Szijjártó: nem aktuális a megállapodás Ankarával

Szijjártó: nem aktuális a megállapodás Ankarával

Elvesztette aktualitását az Európai Unió és Törökország között körvonalazódó átfogó megállapodás. Alapvetően megváltoztak ugyanis a körülmények azáltal, hogy a nyugat-balkáni országok lezárták határaikat a migránsok előtt – közölte hétfőn Szijjártó Péter az uniós külügyminiszterek brüsszeli tanácskozása előtt.

A külgazdasági és külügyminiszter a találkozóra érkezve hangsúlyozta: új helyzet jött létre azzal, hogy az érintett országok “visszatértek a közös szerződések és kötelezettségek betartásának kultúrájához, vagyis úgy döntöttek, hogy megvédik a saját határaikat és intézkedéseket hoztak annak érdekében, hogy a zöldhatáraikon ne legyen lehetséges az illegális határátlépés”.

A magyar kormány meglátása szerint a megoldásnak alkalmazkodnia kell ehhez új helyzethez. Az Ankarával kötendő általános egyezmény helyett egy három elemből álló tervezetre van szükség, amely alapján a Törökországnak nyújtandó hárommilliárd eurós támogatást is újra kell gondolni – mondta újságírók előtt Szijjártó Péter.

Ennek a tervnek az első pontját a nyugat-balkáni országok támogatása jelenti, hogy fenn tudják tartani a határaik védelmét célzó erőfeszítéseiket. A második pont értelmében segítséget kellene nyújtani Athénnak annak érdekében, hogy Görögország meg tudjon felelni a közös európai szabályoknak, létre tudja hozni az uniós menedékkérő-regisztrációs központokat, az úgynevezett hot spotokat és végig tudja vinni a megfelelő eljárásokat.

Szijjártó Péter szerint végül fel kell ismerni, “nekünk nem az a felelősségünk, hogy az Európába útnak induló bevándorlóknak európai életet biztosítsunk, hanem az, hogy segítsük őket abban, hogy minél előbb visszakapják a régi életüket”. A miniszter szerint ennek megfelelően támogatást kell nyújtani Törökországnak, Jordániának, Libanonnak és az iraki kurd régiónak, hogy el tudják látni az oda érkező menekülteket.

A miniszter leszögezte, hogy a kormány továbbra is elfogadhatatlannak tartja a menedékkérők áttelepítéséről és az abból fakadó kötelező elosztásról, illetve letelepítésről szóló elképzeléseket.

Szijjártó Péter elmondta: az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője köröztetett egy levelet a tanácsülés előtt, amelyben egyebek mellett az áll, hogy az iraki és líbiai helyzet arra enged következtetni, hogy növekedni fog az Európára háruló bevándorlási nyomás.

Az uniós és török vezetők előző heti csúcstalálkozóján körvonalazódó megállapodás értelmében Ankara további pénzügyi támogatást kér az Európai Uniótól az országban tartózkodó szíriai menekültek ellátására, továbbá a török EU-csatlakozási tárgyalások felgyorsítását kéri, valamint azt, hogy legkésőbb június végéig töröljék el az uniós vízumkötelezettségét a török állampolgárokkal szemben. A törökök cserébe visszafogadnák az országból illegálisan Görögországba érkező migránsok mindegyikét. Az EU-nak viszont minden egyes visszafogadott szíriai állampolgárért cserébe be kellene fogadnia egy szíriai menekültet közvetlenül Törökországból.

Mogherini: megoldást kell találni a líbiai konfliktusra 

Közös és fenntartható megoldást kell találni a líbiai konfliktusra annak érdekében, hogy szilárd vezetés kerüljön az ország élére és az unió el tudja juttatni humanitárius segélyeit a legrászorultabb területekre – mondta Federica Mogherin. A főképviselő arról tájékoztatott, hogy a külügyminiszteri megbeszélés vendége lesz Martin Kobler, az ENSZ líbiai különmegbízottja, akivel közös álláspontot alakítanak ki a nemzetközi szervezet és az unió líbiai politikáját illetően.

A kaotikus líbiai helyzet rendezése két okból is rendkívül fontos az Európai Unió számára: egyrészt a jövőben esetleg ismét az észak-afrikai ország felé terelődhet a menekültáradat, másrészt az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezet térnyerése miatt.

Az ülés részleteit ismerő uniós források szerint egy olyan javaslat is terítéken lesz a hétfői tárgyaláson, amelynek értelmében szankciókkal sújtanák azokat a líbiai minisztereket, akik akadályozzák az ENSZ-béketerv megvalósítását. Ezen büntetőintézkedések beutazási korlátozást és vagyonbefagyasztást is magukban foglalhatnának a tervek szerint.

Federica Mogherini elmondta, hogy közös irányvonalat szeretnének meghatározni az európai diplomáciában Oroszország esetében, hogy rendszert vigyenek az Európai Unió és Oroszország közti kapcsolatok működésébe.
Az orosz szankciók nem kerülnek szóba a hétfői tárgyaláson, arra legkorábban az uniós tanács nyári ülésén kerülhet sor – tájékoztatott a főképviselő.

Mogherini kitért arra is, hogy a közel-keleti kérdéssel kapcsolatban Európa a tagállamokkal közösen, a nemzetközi közösség támogatásával a két egymás mellett létrejövő állam, Palesztin és Izrael együttélését támogatja, amelyről a munkaebédet követően fognak egyeztetni az uniós külügyminiszterek.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »