Szijjártó: a legátfogóbb szabadkereskedelmi megállapodás kell Nagy-Britanniával

Szijjártó: a legátfogóbb szabadkereskedelmi megállapodás kell Nagy-Britanniával

BUDAPEST. A lehetõ legszélesebb körû és legátfogóbb szabadkereskedelmi megállapodásra van szükség Nagy-Britannia és az Európai Unió között, hogy a gazdasági, kereskedelmi és befektetési kapcsolatok akadálymentesek maradjanak – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten, a Várkert Bazárban, ahol a V4-ek külgazdasági miniszterei Philip Hammond brit pénzügyminiszterrel egyeztettek.

A tanácskozást követõ sajtótájékoztatón Szijjártó Péter kiemelte: fontos érdek  a Nagy-Britanniában dolgozó, tanuló uniós polgárok jogait is megvédeni.

Hangsúlyozta: a közép-európai országoknak, a V4-nek a Brexit lehetséges kimenetelei és azok hatásai jelentõs kereskedelmi és növekedési kihívásokat, kockázatokat jelentenek, ezeket kezelni kell, és ezért helyes, ha a V4 tagjai közösen készülnek fel arra, hogy az esetleges negatívumokat kezelhessék.

A tárcavezetõ közölte: Magyarország érdeke, hogy a gazdaság és az üzleti élet számára kiszámíthatóság jellemezze a Brexit-tárgyalásokat és azok végeredményét. Remélhetõleg olyan átmenetei kereskedelmi megállapodás is lesz, amely biztosítja a zavartalan mûködést és átláthatóságot a gazdasági szférának – fûzte hozzá.

Azt is mondta, hogy ha nem sikerülne mély és átfogó szabadkereskedelmi megállapodást kötni Nagy-Britannia és az EU között, akkor a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályai – azaz vámok – lépnének életbe, amit "remélhetõleg senki nem akar".

A miniszter fontosnak nevezte továbbá a lehetõ legszorosabb biztonságpolitikai együttmûködés fenntartását is Nagy-Britannia és az unió között.

A tárcavezetõ kijelentette: a mai találkozó nem Brexit-tárgyalás volt, azt Brüsszelben bonyolítják a fõtárgyalók. Ma itt azt elemezték közösen, hogy a Brexit nyomán elõálló új európai és világgazdasági konstelláció milyen gazdasági hatásokkal járhat a közép-európai régió számára, amelynek országai rendkívül szoros együttmûködést tartanak fenn Nagy-Britanniával, továbbá milyen gazdasági forgatókönyvek lehetnek – magyarázta.

Emlékeztetett: amikor Nagy-Britannia kilép az unióból, az EU elveszíti gazdasági teljesítménye egyhetedét, és ezzel teljesen új gazdasági helyzet jön létre. A világ egyik globális pénzügyi központja az EU-n kívül lesz, és az unió belsõ piacának mérete is jelentõsen csökken, ami megváltoztatja az EU pénzügyi és gazdasági súlyát a világban – mutatott rá. Hozzátette: Nagy-Britannia nemcsak a világ egyik legnagyobb gazdasága, de az unió egyik legnagyobb nettõ befizetõje is.

Szijjártó Péter megjegyezte: Nagy-Britannia a 11. legfontosabb kereskedelmi partnere Magyarországnak, a kétoldalú kereskedelmi forgalomban kétmilliárd euró többlet van, az ország a hatodik legjelentõsebb befektetõ Magyarországon, 800 brit vállalat több mint 50 ezer embernek ad itt munkát.

A miniszter kitért rá: nem érdemes mintákat keresni, amikor az EU és Nagy-Britannia jövõbeni együttmûködésérõl van szó, az unió más országokkal fenntartott együttmûködései nem lehetnek követendõ példák a jelenlegi helyzetben.

Kérdésre válaszolva közölte: Európa érdeke az lenne, hogy felgyorsítsák a szabadkereskedelmi megállapodások megkötését, és el kell kerülni azt a helyzetet, hogy nem jön létre ilyen megállapodás Nagy-Britanniával, mert akkor az ország más fontos gazdasági szereplõkkel köt megállapodást, ami az EU versenyképességének csökkenéséhez még inkább hozzájárulna.

Az euró lehetséges magyarországi bevezetését firtató kérdésre Szijjártó Péter elmondta: egy országnak csak akkor szabad csatlakoznia az euróövezethez, ha erre az ország és az eurózóna is 100 százalékban felkészült. Megjegyezte: az alaptörvény rendelkezik arról, hogy Magyarországon a fizetõeszköz a forint.    


Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »