Szlovákia az eurozóna szorításában

Az euroszkeptikusok egész Európában a brit referendum eredményét ünnepelték. Néhány országban, beleértve Szlovákiát is, petíciók indultak egy hasonló tematikájú népszavazás érdekében – az EU-tagságról. Csakhogy az Unió és az eurozóna két külön világ. Szlovákia kutyaszorítóba került, amiből aligha menekül.

 

Nagy-Britannia megmutatta, hogy az európai integráció nem feltétlenül egyirányú folyamat. A nép nagyobbik része az önrendelkezésre szavazott. Végül azonban azt vették észre, hogy a távozásra szavazni könnyű, megvalósítani azt már sokkal nehezebb.

 

A brit font 30 éves minimumra zuhant és az ingatlanpiac kezd összeomlani. És ezek csak a brit külkereskedelem jövőjével kapcsolatos aggodalmak eredményei. Milyen hatásokkal járt volna a britek távozása az eurozónából?

 

Így bukna el az eurozóna tagországa

 

Részben ezt már megmutatta nekünk Görögország. A politikusok ,akik büszkén hirdették egyet-nem-értésüket a görög pénzügyi segítséggel kapcsolatban, végül nyakukat törték és elbuktak. Rájöttek, hogy az eurozónából kiválni gyakorlatilag lehetetlen, még egy olyan helyzetben is, mikor a gazdaság romokban hever, és a hazai pénznem a radikális lépések közé tartozik.

 

Mindez azért van így, mert az eurozónából való kilépés az országot gyakorlatilag bedöntené. Melyik politikus kockáztatna egy forradalmat, pláne azután, hogy a gazdaság a világháború utáni állapotába esik vissza.

 

Ha bármelyik ország el akarná hagyni az eurozónát, gazdasága összeomlana. A brit font a népszavazás után értékének 20 százalékát elvesztette.

 

Nincs menekvés – alepvető érdekek

 

Ha egy ország az eurozónából lépne ki, új pénzneme az eurónál gyengébb lenne, lehet, hogy akár kétszer is gyengébb. Az emberek pedig a valuta további értékvesztésére apellálva megrohamoznák a bankokat, hogy kivegyék megtakarításaikat.

 

Ahogy az Görögországban is történt, Az EKB beszünteti a kereskedelmi bankok pénzellátását, ami után azok kénytelenek bezárni kapuikat. (…) és a bankok mindaddig zárva maradhatnak, míg az eurozónából történő távozás folyamata le nem zárul. Mikor pedig kinyitnak, a tőkének hűlt helye sem lesz, a külföldi piacok eltűnnek és a gazdasági élet megáll. Akár egy évtizedbe is belekerülhet, mire a gazdaság újra beindul.

 

Minden eurozónabeli tagállam kormányfőjének az az alapvető érdeke, hogy országát a zónában tartsa, attól függetlenül, hogy mennyire szívja majd a fogát miatta. B terv nem létezik.

 

Az eurozóna megerősödik

 

Minden politikus, aki ki tudja számolni, mennyi a 2+2, azt is tudja, hogy a játékból nem lehet csak úgy kiszállni. A francia pénzügyminiszter közömbösen kijelentette, hogy a Brexit csak egy ok a mélyebb integrációra az eurozónán belül.

 

Így nem csak Szlovákia, de a zóna többi tagállama is kutyaszorítóba került. Az integráció csapdájába, amiből az egyetlen kivezető út a rendszer teljes (és végzetes) szétesése lenne. Ez azonban egyelőre nem fenyeget, épp ellenkezőleg – a politikai elit tudja, hogy ha meg akarja tartani a hatalmát, össze kell zárnia sorait.

 

Ezért az egyetlen racionális lépés, amin érdemes elgondolkodnunk, az az, hogy tovább harcolunk jogainkért a egyesült Európán keretein belül, keményen megköveteljük az európai intézmények reformjait és az európai politika irányának változását. Hogy konstruktív politikával – és nem szeparatizmussal – harcolunk céljainkért.

 

És egy lélegzetnyi józan észt hozunk az elfásult nyugat-európai gondolkodásba.

 

Aktuality.sk, Ronald Ižip: Slovensko v pasci eurozóny


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »