Szerbia óriási ünnepségre készül Délvidék elcsatolásának századik évfordulóján

A délvidéki magyarság fogyásával a tiltakozó szavunk is elhalkult, ezért történhet meg, hogy a szerbiai magyar identitásba a hatalom újra és újra beletörölheti a lábát. Mindeközben a Vajdasági Magyar Szövetség által vezetett délvidéki politika sosem volt még ilyen hatalmi kulcspozíciókban. De mit ér ez nekünk, ha a legfontosabb dolgot nem képviselik, a délvidéki magyarság nemzeti érdekét.

Szerbiában központi ünnepséggel kívánják megünnepelni a Délvidék Magyarországtól való elszakításának dátumát. 1918 november 25-én a szerb Nagy Nemzetgyűlés hozta meg a döntést, hogy Bácska, Bánát és Szerémség a Szerb Királyság része legyen. Ezt később 1920-ban a Trianoni békediktátum szentesítette.

A gyűlés előkészítésében nagy szerepe volt a francia hadseregnek is és a döntést ugyanúgy egyoldalúan mondták ki, mint évtizedekkel később Koszovó elszakadását Szerbiától.

Az elszakadás körülményeit jól mutatja, hogy az azt kimondó tanácsból kihagyták a két legnagyobb nemzetet: a magyarokat és a németeket. A 757 küldött közül 578 szerb, 84 bunyevác, 62 szlovák, 21 ruszin, 6 német, 2 horvát és 1 magyar nemzetiségű küldött volt jelen és döntött. Annak ellenére, hogy még 1921-ben is 51,4%-ban magyar és német többségű volt a Délvidék.

A 2018-as központi ünnepség lebonyolításához szervezőbizottságot alakítottak Újvidéken, amelynek az elnöke Igor Mirović, a tartományi kormány elnöke lett, a tiszteletbeli elnöki posztot pedig Aleksandar Vučić, Szerbia elnöke tölti be. Mint mondják, a bizottság feladata, hogy a szerb nemzet számára méltó módon emlékezzenek meg a jubileumról. Ennek apropóján egy új múzeum megnyitására is sor kerül.

Aki Trianont megsiratja és meg is ünnepeli

Holnap is több helyen tartanak majd ünnepi rendezvényeket a 99. évforduló kapcsán. A korábbi években ezeknek a megemlékezéseknek rendszeres vendége volt Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke.

A VMSZ vezetője minden évben kétszer emlékezik meg az elszakításunkról. Hiszen részt vesz a június negyedikei “összetartozás napi” megemlékezéseken, amikor a Trianonban szétszaggatott nemzetünk sorsára emlékezik meg és mond dörgedelmes, előre meg írt beszédeket, majd pedig novemberben tort ül nemzeti tragédiánkon a szerbekkel is.

Mi tagadás Pásztor István sokat köszönhet Trianonnak, mert ha másképp döntöttek volna a Versailles-i kastély palotájában összegyűlt diplomaták, akkor a magyarság sem kerül kisebbségi létbe és akkor kisebbségi politikusokra sem lenne szükségünk.

A magyar parlamentben néhány napja volt szó 2020 Trianon emlékévvé nyilvánításáról, amit a Jobbik kezdeményezett. Ám a javaslatot a magát nemzetinek mondó Orbán-kormány folyamatosan, több alkalommal is leszavazta.

A javaslat egyik beterjesztője Szávay István felhívta a figyelmet arra is, hogy Románia gőzerővel készül Erdély elszakításának megünneplésére. Most ebbe a folyamatba csatlakozott be Szerbia is a legmagasabb politikai szinten.

Nem kellenek ide szerb szélsőségesek, elég csak ha gyávák a magyar politikusok

“Megmutatjuk, hogy Szerbia számára nincs jelentősebb esemény, mint az, amikor a Nagy Nemzetgyűlés arról döntött, hogy Vajdaság csatlakozzon Szerbiához”– így jellemezte a Délvidék elcsatolásának ünnepnapját Vučić.

A szerb elnök szerint az ünnepséggel meg fogja mutatni Szerbia, hogy mennyire tiszteli és szereti mindazokat, akik a többnemzetiségű Délvidéken élnek. De nem mindenkit, csak azokat „akik békében élnek és ezt az országot saját hazájuknak tekintik”. – fogalmazott Aleksandar Vučić

A kezdeményezés nem egy új ötlet, hiszen a tavalyi ünnepségen (ahol jelen volt Pásztor István is – a szerk) Vučić párttársa és előde, az akkor még hivatalában lévő Tomislav Nikolić államelnök beszélt arról, hogy Szerbiában állami ünnepé kellene tenni az elszakadás napját.

A folyamat jól illeszkedik abba a magyarellenes nacionalista légkörbe, amelynek folyamataként -a VMSZ támogatásával- a Vajdasági Tartományi Parlament hivatalos tradicionális zászlajául fogadta el azt a lobogót, amely alatt 1848/49-ben több délvidéki magyar településen is magyarellenes etnikai tisztogatásokat hajtottak végre. Vagy akár, hogy a vallási szempontból jelentős és identitásunk számára is szakrális helyszíneken, mint amilyen az aracsi pusztatemplom, a történelmet magyartalanítva próbálnak helyet csinálni az államalkotó nép hagyományának.

A délvidéki magyarság fogyásával a tiltakozó szavunk is elhalkult, ezért történhet meg, hogy a szerbiai magyar identitásba a hatalom újra és újra beletörölheti a lábát. Mindeközben a Vajdasági Magyar Szövetség által vezetett délvidéki politika sosem volt még ilyen hatalmi kulcspozíciókban. De mit ér ez nekünk, ha a legfontosabb dolgot nem képviselik, a délvidéki magyarság nemzeti érdekét.

delhir.info


Forrás:hunhir.hu
Tovább a cikkre »