„Szomorú, de külföldön képzelik el a jövőjüket” – már érettségi után útnak indulunk

Vasárnap elemzésünkben már rámutattunk, hogy óriási kihívás előtt áll a magyar gazdaság az egyre nagyobb mértékű, kritikus szintet elérő munkaerőhiány miatt. A baj akkora, hogy már miniszteri szinten is felmerült, harmadik országból kell munkaerőt importálni. A probléma egyik forrása egyébként pont a magyar fiatalok elvándorlása, amely most már középiskolákban is egyre nagyobb hangsúllyal jelenik meg.

A lapunknak nyilatkozó gazdasági elemző szerint három alapvető okra lehet visszavezetni a Magyarországot egyre jobban sújtó munkaerőhiányt: a csökkenő születésszámra, az oktatásra jellemző elavult koncepciókra, és természetesen az elvándorlásra. Utóbbi pedig főként a szakmával/diplomával rendelkező fiatalokra jellemző, ami így még tovább csökkenti a kínálati oldalt.

Mint írtuk, ha nem tudunk érdemben válaszolni erre a kihívásra, az amúgy sem csúcsra járatott gazdaságunk zsugorodni fog.

A baj komoly, jól jelzi, hogy ezt még a Fidesz sem próbálja letagadni, ennek eredményeként a kormányzat portálja, a Magyar Idők is foglalkozott hétfőn a témával. A lap középiskolai intézmények vezetőivel készített egy körképet arról, hogy az idén érettségizett fiataloknak mi a további szándéka.

Madarász Péter, a miskolci Herman Ottó Gimnázium igazgatója például arról beszélt, hogy a 130 érettségizett közül körülbelül tíz fiatal folytatja máshol tanulmányait. Ők jellemzően Bécsben jogot, Németországban valamilyen műszaki képzést választanak. Hangsúlyozta azt is, hogy ezek a fiatalok nem az oktatás hazainál magasabb színvonala miatt mennek elsősorban külföldre, hanem mert

„szomorú, de külföldön képzelik el a jövőjüket”.

Horváth Péter, a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója a Magyar Időknek elmondta: náluk tíz százalék körül van a külföldön továbbtanulni tervező diákok aránya, ami növekvő aránynak számít.

Míg Pálffy Zoltán, a veszprémi Lovassy László Gimnázium igazgatóhelyettese úgy tájékoztatott: az intézményben érettségizett diákok 95 százaléka nem gondolkodik külföldi továbbtanulási lehetőségeken.

Ha már egyre több frissen érettségiző, 18 éves fiatalban felmerül, hogy hátrahagyva családjukat, barátaikat egy teljesen idegen környezetben tanuljanak tovább, ezzel megalapozva a kinti életüket, akkor a magyar politikai elitnek valóban el kellene gondolkodni azon, hogy mégis kikkel és hogyan pótolja majd az elvándorolt magyar munkaerőt.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »