Szétszabdalt jövő sejlik fel

Szétszabdalt jövő sejlik fel

Öt éve, hogy Szíriában kezdetét vette a konfliktus, amely létező belső társadalmi, politikai, etnikai és vallási törésvonalak mentén bontakozott ki, ám kezdetektől magán viselte a külföldi beavatkozás nyomait, s mára ez a geopolitikai funkció a legfontosabb jellemzőjévé vált. Hiába a fogadkozások, aligha valószínű, hogy az ország a közeljövőben visszanyerheti eredeti formáját.

A napi hírek jól illusztrálják, hogy mivé is lett Szíria az elmúlt öt év testvérháborúja, illetve a fedett és nyílt külföldi intervenciók és a terrorizmus a következtében. Bár a megosztottság több szinten is értelmezhető, stratégiailag igazából három nagy részről lehet ma beszélni: az orosz beavatkozás által megmentett, illetve fontos részeiben restaurált Aszad-rezsim uralta tengerparti és központi területekről, a kurdok igazgatta török határ menti sávról és a szunnita lázadók, illetve az Iszlám Állam terrorszervezet sokkal nehezebben körülhatárolható, szétszabdalt területeiről. Míg az alavita (síita) damaszkuszi kormányzat stabilizálta helyzetét, és több helyütt offenzívát folytat, a kurdok láthatóan konszolidációra törekszenek – egyes vélemények szerint túl is terjeszkedtek –, addig a szunniták uralta részek sorsa továbbra is képlékeny: egyes hírek szerint a rezsim még visszafoglalhatja Palmürát, a „mérsékeltek” külföldi (öbölbéli, török) támogatásával pedig az IÁ fővárosának számító Rakkát vehetik be a soraikon belüli fejlemények, illetve az iraki harcok függvényében.

Ami a részleteket illeti, a kurdok föderációba tömörülnének, annak ellenére hogy eddig kizárták őket a szíriai konfliktus rendezésére irányuló megbeszélésekből, elsősorban Törökország nyomására, amely az itt domináns Demokratikus Egyesülés Pártját (PYD) valójában a terrorszervezetként kezelt Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) tagozatának tartja. Az elképzelt föderációban egyesítenék az általuk ellenőrzött három autonóm térséget Szíriában, Észak-szíriai Föderáció név alatt. Az sem mellékes, hogy a föderatív elképzelést Oroszország még védencével, a damaszkuszi rezsimmel szemben is támogatásáról biztosította, mi több, tegnap hír érkezett, hogy megkezdte az állami léthez jóval közelebb jutott iraki kurdok felfegyverzését is.

Ami a szunniták legerősebb csoportját, az Iszlám Államot illeti, a hanyatlás kézzelfogható: az IHS Jane’s globális stratégiai elemző és kockázatértékelő csoport londoni konfliktusfigyelő részlegének adatai szerint az utóbbi tizenöt hónapban elvesztette az ellenőrzése alá vont területek huszonkét százalékát.

Szintén biztos pont az orosz erők maradása. Tegnap Moszkva bejelentette, hogy kivonta – harminchat gépre becsült – légi kontingensének felét, ugyanakkor jelezte azt is, hogy a térségi erőviszonyokat átíró, így egy külföldi légi intervenciót is blokkolni képes Sz–400-as rakétarendszer Szíriában marad.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 03. 17.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »