Táltos zarándoklat a „szegedi Boszorkányszigetre”

Mitől táltos és miért zarándoklat? Miért éppen Boszorkánysziget? Mire számít az, aki velünk tart e kiemelt töltődésen? Ezeket a kérdéseket járjuk körbe a jelen cikkünkben.

 

Szegeden az Alsóváros és a Tisza között elterülő erdős területet hívják Boszorkányszigetnek, amely igazából se nem sziget, se nem boszorkányos. Mai nevét onnan kapta, hogy 1728. július 23-án hat férfit és hét nőt (más források szerint hét férfit és hét nőt) égettek meg elevenen máglyán ezen a helyen. A vád boszorkányság volt. A példát statuáló kivégzések áldozatai között volt a város korábbi bírája is. De mi volt a valódi oka ennek a kegyetlenkedésnek?

 

 

Nos, a török rabigából felszabadult magyarok életébe visszaköltözött a kereszténység és az 1728-as év meglehetősen aszályosnak bizonyult. Mivel babonaságból akkor sem álltunk rosszul, az emberekkel sikerült elhitetni egy kis vallási kampányolás keretében, hogy a szélsőséges időjárás, pontosabban a szárazság, illetve olykor-olykor a jégverés is az emberek gyarlóságaival magyarázható. Az emberek pedig elhitték, hogy Isten haragszik rájuk, ezért bűnhődniük kell. Így minden tőlük telhetőt elkövettek, hogy kiengeszteljék az urat.

 

Ekkortájt idegenek érkeztek a városba, akiknek a kilétét a mai napig homály fedi. Találgatások és anekdoták persze vannak: inkvizítorok vagy ellenkezőleg, boszorkánymesterek stb.

Szóbeszéd kelt szárnyra, amelyek arról szóltak, hogy minden baj oka az idegenek jelenlétére, akik – kell-e mondanom – az Ördöggel cimborálnak. Gyanakvás, félelemkampány, vádaskodások, pattanásig feszült idegek lettek úrrá a közösségen.

 

Így érthető, hogy minden mondvacsinált és alaptalan ürüggyel ártatlanokat börtönöztek be, akik a kínvallatások során mindent „bevallottak”, amit csak a hatóságok hallani akartak tőlük. Így csakhamar sok „boszorkány” került tömlöcbe „boszorkányság” vádjával. Állítólag középkori módszerekhez is folyamodtak. Tudniillik, vízpróba alá vetették a vádlottakat: ha elmerült, de megfulladt, akkor ártatlan volt, viszont aki fennmaradt a víz felszínén, annak a boszorkányoknak kijáró kivégzési formák közül választottak egy testhez állót.

 

A találkozóhely szeptember 10-én 12h-kor

 

Aligha lepődünk meg rajta, hogy annyi boszorkányt tudtak ily módon beazonosítani, amennyit csak akartak.  Végül, 1728. július 23-án hat férfit és hét nőt, tehát összesen 13 boszorkányt vetettek három máglyára. A városi legenda része, hogy állítólag egy nyikkanás sem hangzott el a halálra ítéltek szájából, ami egyesek szerint bűnös mivoltukat támasztja alá.

 

Később a gyilkos szertartás helyén több különös, megmagyarázhatatlan jelenség történt: az arra járók emberi hangokat és jajveszékelést hallottak/véltek hallani, szellemeket láttak, illetve a kiégett földön lévő hamvak között állítólag 13 amulettet is találtak, amelyek később szőrén-szálán eltűntek. Így alakult ki a Boszorkánysziget legendája, amely elrettentő példaként szolgált mindenki számára. Ez egy amolyan mesebeli elátkozott hellyé vált, amelyre állandóan lehetett hivatkozni onnantól fogva.

 

Ennyi mementó több is, mint elégséges a „sziget” sötét és hátborzongató múltját illetően.

 

Valójában a Boszorkánysziget egy nyugodt ártér, mely a szegedi városközponttól nem messze található. Mint azt a történelemből megszokhattuk, a vallási propaganda előszeretettel sütötte rá a spirituális képességekkel rendelkező emberekre: a gyógyítókra, a füvesasszonyokra, a garabonciásokra, a javasokra, a sámánokra, a táltosokra, a mágusokra stb. a sátánista jelzők valamelyikét. Rosszakarók pedig mindig akadtak szép számmal, de most a folklóron túllépve szóljunk pár szót spirituális zarándoklatunk céljairól.

 

 

Horváth Zoltán és jómagam az elmúlt években rendszeresen vezettünk szent zarándoklatokat egyrészt a Kárpát-medence, másrészt az őshazánkon túli vidékekre. Spirituális képességeink és lehetőségeink révén tájékozódunk arról, hogy hol és mikor milyen energiák nyílnak meg, amelyekből részint nekünk és a tanítványainknak, részint a hozzánk forduló érkelődőknek is érdemes aktuálisan töltődniük.

 

A szegedi Boszorkányszigetnek nevezett térségben ősi égi kapuk találhatók, amelyek régóta szolgálják a környékbéli „boszorkányok” és a spirituális zarándokok lelki fejlődését. Táltosaink tudva tudták ezt, ezért a ma ismertebb hegyvidékeken és dombságokon található szent helyeken kívül rendszeresen felkeresték az olyan erőtereket (nagy energiájú helyeket), mint amilyen ez a szegedi helyszín is. Tehát a mi olvasatunkban szó sincs boszorkánykodásról, sokkal inkább a napvallás egyik csodálatos szent erőforrásáról.

 

A magyarság szellemi felemelkedését szolgáló nemes energiákból fogunk töltődni szeptember 10-én ezen a szakrális helyszínen. Aki a magyar néplélekkel szeretné szorosabbra fonni a viszonyát, továbbá aki őseink virtusából szeretne ízelítőt kapni, azt várjuk ide szeretettel 2016. szeptember 10-én.

 

A helyszínen további spirituális információkat fogunk megosztani a résztvevőkkel.

 

Ha azonosulni tudsz ezzel a gondolkodásmóddal, ha egyetértesz ezzel az életszemlélettel, ha hasonló gondolkodású emberekkel szeretnél tanulni, akkor figyelmedbe ajánlom programjainkat.

 

Részt vehetsz programjainkon:

Önfejlesztő Műhelyeinken (beszélgetős előadásainkon)Hétvégi töltődéseinken (és Istentiszteleteinken)Bel- és Külföldi zarándoklatainkona Naptemplomunkban és a Pálos kolostorokban tartott IstentiszteleteinkenSzer-napjainkon (szent ünnepnapjainkon)Főnix programunkonÉbresztő Táborunkban

 

Csatlakozz hozzánk minden elkötelezettség nélkül! Járd velünk együtt önmagunk felszabadításának útját, melynek segítségével egységet teremthetsz önmagadban és a környezetedben, s hozzájárulhatsz a világ rendjének helyre állításához.

 

 

Bővebb információ:

napvallas@gmail.com

szernap@gmail.com

 

Száraz György

Boldog napot!


Forrás:boldognapot.hu
Tovább a cikkre »