Tanácselnök kérdése: A nyomozati iratba hogy kerültek? Lefoglalás útján vagy?

Tanácselnök kérdése: A nyomozati iratba hogy kerültek? Lefoglalás útján vagy?

A KÉRDÉS AZÓTA IS MEGVÁLASZOLATLAN…!

…AZONBAN EZ EGY BÜNTETŐELJÁRÁS ÉS NEM EGY „SZÍNPADI ELŐADÁSBÓL SZÁRMAZÓ KÖLTŐI KÉRDÉSFELTEVÉS”, BÁRMENNYIRE IS  SZÍNPADIAS AZ ELJÁRT BÍRÓI ÉS KÖZVÁDLÓI MAGATARTÁS!!!!

Most, amikor hazánkban azon is elmélkedhetnek a törvényhozók, hogy közigazgatási valamiféle „elitbíróságot” hozhassanak létre, olyat, amelyen nem jogász, hanem politikus hozhat döntéseket, tulajdonképpen, „bezárult a kör”, hiszen: „nyíltan”, „alaptörvényileg kézivezérelendő” az igazságszolgáltatás, erről van szó!!!

ENNEK BEVEZETÉSÉIG VISZONT MÉG MARAD A TEATRALITÁS, AZAZ: A KONCEPCIÓS ELJÁRÁSDÖMPING, AMELYNEK EGYIK IKONIKUS ELJÁRÁS ALÁ VONT ALAKJA: SZIMA JUDIT. A XXI.SZÁZADI, EU-TAG, ÚN. „MAGYAR JOGÁLLAMBAN”, S NEM IS ÉSZAK-KOREÁBAN.

A honlapon figyelemmel kísérhettétek, a koholt eljárásban – mert merték és merik képviselni a munkavállalókat -, Magyarország legnagyobb rendvédelmi szakszervezete és annak vezetője és tisztségviselői ellen indított történéseket.

Jelen esetben arról adunk tájékoztatást, hogy a koncepciós ügyet a főtitkár lekapcsolása érdekében, célzatával – hogy a munkavállalók szerzett jogainak elvétele ellen ne tudjon felszólalni -, milyen eljárásjogi sérelmek sorozatával indították meg. Itt láthatjátok, az Országház előtt, letartóztatását egy nappal megelőzően, 2011.06.02-án videóra felvetteket. Ezek alapján pedig senkinek ne legyen kétsége, hogy itt, koncepciós eljárásról van szó (http://tmrsz.hu/2011/06/20/lecsuknak/).

A Szima Judit és társai ellen a Kaposvári Nyomozó Ügyészség Ny.37/2010-es bűnügyében a büntetőeljárás lefolytatása álláspontunk szerint azért is törvénytelen volt, mert a

jogerősen, bűncselekmény hiányában Laukó László (aki maga által  a nevét a neten egy nyílt levelében is közzétéve közölte, hogy ő volt a feljelentő, s  dicsekedett e dicstelen tettével)  feljelentésére indult ügyben, a befejezett nyomozásnál a nyomozás felettes ügyésze, dr. Horváthné dr. Fürst Gabriella általi továbbfolytatásának elrendelése hiányzott az Ny.37/2010/7. sz. megszüntető határozatot követően;a nyomozást jogerősen, bűncselekmény hiányában megszüntető határozat hatályon kívül helyezéséről sem hoztak határozatot;a nyomozási határidő meghosszabbításáról szóló határozatok joghatás kifejtésére alkalmatlanok voltak, mivel azokat nem a törvényben meghatározott személyek hozták;a legdurvább pedig az volt, hogy annak a személynek az ügye, akinek a feljelentésére és ahhoz kapcsolt irataira (melyeknek a valóságtartalma szerintünk a nullával egyenlő) az ügyészség a koncepciós vádat alapozta, nem került egyesítésre ahhoz az ügyhöz, melyben a nyomozást továbbfolytatását elrendelték.

Tény, hogy a 2. feljelentést tevő személy feljelentését a Szekszárdi Nyomozó Ügyészségen Ny.75/2011. számon iktatták, s a feljelentéséhez mellékelt, általa készített koholt iratokat is ehhez csatolták.

Mindezekből következően, a Szekszárdon indult ügy iratai nem kerülhettek jogszerűen a Kaposváron folytatott Ny. 37/2010. sz. ügy iratai közé, azokra jogszerűen nem hivatkozhatott volna a Kaposvári Nyomozó Ügyészség, s a Szekszárdi Járásbíróságon, az álláspontunk szerint nem törvényes, dr. Tuba Krisztián bíró, nem vehette volna figyelembe bizonyítékként az Ny.75/2011. sz. eljárás iratanyagát.

Idézet a Szekszárdi Járásbíróság 2014.11.06. napján megtartott tárgyalás – járásbíróság által rögzített és kiadott – hanganyaga alapján lejegyzeteltekből:

„Tanácselnök, bíró: Esetleg azt, hogy honnan származnak ezek? A nyomozati iratba hogy kerültek? Lefoglalás útján vagy?

Ügyész: Nem, nem..ömm a következő tárgyaláson nyilatkozom erre vonatkozóan. Nem szeretnék megalapozatlanul……….

Tanácselnök, bíró: Lefoglalás útján is kerülhetett ez a szakszervezethez. Visszaadták vagy. Ezzel a bíróság sincs tisztában, hogy ez a melléklet ez honnan van, hogyan került a nyomozati iratba. De nyílván ezt elmondja az ügyészség! Ugyanez a 3-as kötet 2010. évre vonatkozóan, illetve a 4-es kötet is a 2010-es év útiköltség térítéseit jelöli. Az 5-ös kötet meg a 2011-es évre vonatkozóan. Amennyiben ezeket nem ismeri az első rendű vádlott, akkor tudja konkrétan megjelölni, hogy mit ismertessen a bíróság. Megjelölte ezeket az adatokat, hogy bizonyítékként kívánja felhasználni. Megtekintheti őket, fénymásolatot kérhet és indítványozhat a későbbiekre ismertetést……….

Szima Judit I.r. vádlott: Hogy, hogy az eredetéről? Nem kellene ezt már tudnunk? Hogy hogyan került önhöz?

Ügyész: Még egyszer mondom, a bizonyíték eredetéről, hogy hogyan kerültek a nyomozati iratokba, arról nyilatkozni fogok, de arról, hogy ezt miként kívánjuk bizonyítékként felhasználni, azon belül, hogy nyilvánvalóan kapcsolódik ez a vádponthoz, nem kívánom bővebben nyilatkozni.

Tanácselnök, bíró: Perbeszédben?

Ügyész: Perbeszéd, igen……. „

Az ügyész sem a következő tárgyaláson, sem perbeszédében nem hivatkozott erre, a bíró pedig nem firtatta tovább a bizonyítékként kezelt iratok eredetét.

Az I. fokon eljárt bírónak legalább észlelnie kellett volna, hogy a vádat képviselő ügyész, vádindítványában, olyan bizonyítékokat jelölt meg, melyek nem azon büntetőeljáráshoz tartoznak (Ny. 37/2010.), mely alapján a vádemelés történt.

Ebből következően, az eljáró bírónak, a másik, különálló eljárásból származó, 2. számú feljelentő által csatolt, koholt papírokat, hazug vallomásait, az azon eljáráshoz kapcsolódó egyéb vallomásokat, az azon eljárás iratait „megszakértő” szakértői véleményt ki kellett volna zárni a bizonyítékok köréből ha nem koncepciós, a jogszabályokkal nem törődő, tisztességtelen eljárást folytatott volna, hanem figyelembe veszi a Be. kógens rendelkezéseit.

A Kaposvári Nyomozó Ügyészség nyomozása során törvényi felhatalmazás nélkül járt el, olyan bizonyítékra hivatkozott vádiratában, ami nem is létezik, mivel az az ügy, melyből származnak a bizonyítékok, nem került egyesítésre az alapüggyel, holott a Be. 72. § egyértelműen megfogalmazza, hogy egyesíteni lehet azokat az ügyeket, amelyek együttes elbírálása az eljárás tárgyára vagy az eljárásban részt vevő személyekre tekintettel, illetve egyéb okból célszerű; ugyan nem szükségszerű az egyesítés, de ezen eljárási cselekmény nélkül két különálló eljárás iratanyaga nem olvasztható egybe!!!

A Somogy Megyei Főügyészség, amely a másodfokú feladatok ellátására lett kijelölve, szintén nem kívánta észlelni a sorozatos törvénytelenségeket, mely a büntetőeljárás teljes törvénytelenségét eredményezte, mely a szándékosságot, a törvények betartásának teljes figyelmen kívül hagyását, a koholt eljárást bizonyítja.

A bíróság eljárása során hivatalból nem vizsgálta, nem vett fel bizonyítást, ítéletében nem indokolta, azaz tisztességtelen és a pártatlanság látszatára sem adó módon folytatta az ügyészség koncepciós, alaptalan eljárását az alábbiak szerint:

a nyomozás továbbfolytatására a Kaposvári Nyomozó Ügyészség Vezetőjétől miért nincs határozat, ilyen határozatot miért nem hozott, és miért nincs olyan határozat, amely hatályon kívül helyezte volna a befejezett nyomozásban hozott megszüntető határozatot!a nyomozási határidők meghosszabbítása törvényben meghatározott személyek aláírása, elrendelése hiánya okán történt, így joghatás kifejtésére alkalmatlanok!a Szekszárdi Nyomozó Ügyészség Ny.75/2011. számon iktatott bűnügyének egyesítése nem történt meg, ilyen határozat nincs, így azon ügyből átcsempészett iratok, vallomások, szakértői vélemények bizonyítékként nem értékelhetők!a Fejér Megyei Főügyészség NF.4752/2009/31-l. számon, a Székesfehérvári Nyomozó Ügyészség Vezetője által folytatott Nyom.263/2009-es nyomozás folytatását rendelte el, de nincs olyan /30-as számú határozat, de a /31-esben sincs, hogy határozatában hatályon kívül helyezte volna a befejezett nyomozásban hozott megszüntető határozatot!iratjegyzékeket nem tettek be az ügyiratba, mint ahogy a Székesfehérvári Nyomozó Ügyészség Nyom.263/2009-es iratjegyzékét sem!az iratok közé bekerültek teljesen más ügy iratai és írásminták az egyik tanúra vonatkozóan, amelyeket nem tudni, hogy honnan kerültek elő!de a Kaposvári Nyomozó Ügyészség alapügye iratjegyzékét sem tartalmazza az eljárás dokumentációja!

Ítélete indokolásában, az elfogult és egyébként sem törvényes  bíró, nem vizsgálta, de nem is adta indokát annak, hogy a TMRSZ főtitkára, a sértetté nyilvánított, de nem sértett TMRSZ, a védők folyamatos indítványai, észrevételei ellenére, a Kaposvári Nyomozó Ügyészség eljárása mégis miért is törvényes, ha a büntetőeljárás rendelkezéseivel ellentétesen járt el, mind a nyomozó hatóság, mind a bíróság(ok) és ezzel összefüggésben, ezen eljárásjogi hibák miért nem súlyosak, azaz az eljárásuk során minden bizonyítékot miért nem zárt ki. Hivatali visszaélés miért nem történt ezen ügyben eljárt hivatalos személyek részéről, miért nem foghat helyt a Be. 78. § (4) bekezdése, azaz a hatóság által bűncselekmény útján, tiltott módon és a résztvevők eljárási jogainak lényeges korlátozásával beszerzett bizonyítékok miért értékelendőek a mi terhünkre.

Az Emberi Jogok Európai Egyezményének 6. cikk I.1. pontjában megfogalmazott fair trial alapelve és az emberi méltóság tiszteletben tartására vonatkozó előírás alapján a megtévesztés akkor is tilos, ha akár a cselekmény, akár a terhelt társadalomra veszélyessége ezt indokolná!!!! A megtévesztés alatt az Emberi Jogok Európai Egyezménye szerint egyértelműen tilos a tudatos hamis adatok és tények közlése!!! Mindez egyaránt vonatkozik a tanúkra, szakértőkre, nyomozó hatóságokra – rendőrség, ügyészség – illetve a bíróságokra is….jelen eljárásban sem lehetett volna ez alól kivételt tenni!

Mindezek alapján a Tisztelt Törvényszékre a fent kifejtett indokok alapján a folyamatban lévő büntetőeljárás bűncselekmény hiányában történő megszüntetése került indítványozásra.

HOL? A Zalaegerszegi Törvényszéken, tehát ismételjük: nem Észak-Koreában! Vagy az is elképzelhető, hogy időközben eltűnt e távoli ország és hazánk közti ideológiai különbség, s csak a földrajzi távolság maradt meg?


Forrás:tmrsz.hu
Tovább a cikkre »