Tarolni fog a közösségi gazdaság

Nemcsak a magánszállásokat kínáló Airbnb és a fuvarszervező Uber, hanem több más, a közösségi megosztáson alapuló gazdasághoz tartozó ágazat (például a háztartási munka) robbanásszerű fejlődését is várják piaci elemzők. Ha Európa megtalálja a megfelelő szabályozási keretet, akkor élen járhat az új gazdasági trend fellendítésében.

Mostanra érett be az úgynevezett közösségi gazdaság rendszere: hangzatos kifejezésből a fiatalabb fogyasztók közkedvelt választása lett, és az elkövetkező évtizedben kiemelkedhet az Európában lassabb fejlődési ütemet produkáló gazdasági ágazatok közül – mondta Osztovits Ádám, a PwC Magyarország üzleti tanácsadási csoportjának vezetője. A sharing economy az árukhoz, a szolgáltatásokhoz és az adatokhoz való közösségi hozzáférést teszi lehetővé: így a felhasználónak nem kell ezeket megvásárolnia, általában elég, ha internetes közvetítéssel bérli a szolgáltatásokat. Ez számít ma a világon az egyik legfelkapottabb gazdasági irányvonalnak, nálunk ennek legismertebb változatai az Airbnb és a taxisok által ellenségnek kikiáltott Uber (Időközben kiderült: július 24-én délben felfüggeszti szolgáltatását az Uber Budapesten – szerk.).

A könyvvizsgáló cég elemzéséből kiderül, 2025-re a jelenlegi 28 milliárdról 570 milliárd euróra, közel hússzorosára emelkedhet az új gazdasági modell legjelentősebb ágazatainak forgalma Európában. A legismertebb Airbnb és az Uber mellett a sharing economy fontos ága még a közösségi finanszírozás, valamint az igény szerinti háztartási és szakmai szolgáltatások. Ezekre Budapesten is egyre nagyobb kereslet mutatkozik, de még nem eléggé terjedtek el. De azért a fővárosban már kereshetünk takarítót egy alkalmazáson keresztül, és lakáskonyhára is mehetünk. A PwC tanulmánya alapján elmondható, hogy a szektor a fogyasztók olyan új generációjának köszönheti a fejlődését, akik ezeket a szolgáltatásokat választják háztartási szükségleteik kielégítésére.

–ube A közösségi megosztáson alapuló gazdaság népszerű gazdasági és társadalmi trenddé nőtte ki magát, amely gyökeresen meghatározza életünket. A sharing economy elve alapján működő vállalkozások – a munkavégzési szokásainkat átalakító szabadúszó felületektől kezdve egészen a helyi közösségekkel való kapcsolatépítés lehetőségét kínáló élelmiszer-megosztásig – Európa-szerte új gazdasági és társadalmi kapcsolatok kialakítását teszik lehetővé – tette hozzá Osztovits Ádám.

A PwC kilenc uniós tagállamban végzett részletes kutatást, amelyből kiderül, hogy ezekben az országokban ez idáig legalább 275 ilyen típusú szervezet jött létre. A kulcsszektorok közül a háztartási szolgáltatások területén várható a leggyorsabb növekedés: ez 2025-re éves szinten közel 50 százalékos jövedelemnövekedést jelent. A szakember úgy látja, a közösségi gazdaság növekedése még csak most kezdődik, de úgy becsüli, 2025-re számos területen megközelíti a hagyományos gazdaság részesedését. Hozzátette, a drámai mértékű térhódítás közepette Európa megerősítheti globális piaci pozícióját és innovációt támogató szerepét. Ennek eléréséhez kiegyensúlyozott, összehangolt és dinamikus szabályozási környezetre van szükség a 28 tagállamon belül és azok között is.

Kőszegi Árpád, a PwC Magyarország üzleti tanácsadási csoportjának menedzsere hangsúlyozta: az Európai Bizottság által bejelentett európai közösségi megosztáson alapuló gazdasággal kapcsolatos iránymutatás az első lépés egy sikeres és működőképes szabályozási keretrendszer kialakítása felé. Mint megírtuk, a brüsszeli szervezet nemrég többek között hangsúlyozta, hogy a sharing economy kiépítését szolgáló új üzleti modellek – ha kidolgozásuk és népszerűsítésük során felelősségteljesen járnak el – elő tudják mozdítani a munkahelyteremtést és a gazdasági növekedést az Európai Unióban. Kiemelték, a szolgáltatókat csak akkor indokolt működési vagy egyéb engedély kiváltására kötelezni, ha ez a közérdekű célok elérése szempontjából feltétlenül szükséges. A bizottság szerint a tevékenységtől való teljes eltiltás eszközével csak a legvégső esetben lehet élni.

A PwC szakértője szerint az iránymutatás minden tagállamnak lehetővé teszi, hogy megvizsgálja: szabályozási környezete megfelelő-e, van-e mód a további akadályok eltávolítására anélkül, hogy sérülne a piaci verseny, a munkavállalók jogai és a fogyasztók védelme.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 07. 13.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »