Szijjártó: a legbrutálisabb terrorfenyegetéssel kell szembenézni

Szijjártó: a legbrutálisabb terrorfenyegetéssel kell szembenézni

Magyarország a kibernetikai védelem fejlesztését vállalta a pénteken zárult, a nukleáris biztonságról szóló washingtoni csúcsértekezleten, amelynek végén a részt vevő államok vállalásokat fogalmaztak meg és záródokumentumot fogadtak el – tájékoztatta az MTI-t Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) tárgyal Ross LaJeunesse-szel, a Google nemzetközi alelnökével (b) Washingtonban 2016. március 31-én. Jobbról Ésik Róbert, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) elnöke (j2). MTI Fotó: KKM

A washingtoni atomcsúcs második napján az állam- és kormányfők szekciókban vitatták meg a nukleáris biztonsággal összefüggő kérdéseket, köztük a legégetőbbet: a terrorizmus fenyegetését. A magyar küldöttség vezetését délután Szijjártó Péter vette át Orbán Viktor miniszterelnöktől.

A csúcs munkáját és a magyar részvételt összegezve a miniszter az MTI-nek elmondta: a szekcióüléseken a terrorfenyegetés összefüggéseiről és az ellene folytatott küzdelem részleteiről volt szó, köztük arról is, hogyan előzhető meg, hogy terroristák kezébe kerüljenek nukleáris fegyverek vagy hasadó anyagok, amelyekből úgynevezett “piszkos bombákat” készíthetnének.

Szijjártó Péter szerint a világnak ma a valaha volt legbrutálisabb terrorfenyegetéssel kell szembenéznie, hiszen az Iszlám Állam szervezete, az al-Kaida és az elsősorban Afrikában aktív Boko Haram globális terrorhálózatot hozott létre. Ezért alapvető kérdés a fokozott figyelem, az ellenőrzés és az azonnali cselekvés – fűzte hozzá a miniszter, aki szerint minden korábbinál éberebbnek kell lenni.

Ugyanakkor Magyarország már eddig is sok mindent tett, ha úgy tetszik, sok feladatot elvégzett – fejtette ki. Felszámolta például a magas fokon dúsított uránból felhalmozott készletét, megerősítette a hasadóanyagok biztonságát, és az elmúlt években 36 sugárzásmérőt telepített a határokra, továbbá a magyar postát is felszerelte sugárzásmérő készülékekkel – sorolta. Megjegyezte, hogy ez utóbbi intézkedés a hasadóanyagok feketekereskedelmének visszaszorítását szolgálja.

Szijjártó Péter az eddigi eredmények mellett említette még, hogy Magyarország már jóval korábban létrehozta az úgynevezett nukleáris védettségi központot a Magyar Tudományos Akadémia energetikai kutatóközpontjában, amely koordináló szerepet lát el, nyilvántartja és kezeli valamennyi meglévő nukleáris anyag adatait és, természetesen, kapcsolódik a nemzetközi adatcseréhez is.

“Magyarország nukleáris szempontból fejlett, biztonsági rendszere pedig kiváló” – foglalta össze a miniszter a Magyarországról kialakult képet és értékelést.

Szijjártó Péter beszámolt arról is, hogy a washingtoni atomcsúcson kontaktcsoport alakult, amely felügyeli és koordinálja a csúcstalálkozón vállaltak végrehajtását. Több atomcsúcs ugyanis nem lesz, ez volt a sorrendben negyedik és egyben az utolsó is.

Megállapodások Brazíliával és Nigériával

Kétoldalú tárgyalásokat folytatott és gazdasági együttműködési megállapodásokat kötött brazil és nigériai kollégájával a washingtoni atomcsúcson részt vevő Szijjártó Péter.

A magyar diplomácia vezetője arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a brazil Mauro Vieira és a nigériai Geoffrey Onyeama személyében két olyan ország diplomáciájának irányítójával egyeztetett, amely Magyarországnak fontos gazdasági partnere.

Értékelése szerint mindkét országnak nagy a gazdasági potenciálja, “Brazília a legnagyobb dél-amerikai gazdasági partnerünk, Nigériával pedig ugyan az utóbbi időkben lanyhult a gazdasági együttműködésünk, de okvetlenül megújításra, megélénkítésre szorul”.

A magyar-brazil tárgyalásokon a miniszter közlése szerint három kérdésben jutottak megegyezésre: Magyarország növelni szeretné a Brazíliába irányuló élelmiszeripari exportját, és ennek érdekében az Eximbanknál 200 millió dolláros hitelkeretet nyit; a Tudomány, határok nélkül elnevezésű oktatási csereprogram keretében idén ősztől újabb kétszázötven brazil diák érkezik Magyarországra, valamint az Európai Unió és a Mercosur  (dél-amerikai közös piac) közötti szabadkereskedelmi megállapodás ügyében Budapest támogatja a tárgyalások felgyorsítását.

“Az egyre inkább Afrika gazdasági óriásaként jellemzett Nigéria, amelynek gazdasági teljesítménye tavaly már lehagyta a Dél-afrikai Köztársaságét is, mindig jó gazdasági partnere volt hazánknak” – fejtette ki Szijjártó Péter. Hozzátette, hogy az utóbbi években, a Nokia Magyarországról történt kivonulásával ennek az együttműködésnek a mértéke alaposan megcsappant. “Tanulság ez számunkra is, hogy diverzifikálni kell gazdaságunkat” – fogalmazott az MTI-nek a külgazdasági és külügyminiszter.

Geoffrey Onyeamával folytatott pénteki tárgyalásukon gazdasági együttműködési megállapodás aláírásáról és az Eximbanknál nyitandó 69 millió dolláros hitelkeretről állapodtak meg. Szijjártó Péter elmondta azt is, hogy a nigériai Lagosba külgazdasági diplomatát helyezett ki, a magyar tejkivitel, a hús- és gyümölcs-export, valamint a mezőgazdasági gépek exportjának előmozdítására.

Jelenleg több mint kilencszáz nigériai tanul magyar egyetemeken, és Magyarország további ötven helyet ajánlott fel az afrikai országból érkező diákoknak. A magyar diplomácia irányítója felhívta a figyelmet egy különös együttműködésre is: az egyik nigériai egyetemen magyar honvédségi orvosokat képeztek ki olyan trópusi betegségek kezelésére, amelyek a migránsokkal együtt felbukkanhatnak Magyarországon is.

MTI

The post Szijjártó: a legbrutálisabb terrorfenyegetéssel kell szembenézni appeared first on PolgárPortál.


Forrás:polgarportal.hu
Tovább a cikkre »