Támadás a hormonrendszer ellen?

Támadás a hormonrendszer ellen?

Még évekig forgalomban maradhatnak egyes hormonkárosító vegyszerek, mielőtt be lehetne tiltani őket, ha az uniós tagállamok elfogadják az Európai Bizottság tervezetét. Környezetvédők szerint ez újabb jele annak, hogy Brüsszel a transzatlanti szabad kereskedelmi megállapodás tető alá hozása érdekében kész kockára tenni az emberek egészségét.

Meddőség, cukorbetegség, rák: komoly egészségügyi és környezeti károkat okozhatnak azok a hormonhatású anyagok (számuk sok ezerre tehető), amelyek betiltásának vagy korlátozásának lehetőségét épp most próbálja megakadályozni az Európai Bizottság. A testület június közepén közzétett jogszabálytervezetében azokat a kritériumokat sorolja fel, amelyek alapján egyértelműen azonosítani lehet a hormonrendszert károsító, angol rövidítéssel EDC-anyagokat. – Ebben azonban olyan, szinte teljesíthetetlen bizonyítási kényszert ír elő, amely alapján még a közismert hormonkárosítókat sem lehetne betiltani – mondta lapunknak Simon Gergely, a Greenpeace kelet-közép-európai vegyianyag-szakértője.

A tervezet ugyanis a következőképpen fogalmaz: vegyi anyagot csak akkor lehet hormonkárosítónak minősíteni, ha ezt minden kétséget kizáróan bebizonyították. Ezzel a bizottság elveti azt a korábbi meghatározást, miszerint az EDC-anyaggá nyilvánításhoz már az is elég, ha csak felmerül a káros hatás lehetősége, gyanúja. Egy másik szócserének is súlyos következményei lehetnek. A szöveg eddig úgy szólt, hogy a hormonkárosító anyagot akkor lehet mégiscsak engedélyezni, ha például olyan zárt termelési láncban használják, ahol az emberek nem is érintkeznek vele, vagyis kitettségük mértéke elhanyagolható. A bizottság azonban a kitettség (exposure) szót kockázatra (risk) változtatná, ami szintén gyengíti az uniós szabályozást.

Szemben áll az elővigyázatosság elvével

– Kiherélték a korábbi szöveget, így a brüsszeli tervezetet ebben a formájában rossz irányba tett lépésként értékeljük – vélekedett Simon Gergely. Megdöbbentőnek tartja a Magyar Természetvédők Szövetsége is, hogy az EB néhány kulcsfontosságú szó kicserélésével olyan javaslatot tett le az asztalra, amelynek következményeként egy adott vegyi anyag évekig rombolhatja az emberek egészségét, illetve a környezetet, mire be lehetne tiltani. Ez alapján például az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által rákkeltőnek minősített glifozát gyomirtó – amelyet a hírhedt multinacionális biotechnológiai vállalat, a Monsanto fejlesztett ki – is csupán lehetséges hormonkárosítónak minősülne, s ez alapján nem is lehetne betiltani.

Az európai fogyasztóvédelmi szervezet (BEUC) szerint ez a megközelítés szemben áll az elővigyázatosság uniós elvével, és megerősíti azokat az aggályokat, hogy a bizottság amerikai nyomásra és az éppen ma folytatódó, a transzatlanti szabad kereskedelmi megállapodásról (TTIP) szóló tárgyalások érdekében lazítja fel a hormonkárosító vegyi anyagokra vonatkozó szabályozást. Washington egyébként már jó ideje hangoztatja, hogy az uniós vegyi szabályozás szükségtelen mértékben hátráltatja a globális kereskedelmet, és ez ellentétes a TTIP célkitűzéseivel.

Nagy a tét

Az előzmények ismeretében egyébként várható volt a bizottság álláspontjának puhulása. Bár az Európai Unió rendeletei már 2009 óta kimondták, hogy 2014-től tilos hormonhatású növényvédő szereket, rovarirtókat engedélyezni, az ehhez szükséges egységes kritériumrendszert máig nem sikerült megalkotni. Az Európai Bizottság ugyanis – a TTIP-tárgyalások árnyékában – már csaknem három éve bojkottálja a betiltást lehetővé tevő jogalkotást. A késlekedésért tavaly az Európai Bíróság, idén tavasszal pedig az Európai Parlament marasztalta el a bizottságot, Svédország pedig májusban pert is indított ez ügyben – fejtegette a Greenpeace szakértője. A tét ugyanis nem kicsi: független tanulmányok szerint a hormonhatású szerek évente 157-288 milliárd eurós egészségügyi kárt okoznak az EU-nak, csak ez a tétel az unió GDP-jének 1,2-2 százalékát emészti föl. Az egyes növényvédő és rovarirtó szerek (a glifozátalapú gyomirtó engedélyét épp mostanában hosszabbította meg újabb 18 hónappal Brüsszel) mellett ilyen hatóanyagok mutathatók ki számos élelmiszerben, műanyagban vagy kozmetikai termékben is. Különösen veszélyes például a biszfenol A vegyület, amelynek használatát már sok helyütt – így hazánkban is – betiltották a cumisüvegeknél, de a műanyag tárolóedényekben még megtalálható. E termékek még évekig jelen maradhatnak az életünkben, ha a brüsszeli javaslatot elfogadják a tagországok. Egyelőre a svéd, a francia és a dán kormány ellenzi nyíltan az előterjesztést, olyannyira, hogy közös levélben sorolták fel aggályaikat. Lapunk megkereste ez ügyben a Földművelésügyi Minisztériumot, amely válaszában hangsúlyozta: „a jogalkotás során objektív, tudományos alapokon nyugvó kritériumrendszer felállítására kell törekedni, amely figyelemmel van az érintett összes terület sajátosságaira is. Kiemelten fontosnak tartjuk az elővigyázatosság elvének érvényesítését”.

A vita tehát még nem zárult le, és van remény arra, hogy Brüsszel meghátrál. A környezetvédők azonban így is elkeserítőnek tartják, hogy az amerikai nyomás szemlátomást a szigorúbb európai szabályozás fellazulásához vezethet még azelőtt, hogy a TTIP-tárgyalások véget értek volna.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 07. 11.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »