Szlovákia lecsúszik a kínai tőke lehetőségeiről, Magyarország élen jár a régióban

Kína jelentős összegeket fektet be világszerte, elsősorban infrastruktúrába. A távol-keleti gazdasági óriás az elmúlt időszakban 40 billió (40 ezer milliárd) dollárt fektetett be közúti, vasúti hálózatokba, logisztikai központokba, és ez csak a kezdet. Szlovákia ebből jórészt kimarad, Közép-Európában hozzánk érkezik a legkevesebb kínai tőke, miközben Magyarország élen jár.

 

Májusban zajlott a kínai gazdasági stratégiát jelentő „Egy öv, egy út” csúcstalálkozó, amelyen a kínai tőke iránt vágyakozó európai országok (Nyugat és Kelet egyaránt) magas szinten képviseltette magát. Legalábbis a legtöbbje, ugyanis Szlovákia nem vett részt a találkozón.

 

Érdekeltsége pedig lenne, elég ha a Kassai Vasmű tulajdonosváltására gondolunk, ahol a kínai He Steel érdeklődik az üzem iránt, mégpedig nem csak felvásárlás, hanem bővítés és fejlesztés céljából is. Ez azért lenne fontos az elhanyagolt szlovákiai keleti régió számára, mert a vasmű jelenleg nem versenyképes, jelenlegi amerikai tulajdonosa saját pénzügyi problémái miatt nem modernizálta a gyártást.

 

Egy másik jelentős beruházás, ami Szlovákiát érinti (vagy inkább érintette volna), az az Új Selyemúthoz való csatlakozás volt. Az Eurázsiában használatos szélesnyomtávú vasútvonalat Tiszacsernyőtől Bécsig vezették volna Szlovákián keresztül. A projekt kiépítése az acélgyártást, a vagongyártást és a kereskedelmet is fellendítette volna.

 

Szlovákián keresztül haladna a modernkori Selyemút

 

Kiestünk a pikszisből

 

Azonban több olyan esemény is történt, ami gátat szabott annak, hogy Szlovákia élni tudjon a lehetőséggel. Az egyik legmeghatározóbb az ukrán válság és az ebből eredő oroszellenes szankciók, amelyek megnehezítik a transz-szibériai vasútvonal gazdaságos működtetését (tekintve, hogy jelenleg Oroszországba egy sor terméket nem lehet exportálni, így a vagonok, miután lepakolták róluk a kínai árut, üresen indulnának vissza kelet felé).

 

Másrészt a politikai akarat hiánya vagy a tétlenségből adódó lemaradás is sok problémát okozott. Elég, ha arra gondolunk, mekkora diplomáciai pofont kapott Robert Fico kormányfő, mikor a kínai delegáció nem volt hajlandó fogadni tavaly a 16+1 (16 közép-kelet-európai ország plusz Kína) csúcstalálkozón, miután Andrej Kiska Pozsonyban fogadta a dalai lámát.

 

A III. Fico kormány ugyanakkor azóta más külpolitikát választott, és sokkal inkább Nyugat-Európához akarja kötni a sorsát, mint Közép-Kelet-Európához (lásd a V4-ekben elfoglalt jelenlegi helyét), és Európa magjától vár befektetési lehetőségeket. Pedig Franciaország, Nagy-Britannia és Németország is képviseltette magát a májusi pekingi csúcson. A kínai sajtó pedig rendszeresen foglalkozik a szlovákiai infrastrukturális fejlesztésekkel, a keleti autópálya-építésekről több hírt is közöltek.

 

Riga-csúcs: Fico nem hagyja magát konfliktusba kényszeríteni

 

Magyarország a régió élén

 

Magyarország ellenben rendkívüli mértékben képes kihasználni a Kína által nyújtott lehetőségeket – derül a Geopolitika.hu portál elemzéséből. Az Új Selyemút kiépítése most azzal a lehetőséggel kecsegtet, hogy a kínai többségi tulajdonban lévő pireuszi kikötő felől Macedónián és Szerbián keresztül Magyarországra érkezhet majd a kínai áru, és onnan halad majd tovább Európa számos részébe – ez lesz a nagy jelentőségű Belgrád-Budapest vasútvonal.

 

A közép-kelet-európai országok közül Magyarországra áramlik a legtöbb kínai működőtőke, az elmúlt másfél évtizedben több mint 2 milliárd dollár értékben, amivel európai szinten Magyarország a hetedik helyet foglalja el, megelőzve Svédországot és Belgiumot.

 

Közép-Kelet-Európában Szlovákia sereghajtó a kínai tőke becsábítását illetően, nem egész 50 millió dollárnyi kínai tőkét tudott magához csábítani. Összehasonlításképp, ennél 11-szer többet vont be Csehország és Ausztria, 19-szer ennyire tett szert Lengyelország, de még Buglária is hétszer több tőkére tehetett szert.

 

var divElement = document.getElementById(‘viz1499854998494’); var vizElement = divElement.getElementsByTagName(‘object’)[0]; vizElement.style.width=’100%’;vizElement.style.height=(divElement.offsetWidth*0.75)+’px’; var scriptElement = document.createElement(‘script’); scriptElement.src = ‘https://public.tableau.com/javascripts/api/viz_v1.js’; vizElement.parentNode.insertBefore(scriptElement, vizElement);

 

A Kínába irányuló exportot tekintve Szlovákia (1,14 milliárd dollár) és Magyarország (1,43 milliárd) között nem jelentős a különbség, bár forgalmunk eltörpül Németországéhoz képest, amely tavaly több mint 77 milliárd dollárnyi árut és technológiát adott el Kínába.

 

Szlovákia több mint 3 milliárd dollárnyi árut importál Kínából (Magyarország 5,4 milliárdnyit), és bár a kereskedelem volumene messze elmarad a Németország felé folytatott áruforgalomtól, évről évre nő.

 

Ugyanakkor Szlovákia a kínai turisták jelentős célpontja, tavaly például 35 százalékkal nőtt a kínai turisták száma, ami az európai országok listáján az ötödik legjobb eredmény (Magyarországé a negyedik).

 

!function(e,t,s,i){var n=”InfogramEmbeds”,o=e.getElementsByTagName(“script”),d=o[0],r=/^http:/.test(e.location)?”http:”:”https:”;if(/^/{2}/.test(i)&&(i=r+i),window[n]&&window[n].initialized)window[n].process&&window[n].process();else if(!e.getElementById(s)){var a=e.createElement(“script”);a.async=1,a.id=s,a.src=i,d.parentNode.insertBefore(a,d)}}(document,0,”infogram-async”,”//e.infogram.com/js/dist/embed-loader-min.js”);

Az egyes EU-tagállamok Kínába irányuló exportjának értéke (euró, 2016)
Create your own infographics

 

!function(e,t,s,i){var n=”InfogramEmbeds”,o=e.getElementsByTagName(“script”),d=o[0],r=/^http:/.test(e.location)?”http:”:”https:”;if(/^/{2}/.test(i)&&(i=r+i),window[n]&&window[n].initialized)window[n].process&&window[n].process();else if(!e.getElementById(s)){var a=e.createElement(“script”);a.async=1,a.id=s,a.src=i,d.parentNode.insertBefore(a,d)}}(document,0,”infogram-async”,”//e.infogram.com/js/dist/embed-loader-min.js”);

Az EU tagállamaiba érkező kínai import átalányértéke (euró, 2016)
Create your own infographics

 

Orbán Viktor magyar miniszterelnök a pekingi csúcson májusban arról beszélt, hogy a gazdaság húzóereje nem  nyugaton, hanem  keleten  van, és  „igazából legnagyobb mennyiségben pénz ma Ázsiában halmozódik fel”, amely azután megindul visszafelé, nyugatra. És ez szemmel láthatóan tényleg így van.

 

A kínai gazdaság azonban jelentős problémákkal küzd, amelyek a következő évek beruházási stratégiáit befolyásolni fogják. Ugyanakkor érdemes idézni Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő könyvéből (Szerencsénk volt, túléltük… – Világpolitika 1945-től napjainkig, 2017) egy kínai mondást:

 

„1949-ben Kínát csak a szocializmus menthette meg. 1979-ben Kínát csak a kapitalizmus menthette meg. 1989-ben a szocializmust csak Kína menthette meg, 2012-ben a kapitalizmust csak Kína menthette meg”

 

 

Körkép.sk, geopolitika.hu

Nyitókép: geopolitika.hu


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »