Szélsőséges iszlamisták veszélyeztetik a vallási sokszínűséget

Fabrice Balanche Szíria-szakértő a Közel-Kelet jövőjéről beszélt. Szíria nagy részéről már eltűntek a síita muszlimok, keresztények, alaviták és drúzok. A tragikus folyamat tovább tart.

„Borúlátó vagyok a Közel-Kelet vallásainak jövőjét illetően” – jelentette ki a Washington Institute for Near East Policy francia professzora a Christian Solidarity International (CSI) zürichi rendezvényén. – Az iszlámista gyilkosok kiirtják a térségben a vallási pluralizmust.”

Szíria nagyrészt már vallásilag tiszta

Balanche szerint a jelenleg is zajló konfliktus „első áldozatai” a vallási kisebbségek. „Az Iszlám Állam (IS) és a Dzsabhat al-Nuszra Front által ellenőrzött területekről már elűzték a keresztényeket és a síitákat. Csak egy kis drúz csoport maradt itt, őket szunnita iszlámra kényszerítették. A szíriai keresztények 40%-a elhagyta az országot, az alaviták Nyugat-, a drúzok pedig Dél-Szíriába húzódtak vissza, ahol eddig is többségben voltak. Vallási kisebbségek már csak a kormány fennhatósága alatt lévő területeken léteznek, ahol sok szunnita menekült is összegyűlt. Vallási sokszínűségről csak azokban a tekintélyelvű államokban beszélhetünk, ahol a vezető maga is valamelyik vallási kisebbség tagja.

Balanche hangsúlyozta: a térség vallási kisebbségei tragikus történelmi tapasztalataik alapján joggal félnek attól, hogy a szunnita többség újra „elűzi vagy kiirtja” őket.

„Arab tavasz” – kezdettől a kisebbségek ellen

Bár a társadalmi és gazdasági problémák Szíriában és Irakban is hozzájárultak a konfliktus kitöréséhez, a felekezeti hovatartozás sokkal nagyobb szerepet játszott. A dzsihádisták a többi lázadócsoporttal együtt mindkét országban elsősorban a szunnita felsőbbrendűség visszaállítására törekednek. A társadalmi és gazdasági okok csupán másodlagos jelentőségűek. Már a 2011-ben kitört úgynevezett „arab tavaszt” is a felekezeti hovatartozás jellemezte – folytatta Balanche, az akkori események szemtanúja. Assad ellenes tüntetések főleg a fanatikusabb iszlamista körzetekben voltak, és jelszavaik a kisebbségek ellen irányultak.

„Nem is csoda, hogy a szíriai alaviták, keresztények és a többi vallási kisebbség tagjai a szalafita iszlámista lázadókkal szemben inkább az alavita Assad elnök kormányát támogatták.” (A szíriai szunniták többsége is Assad kormányát támogatja, a Szíriai Arab Hadsereg katonáinak többsége is szunnita. –  szerk.)

Szunnita-síita hatalmi konfliktus

A francia professzor szerint messze még a béke, mivel a „regionális hatalmak érdekei tovább szítják a felekezeti feszültségeket”. A térségben proxy-háború zajlik (helyettesítő háború, amelyben a valódi küzdő felek másokat fölhasználva csapnak össze). Törökország és Szaúd-Arábia egy szunnita tengelyt alkot az Irán vezette síita tengely ellenében. (A síita tengely mind nagyobb politikai jelentőségre tesz szert. 2003-ig ez a tengely Iránból kiindulva Szírián át egészen Libanonig ért, ahol a síiták alkotják a legnépesebb vallási közösséget.) Balanche a jelenlegi harcokat a Közép-Európa jelentős részét fölperzselő 30 éves háborúhoz (1618-1648) hasonlította. Bírálta az amerikaiak és franciák „szíriai kormányváltást követelő rögeszméjét”, és hogy politikai érdekből eltűrik a vallási kisebbségek kiirtását.

Dr. Fabrice Balanche az Université Lyon politikatudományok professzora és kutatási igazgatója, valamint a washingtoni Institute for Near East Policy vendégelőadója. 10 évig élt Szíriában és Libanonban.

Orientalista.hu –CSI Magyarország


Forrás:orientalista.hu
Tovább a cikkre »