Szobor a királynak

Szobor a királynak

Kültéri mellszobor idézi IV.Károly utolsó magyar király alakját Budapesten, a műalkotást Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Schmidt Mária, történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, és Habsburg György, az uralkodó unokája avatta fel hétfőn.

Semjén Zsolt ünnepi beszédében kiemelte: a rendszerváltozás után is közel két évtizednek kellett eltelnie, hogy a háború utáni történelemtanítás elferdített szemléletén átlépve, elhallgatott fejezeteiről nyugodtan, tényszerűen lehessen beszélni. A kommunista történelemszemlélet hazájukhoz hű, nemzetükért felelősséget vállaló személyeket tűntetett fel negatív színben – vagy éppen ellenségként -, és helyükre a megszállókat kritikátlanul kiszolgálókat állította példaképül – mutatott rá.

Hozzátette: az 1945 utáni rendszer szemében szálka volt minden olyan alkotás, ami ideológiájuknak nem felelt meg. Így mindazon szobrok és emlékművek sorsa megpecsételődött, amelyek az elszakított területekre emlékeztettek, a 19-es kommün áldozatainak állítottak emléket vagy a történelmi Magyarország vezetőihez voltak köthetők. A Habsburg-szobrokat az elsők között távolították el helyükről – jegyezte meg.

Úgy látta: szerencsésebb lett volna rögtön a király boldoggá avatásakor a szobor felállítása, vagy még előtte, ezzel is jelezve a nemzet tiszteletét. Ugyanakkor megkoronázásának századik évfordulóján mindenképpen méltó, hogy ezt az adósságot leróják – mondta.

Semjén Zsolt kitért arra is: a világ immár két éve emlékezik a nagy háború századik évfordulójára. Károly király volt az egyetlen uralkodó, aki őszintén akarta a békét, és minden kockázatot vállalva tett is érte, mégpedig rögtön trónra lépését követően, akkor, amikor a monarchia csapatai még előnyösebb helyzetben voltak.

Szavai szerint megértésre sem a szövetségesnél, sem az ellenségnél nem talált, sőt még saját környezetéből is elárulták. Igaz, akkor még nem látszott, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia feldarabolásának terve már a háború előtt megszületett a későbbi győztesek fejében – mutatott rá.

Hozzátette: IV. Károly magyar király egyenes jellemű katonaember volt, hiányában minden fondorlatnak, irtózott a háború borzalmaitól, és szívén viselte alárendeltjei sorsát.

A kormányfő helyettese felidézte, hogy IV. Károlyt 2004 őszén avatták boldoggá. II. János Pál pápa boldog Habsburg Károly emléknapjának nem halála, hanem esküvője napját, október 21-ét jelölte ki. Ezzel – emelte ki Semjén Zsolt – ráirányította a figyelmet példás házaséletére, hangsúlyozva, hogy a szentté válás egyik útja a házasság.

Semjén Zsolt úgy fogalmazott: hitvalló királyaink sorát Szent István nyitotta meg, Boldog IV. Károllyal tejessé vált a kép. Méltán lehet büszke a magyarság uralkodóira – Szent Istvánra, Szent Lászlóra, Boldog IV. Károlyra – mondta.

Habsburg Károly és Habsburg György, Magyarország utazó nagykövete, IV. Károly király unokái néhai nagyapjuk mellszobrának avatásán a budapesti Városháza parkban

Habsburg György, az uralkodó unokája arról beszélt, hogy nagyapja katona volt szívvel-lélekkel, a monarchiát szolgálta, s egyetlen államfőként a frontra ment, nem félt a veszélytől. IV. Károly életét felidézve kiemelte: az első pillanattól mindent megpróbált megtenni a békéért, a háború lezárásáért. Kitért arra is, hogy számos szociális intézkedést vezetett be, az első szociális minisztérium felállítása az ő nevéhez fűződik. A szobor felállítása nagy megtiszteltetés a családnak – mondta és köszönetét fejezte ki.

A szobor a főváros V. kerületében a Városháza parkban található, Juha Richárd alkotása.

Schmidt Mária, történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Habsburg György, IV. Károly király unokája, Magyarország utazó nagykövete és Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes az uralkodó mellszobrának avatásán a budapesti Városháza parkban 2016. november 28-án


   


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »