Szijjártó: Amíg a kárpátaljaiak kérik, harcolni fogunk, nem hátrálunk

Szijjártó: Amíg a kárpátaljaiak kérik, harcolni fogunk, nem hátrálunk

Egyáltalán nem a balhé és a harc a cél – erről beszélt Szijjártó Péter külügyminiszter a Pavlo Klimkin ukrán külügyi vezetővel közös megbeszélést követő csütörtöki sajtótájékoztatóján. Mint ismert, a két ország között komoly feszültséget okozott, hogy Ukrajna szeptemberben úgy módosított az oktatási törvényén, hogy az gyakorlatilag ellehetetlenítené a nemzetiségi kisebbségek anyanyelvi oktatását a középiskolákban és egyetemeken.

http://mno.hu/

Szijjártó Péter elmondta, a Klimkinnel való szűk körű megbeszélése során „nyílt és őszinte párbeszédet” folytattak. Ennek jegyében arról is beszélt: Magyarország és Ukrajna kétoldalú kapcsolata mostanában éli legnehezebb időszakát. Ugyanakkor a miniszter leszögezte: személyesen nagyra értékeli, hogy Klimkin Budapestre látogatott, hiszen dönthetett volna másként. A külügyminiszter emlékeztetett rá: Magyarország büszke arra, hogy az utóbbi időkben sokszor támogatta Ukrajnát, például nemcsak hogy biztosított gázt az országnak, de több tucat ukrán katonát is ápoltak hazánkban.

Az ukrán oktatási törvény körül kialakult helyzetet Szijjártó Péter szerint „totálisan másként” ítéli meg a magyar és az ukrán kormány, és ami még fontosabb: a kárpátaljai magyar közösség is. A miniszter tudatta, a határon túli közösség álláspontja határozza meg a magyar kormány politikáját, így „amíg ők kérik, harcolni fogunk, nem fogunk hátrálni”. Hangsúlyozta: Magyarország abban partner, hogy segítsen Ukrajnának kidolgozni azt, hogyan lehetne az ukránt, mint idegen nyelvet, jobban megtanítani a kárpátaljai gyerekeknek. Ám ezzel párhuzamosan nem csorbulhatnak a kisebbségek jogai az anyanyelven történő oktatásra.

Szijjártó Péter ezért azt javasolta: az eredményes párbeszéd érdekében az ukrán parlament függessze fel az ukrán oktatási törvény nemzetiségeket érintő, hetedik passzusát.

http://mno.hu/

http://mno.hu/

Pavlo Klimkin arról beszélt: elégedett a mai tárgyalással, mivel az tisztességes volt, és érveken, tényeken alapult, „nem pedig mitológián”. Úgy vélte: a párbeszédnek folytatódnia kell, hiszen Ukrajnának nagyon fontosak a magyar kapcsolatok. Klimkin megismételte az ukrán törvénnyel kapcsolatban gyakran hangoztatott álláspontot, hogy az nem a nemzetiségi állampolgárok ellen irányul, hanem a lehetőségeik kiszélesítésére az által, hogy segíti az ukrán nyelv jobb elsajátítását. Leszögezte azt is: egyetlen magyar iskola sem fog bezárni, és egyetlen tanárt sem fognak elküldeni. Ugyanakkor szerinte az „ördög a részletekben rejlik”, így a törvény végrehajtásán sok fog múlni. Ezt egy most készülő, középiskolákról szóló törvény fogja részletesen szabályozni. Ezzel a folyamatban lévő törvénnyel kapcsolatban viszont Szijjártó Péter úgy fogalmazott: reméli, azt a jelen formájában nem fogják elfogadni, ugyanis a kárpátaljai magyarok szerint az csak tovább korlátozná a kisebbségek nyelvhasználatát.  

A sajtótájékoztatón lapunk arról kérdezte Klimkint, nem tart-e Ukrajna attól, hogy a nemzetiségi jogok korlátozása ürügyet fog szolgáltatni Oroszországnak arra, hogy további agresszív lépéseket tegyen Ukrajnával szemben. Erre az ukrán tárcavezető úgy válaszolt: az oroszok mindig is politikai manipulációra, provokációra használták fel a nyelvkérdést, a mostani konkrét esetben pedig szerinte Kárpátalján is befolyást gyakorolnak. További kérdésünkre, hogy Szijjártó Péter javaslatának megfelelően hajlandóak lennének-e felfüggeszteni a hetedik cikkelyt, érdemi választ nem adott.

A magyar külügyminisztert lapunk arról kérdezte, miként fogadták, hogy az ukránok szerdán arra kérték a magyar külügyet: tiltsanak be egy a budapesti ukrán nagykövetség elé péntekre tervezett tüntetést. Erre a miniszter úgy válaszolt: Magyarországon demokrácia van, törvények szabályozzák a gyülekezési jogot és a szólásszabadságot. „Természetesen a rendőrség a szükséges biztonsági intézkedéseket meg fogja tenni, hogy semmilyen bűncselekmény elkövetésére ne kerüljön sor” – mondta. Ugyanakkor emlékeztetett: a kárpátaljai magyar külképviseletek előtt is voltak tüntetések, „nem hisztiztünk”.

Az ukrán oktatási törvény ügye nemcsak hazánkban okozott botrányt, hanem nemzetközi szinten is, tiltakozott többek közt Románia és Bulgária is. Sőt: csütörtökön az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 80 százalékos többséggel elfogadott egy sürgősségi határozatot a témában, amely kiállt a kisebbségek anyanyelvi oktatása mellett.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »