Szijjártó Péter: Az Európai Unió belehalhat a képmutatásba

Szijjártó Péter: Az Európai Unió belehalhat a képmutatásba

A nyugat-európai politikusok továbbra sem tudnak jobb megoldást a migráció megfékezésére a kerítésnél, az ellenőrizetlen bevándorlás visszaszorításával pedig jelentősen csökkent Magyarország terrorfenyegetettsége – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter szerint a brüsszeli politikusok mindig a demokrácia fontosságáról beszélnek, majd amikor egy kormány fontos kérdésben az emberek véleményét kéri ki, akkor a legdemokratikusabb eszközt, a népszavazást kérdőjelezik meg. A tárcavezető Costa Rica-i látogatása végeztével a tengerentúlról nyilatkozott lapunknak.

– Az Országgyűlés kedden zöld jelzést adott a kvótaellenes népszavazásnak. Mi történik akkor, ha a lakosság a kormány álláspontjának megfelelően nemet mond a kvótára, Brüsszel viszont kitart mostani álláspontja, tervei mellett? Elképzelhető, hogy kifizetjük a mintegy 78 milliós fejpénzt a migránsok után?
– A kvótával kapcsolatos büntetésről szóló előterjesztés szimpla zsarolás. A javaslat ellentétes a józan ésszel, az európai szabályokkal, és ellentétes Európa érdekeivel is. Érthetetlen és elfogadhatatlan, hogy az Európai Bizottság továbbra is azon munkálkodik, hogy minél több illegális bevándorló érkezzen Európába. A kvótával kapcsolatos javaslat ugyanis azt a képzetet erősíti a bevándorlókban, hogy nyugodtan útnak indulhatnak, úgyis letelepítik majd őket.

– Ha nem fizetünk, de Brüsszel nem fogadja el a magyar álláspontot, milyen lépést terveznek, mi következik ezután, hová fajulhat el a vita Budapest és az unió között?
– Magyarország jövőjéről csak a magyar emberek dönthetnek. Nincs olyan európai érték vagy jogszabály, amelyre hivatkozva bárki kívülről mondhatná meg, hogy hogyan nézzen ki Magyarország a jövőben. Minket a magyar emberek választottak meg. Mi az ő biztonságukért vagyunk felelősek. Mi nem akarunk úgynevezett no-go zónákat Magyarországon, ahova még a rendőrök sem mernek bemenni, és nem akarjuk, hogy Magyarország úgy nézzen ki, mint tavaly néhány hétig a Keleti pályaudvar.

– Ön szerint más országok, akár a V4-ek követik a magyar példát, lesz máshol is referendum?
– A bevándorlási válság rendkívüli módon megerősítette a visegrádi együttműködést. Visegrádi barátaink segítségével tudtunk megálljt parancsolni az illegális bevándorlók áradatának déli határainknál. Azt, hogy ők milyen lépéseket tesznek még ebben az ügyben, csak ők tudják megmondani.

– Miért nem egyszerűbb megoldás az alaptörvényben rögzíteni, hogy nem kér az ország a kvótából, ahogy azt a Jobbik javasolta?
– Az emberek népszavazással kinyilvánított akaratánál nincsen erősebb érv.

– Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter azt nyilatkozta: az Európai Unió „meghal”, ha uniós kérdéseket népszavazással döntenek el. Közben a Financial Times azt írta, hogy a legfrissebb felmérések szerint a brit EU-tagság sorsáról tartandó júniusi népszavazás dominóhatást indíthat el az Európai Unióban, Franciaországban és Olaszországban például a lakosság többsége támogatná hasonló referendum kiírását. Írjanak ki népszavazásokat uniós témákban a tagországok akkor is, ha ez az uniós intézményrendszert fenyegeti?
– Ha az Európai Unió belehal valamibe, akkor abba a képmutatásba, amelynek a luxemburgi külügyminiszter az élén jár. A nyugat-európai politikusok mindig a demokrácia fontosságáról beszélnek, majd amikor egy kormány fontos kérdésben az emberek véleményét kéri ki, akkor a legdemokratikusabb eszközt, a népszavazást kérdőjelezik meg. Mi ez, ha nem kettős mérce, képmutatás és kétszínűség?

– A luxemburgi szocialista politikus szerint ha Magyarország népszavazást tart, akkor talán más tagállamok is így tesznek, és „dobhatjuk a szemétdombra az emberi jogok európai egyezményét”. Önt idézve: „Jean Asselborn a megszokott pökhendiséggel másodrangú európainak minősíti azokat, akik nem értenek vele egyet.” Ilyen légkörben hogyan lehet érdemben tárgyalni a nyugat-európai vezetőkkel?

– A sajtóban minket hangosan kritizáló kollégák egy része szemtől szemben már korántsem olyan harsány. Mosolyognak, kacsingatnak. Jól emlékszem a kerítés körüli vitákra, mindig két kérdést tettem fel kollégáimnak: először azt, hogy tiszteletben kell-e tartanunk a schengeni szabályokat, erre mindig igennel feleltek. Utána pedig azt kérdeztem, tudnak-e javasolni a kerítésen kívül más megoldást. Erre soha nem tudtak választ adni.

– Kihat-e Magyarország terrorfenyegetettségére, biztonságára a migráció megfékezése érdekében tett határozott fellépés? Növelheti-e a kockázatot az a tény, hogy hazánk a figyelem középpontjába került?
– A magyar kormány azzal, hogy megállította a napi többezres ellenőrizetlen bevándorlást, jelentősen csökkentette az ország veszélyeztetettségét, hiszen az illegális bevándorlás lehetőséget ad a terroristák szabad mozgására is.

– Többek között New Yorkban járt a napokban, ahol felszólalt az ENSZ közgyűlésén a békéről és nemzetközi biztonságról rendezett tanácskozáson. Hangsúlyozta, hogy az új világrendben a béke és a biztonság fenntartása a korábbinál jóval több erőfeszítést követel. Tárgyalásai során szövetségesi részről elhangzott-e bármilyen kérés, elvárás Magyarországgal szemben, akár a missziókban való részvétellel, akár a régóta húzódó helikopterbeszerzéssel vagy bármely más honvédelmi-biztonsági kérdéssel kapcsolatban?
– Magyarországot általános elismertség övezi a nemzetközi missziókban való részvétel miatt. Jelenleg 850 katonánk szolgál különböző küldetésekben külföldön, és jövőre további 150 katonát küldünk a Baltikumba. A védelmi költségvetésekkel kapcsolatos NATO-elvárásoknak való megfelelés érdekében a kormány múlt héten úgy döntött, hogy 2026-ig kitolja azt a programot, amelynek keretében évente 0,1 százalékkal növeli a védelmi költségvetés GDP-hez mért arányát. A honvédségi helikopterek felújítására vonatkozó tender lassan a végéhez közeledik, ami komoly képességfejlesztést jelent.

– A magyar kormány eldöntötte már, kit támogat az ENSZ-főtitkári cím elnyeréséért folyó versenyben? Esetleg montenegrói kollégáját, Igor Luksicot, akit már alkalmasnak nevezett a feladatra?
– Nem hoztunk még személyi döntést, mert a jelöltek listája egyelőre korántsem teljes. Azt azonban mindenképp indokoltnak tartjuk, hogy közép-európai főtitkára legyen az ENSZ-nek, hiszen az ENSZ öt országcsoportjából mi vagyunk az egyetlen, amelyik nem adott még főtitkárt.

– Arra lát-e esélyt, hogy magyar vezető is szerepet kapjon a világszervezetben, illetve mi az oka, hogy Áder János nem került be az esélyesek, jelöltek közé?
– Áder Jánosról kizárólag a sajtó híresztelte, hogy indulni kíván. Én nem tudok arról, hogy lett volna ilyen szándéka.

– Közeleg az amerikai elnökválasztás, a Fidesz hagyományosan a republikánusokkal ápol szorosabb kapcsolatot. Nyíltan ki fognak állni Donald Trump mellett a kampányhajrában, mint tették ezt a korábbi választások esetében a republikánus aspiránssal?
– Mindenki tudja, hogy politikai és értékrendi kérdésekben a republikánusok állnak közelebb a magyar kormányhoz, de természetesen mi azzal az amerikai adminisztrációval fogunk együtt dolgozni, amelyet az amerikai emberek megválasztanak.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 05. 13.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »