

Ezek a nézeteltérések ritkán fajulnak el, általában bevonják az ügybe a közös képviseletet, aki

megfogalmaz egy felszólító levelet – mutatott rá. Ám ha ezzel nem tudnak hosszú távú

eredményeket elérni, a tulajdonos eljárást kezdeményezhet a helyi önkormányzatnál. Ilyenkor

viszont gyakran nehézségeket okoz, hogy bizonyítani is kell a probléma fennállását: ha pedig éjjel

barkácsolnak, a családtagokon kívül kevés tanú állhat rendelkezésre.

Ha az adott társasház rendelkezett arról, hogy a lakásokhoz pontosan melyik beállóhely tartozik, a

parkolás is heves viták forrása lehet: ilyenkor először meg kell próbálni elmagyarázni a

szabályszegő sofőrnek, hogy ha nem fizet utána, nincs joga igénybe venni a közös tulajdont.

Váratlan problémák

Gyakran vált ki nézeteltéréseket a felújítás, karbantartás elmaradása is. Figyelembe kell venni,

hogy a törvény pontos meghatározást ad arról, mi tekinthető felújításnak, részleges felújításnak,

karbantartásnak vagy korszerűsítésnek, a hibajavításokon kívül más esetekben pedig nincs

azonnali intézkedési kötelezettség.

Ha például felpúposodik a fal és pereg a vakolat, annak leverésével kapcsolatban lépni kell – ám a

bevakolás és a helyreállítás már más kategóriába tartozik: ezek a közgyűlés döntésének részét

képezik, amit elsősorban a pénz határoz meg.

„Sokan – ha hasonló problémájuk adódik – azt hiszik, hogy a közös képviselőnek azonnal

intézkednie kell. Ez nem így van: ilyen esetekben csak a közgyűlésnek van joga dönteni, a közös

képviseletnek önmagában nem” – hangsúlyozta Bék Ágnes.

Mint mondta, figyelembe kell venni, hogy a Beszámoló Közgyűlésen fogadják el az adott év

pénzügyi tervét, melynek részét képezik a teljesítendő kiadások is. Ebben szerepel, hogy pontosan

mit terveznek megoldani, helyreállítani. Tehát ha hirtelen fellép valamilyen hiba, többnyire várni

kell a következő közgyűlésig annak kijavításával, mert ebbe már a tulajdonosoknak is van

beleszólásuk.

Állandó konfliktusforrás: a beázás

Általában a beázás vezet a legbonyolultabb helyzetekhez: ha ez megtörténik, a tulajdonosok

elsőként a fölöttük lakót keresik meg, és jelzik a problémát. „A felső szomszéd viszont általában

tagad, hiszen a víz lefelé szivárog, így nála nem feltétlenül látszik a probléma nyoma. A csőtörés,

csőrepedés azonban az ő lakásában történt, így bontani, javítani is ott kell” – magyarázta. Ilyenkor

többnyire nagy a harc, de a szomszédnak be kell látnia, hogy az alatta lakó nem ázhat az ő

csőtörése miatt.

Amikor a közös képviselő a hibás

Bék Ágnes szerint gyakran előfordul, hogy a közös képviselő csak a közgyűlésen osztja ki a

lakóknak a beszámolóhoz kapcsolódó táblázatokat és adatokat, nem küldi ki előzetesen a

szükséges információkat. Ilyenkor már többnyire nincs idő és lehetőség ezeket tanulmányozni, az

adatok alapján felkészülni, ami jelentős hiányosságnak tekinthető. Ebben az esetben tehát a

tulajdonosok joggal felhívhatják a figyelmet a problémára.

Ugyancsak általánosnak tekinthető, hogy ha valaki elmarad a befizetéssel, a végrehajtó nem teszi

meg a szükséges intézkedéseket, nem indítja meg a fizetési meghagyásos eljárást, és gyűlik a

tartozás, ez pedig a későbbiekben az egész lakóközösség számára komoly gondokat jelenthet.

Abszurd helyzetek

Bék Ágnes saját tapasztalataival kapcsolatban elmondta: az is előfordult, hogy valaki azért

panaszkodott a fölötte lakókra, mert reggel hat órakor zárták le az ágyneműtartót, míg ő nyolc

óráig szeretett aludni. A szomszédok viszont úgy vélték: mivel reggel elmennek a munkahelyükre,

nem tudnak ezzel nyolcig várni. „Az együttélés során nemcsak elvárásoknak, hanem egyfajta

tűrési kötelezettségnek is meg kell felelni. Ha valaki társasházban, lakásszövetkezetben él,

számolnia kell azzal, hogy ott más emberek is laknak, mozognak, zörögnek, esetenként buliznak.

Ha ez nem válik rendszeressé, tűrni, alkalmazkodni is kell”.

A szakember szerint ugyanakkor az a legnagyobb probléma, hogy sok tulajdonos egyáltalán nem

érdeklődik a társasház ügyei iránt, távol marad a közgyűlésektől, utólag viszont reklamál. Fontos,

hogy a lakók figyelembe vegyék: azon a fórumon kell hangot adniuk a problémáiknak, ahol még

lehet változtatni azokon. Emellett meg kell érteniük, hogy ilyenkor a tulajdonosok a saját

pénzükről döntenek, így célszerű együttműködni és közösen gondolkodni.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »