Szomorú szlovákiai realitás: Nem-kezelni a beteget néha kifizetődőbb

Szomorú szlovákiai realitás: Nem-kezelni a beteget néha kifizetődőbb

Nem is annyira lényeges, hogy a beteg túléli-e vagy sem a beavatkozást, vagy hogy elmúlik-e a fájdalma, ahogy az sem, hogy adminisztratív folyamaton vagy tényleges gyógykezelésen esik-e át. Röviden így lehet felvázolni a szlovákiai egészségügyi ellátás finanszírozását.

 

Van, hogy anyagilag kifizetődőbb a beteget nem kezelni, hosszabb időre a kórházban tartani, vagy olyan kezeléseket előírni számára, amelyekre valójában nincs szüksége, de a biztosító jól megfizeti – az orvosnak és az egészségügyi intézeteknek.

 

Melyik a jövedelmezőbb klientúra? A beteg, vagy az egészséges?

 

A SME napilap szerint a körzeti orvosok számára az anyagilag legelőnyösebb, ha széles ügyfélkörrel rendelkeznek, akiknek többnyire nincsenek egészségügyi gondjaik. Utánuk ugyanis minden ellenszolgáltatás nélkül megkapják a fix havidíjat a biztosítótól. A körzeti orvosok bevételeinek nagyjából 85 százalékát alkotja ez a havidíj.

 

Természetesen a rendelő nyereséges üzemeltetéséhez szükség van megfelelő mennyiségű ügyfélre (szándékosan nem használjuk a beteg kifejezést), amit jelenleg 1700 főre becsülnek. Természetesen ez függhet a rendelő felszereltségétől illetve az adott orvos típusától is (gyerekorvos, nőgyógyász, általános, stb.).

 

A gyerekorvosok a gyermek korától függően 2-7 eurót kapnak a paciens egészségbiztosítójától. A felnőtteket kezelő orvos legfeljebb három eurót, a nőgyógyász 1-2 euró közötti összeget kaphat havonta betegenként. Forrás: Pravda.sk

 

„Az egészségügyben senkit sem azután jutalmaznak, hogy segített-e a betegeken. Az orvosokat, szakorvosokat de a kórházakat is az (adminisztratív) eljárásért fizetik”, mondta Tomáš Szalay, a Health policy Institute (HPI – Egészségjogi Intézet) elemzője.

 

A kórházak is trükközhetnek

 

„1000 eurót kapna például egy beteg kórházi ellátásáért, de mikor megjelenik a paciens az ajtóban, már látja, hogy nem ezer, hanem 25 ezer euróba fog kerülni. Ez az a pillanat, mikor megpróbálja  elküldeni egy másik kórházba”, mondta Szalay a kórházakkal kapcsolatban. Mire gondol?

 

Az ellátás költségeit a kórházaknak aszerint fizetik át a biztosítók, hogy a beteg mennyi időt töltött náluk. Ha a beteget 24 óránál hosszabb ideig tartják bent, mondjuk „megfigyelésen”, akkor a kezelésért járó arányos díj helyett a kórház fix díjat kap – vagyis 24 órán túl teljesen mindegy, mennyi időt tölt a kórházban, az intézmény akkor is megkapja ugyanazt az összeget.

 

Forrás: atlas.sk

 

Némi mozgástere azonban itt is van a biztosítónak: ha a kórházi ápolás hossza rövid (mondjuk legfeljebb 48-72 óra), akkor a havidíjat felezheti a biztosító. Ez a módszer is biztosítóként változhat, az állami Általános Egészségbiztosító állítása szerint például a rövidtávú ellátást is a kezelés költségei alapján fizetik át. Ezen túl azonban érvényes a fenti megállapítás. 21 napon túl azonban megint változik a tarifa, és az epizódalapú fizetést felváltja a napi ellátási díj.

 

A kórházak tehát nem csak abban lehetnek érdekeltek, hogy indokolatlanul meghosszabbítsák a kórházi ellátás idejét, de adott esetben abban is, hogy elküldjék a beteget egy másik intézetbe.

 

A rendszer nem a gyógyítást, hanem az eljárást jutalmazza – nem a kikezelés a lényeg, hanem hogy valaki fizessen. Forrás: parlamentnelisty.sk

 

Az érem másik oldala

 

Marián Petka, a Szlovákiai Kórházak Szövetségének elnöke szerint a fent felvázolt esetek száma elhanyagolható, és nem is lenne rá példa, ha a biztosítók a kezelés valós költségeit fizetnék ki. Az egészségügyi intézetek számára ebből adódóan jóval előnyösebb lenne az ún. DRG rendszer, ami a beteg diagnózisa alapján fizeti a kezelés költségeit.

 

A Szlovákiai Általános Orvosok Társaságának vezetője, Peter Makara szerint a körzeti orvosoknak juttatott havidíj sem a kezelés összegét hivatott kifedni, hanem azt, hogy egyáltalán elérhető a rendelő a betegek számára. Körzeti orvosból hiány van, sokan vidéken is praktizálnak, emiatt csökken a nyereségük, mert több rendelőt is fenn kell tartaniuk.

 

Forrás: Pravda.sk

 

Tény, hogy – mint láthattuk – a kórházaknak bizonyos esetekben érdekükben állhat elutasítani egy-egy beteget, vagy indokolatlanul meghosszabbítani a kórházi ápolás idejét. Ebből azonban az is következik, hogy az egészségügyi biztosítóknak az ellátás idejének lerövidítése és az alacsony költségű kezelés áll érdekében. Felvetődhet tehát a kérdés, mi a helyzet azokkal az egészségügyi magánintézményekkel, amelyek tulajdonosa egyúttal az adott egészségbiztosítót is birtokolja.

 

SME.sk, Körkép.sk

Nyitókép: HNonline.sk


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »