Szijjártó: Nincs alku az ukránokkal

Ötödik alkalommal rendezték meg az Európai Unió és a szovjet utódállamok csúcstalálkozóját, ezúttal Brüsszelben. A cél az volt, hogy a harminc hónappal ezelőtt rigai találkozó óta eltelt eredményeket áttekintsék, és egyebek mellett a közlekedés és az energia területén javítsák az együttműködést. Az ülést követően Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke azt mondta, hogy lépésről lépésre kell egyesíteni Európát. Azerbajdzsánnal, Fehéroroszországgal, Grúziával, Moldovával, Örményországgal és Ukrajnával pedig olyan kapcsolatot kell ápolni szerinte, amely közelebb hozza egymáshoz a vállalkozásokat és az állampolgárokat. Ugyanakkor óva intett attól, hogy bárki úgy kezelje ezt az együttműködést, mint amely Moszkva ellen irányul.

Ezt nem egészen így gondolták az ukránok, akik kiszivárgott hírek szerint szerették volna elérni, hogy az ellenük irányuló orosz agresszió hangsúlyozottan kerüljön a közös nyilatkozatba, ehelyett azonban egy sokkal óvatosabb megfogalmazást írtak alá, mely szerint „a csúcstalálkozó résztvevői megújítják erőfeszítéseket annak érdekében, hogy elősegítsék a régióban a megoldatlan konfliktusok békés rendezését a nemzetközi jog alapelvei és normái alapján”. Ugyancsak voltak ukrán törekvések arra nézvést, hogy a kisebbségi jogokkal kapcsolatos megállapítás kevésbé legyen hangsúlyos, a nyilatkozat azonban egyértelműen fogalmazott: „Biztosítani kell a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek már megszerzett jogainak tiszteletben tartását, ahogy az ENSZ és az Európa Tanács konvencióiban és döntéseiben kimondatott. Biztosítani kell a kisebbséghez tartozó személyek mentességét mindennemű diszkriminációtól, valamint azt, hogy az Európa Tanács testületeinek döntéseit teljes mértékben hajtsák végre”.

Utóbbi téma foglalkoztatta leginkább Magyarországot is. Bár Orbán Viktor is jelen volt a találkozón, mégis Szijjártó Péter tájékoztatta a sajtót. A külgazdasági és külügyminiszter szerint a kárpátaljai magyarsággal kapcsolatban nincs alku, bármekkora is a nyomás az országon. Szijjártó hangsúlyozta, hogy „erős és nagy országok próbálnak nyomást helyezni ránk és próbálják mintegy geopolitikai, nagypolitikai, világpolitikai kontextusba helyezni a magyar hozzáállást Ukrajnával kapcsolatban”. A magyar álláspont azonban az, hogy „mi nem keverünk össze dolgokat, a kárpátaljai magyarokat nem fogjuk feláldozni a világpolitika oltárán”. Bár először konkrét államokat nem említett a külügyminiszter, később mégis elmondta, hogy felháborítónak tartotta, amikor az Egyesült Államok kijevi nagykövetsége elismerését fejezte ki az ukrán oktatási törvény kapcsán. A tárcavezető szerint a jelenlegi helyzetet Ukrajna állította elő, neki is kell megoldani. Hozzátette, Magyarország álláspontja az, hogy az EU akkor lesz erősebb, ha minél több tagja van, ezért is támogatja a volt szovjet tagállamok közeledését az EU felé, azonban jelenleg Ukrajna esetében erre a támogatásra „nincs mód”.

Szijjártó Péter úgy fogalmazott, hogy korábbi nyilatkozatok alapján arra lehet következtetni, hogy a Velencei Bizottság ajánlásait csak akkor veszi figyelembe Ukrajna, ha azokkal egyetért. Ennek némiképp ellentmondanak Klaus Iohannis szavai, a román elnök ugyanis a tanácskozás szünetében kijelentette, hogy nem sokkal korábban beszélt Petro Porosenko ukrán elnökkel, aki azt mondta neki, hogy betartják majd a Velencei Bizottság ajánlásait. Iohannis elmondta, hogy a nagyon fontos számukra az ukrajnai román kisebbség jogainak tiszteletben tartása, a problémák rendezését azonban nem különböző fórumokon történő nyomásgyakorlás keretében, hanem kétoldalú találkozók során képzelik el.

Legközelebb december 8-án, az EU-Ukrajna társulási tanács ülésén kerülhet szóba az ukrán oktatási törvény ügye. Szijjártó Péter egyértelművé tette, hogy itt is határozott álláspontot képvisel majd Magyarország. A tárcavezető lapunk kérdésére azt mondta, egyértelművé kell tenni, hogy ha az egyik fél folyamatosan megsérti kötelezettségeit – mint ahogy Ukrajna teszi, amikor a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek jogait sérti –, akkor válaszul jogi, kereskedelmi, és politikai szankciókat lehet vele szemben alkalmazni. A magyar külügyminiszter hozzátette, hogy ilyen büntetőintézkedésekhez a tagállamok minősített többségének támogatása szükséges, ezt pedig Magyarország nem tudja biztosítani.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelenik meg. A megjelenés időpontja: 2017.11.25.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »