Szegedi előadás

Kedves Olvasóim, kedves Érdeklődők!

 

2016. október 3-án, hétfőn Szegeden a Nemzetépítő Magyarok Szövetsége előadássorozata keretében

 

„Magyarország első elárultatása” előadást tartok. Hely: Nemzetpolitikai Klub (Jósika Pince), Szeged, Jósika u. 4. Idő: 2016. október 3., hétfő, 17.00-től 19.30-ig

 

    Aba Sámuelnek, a magyarság “szent királyának” első nyughelye (Feldebrő)

 

Az előadás rövid ismertetése:

 

Az előadás vázolja a 955-ös szomorú végű Lech-mezei csata következményeit, a magyarság Géza fejedelemsége alatt kezdődött s I. István király idején befejeződött erőszakos keresztény térítését. Felidézi a nép által szent királynak tartott Aba Sámuel királyunk rövid uralkodását, Péter király vérengzésbe fúló kegyetlen uralmát. Ismerteti András királlyá koronázása előtti, és az azt követő eseményeket, melyek végkifejlete Vata imába foglalt megátkozása, és a magyarságnak a kereszténység „aklába” való terelése lett. A magyarság életében ez események olyan horderejű nemzeti tragédiát jelentettek, mint az 1920-as trianoni döntés következményei. I. István és Aba Sámuel király halála utáni zűrzavaros időkben, (Orseoló) Péter 3-3 éves királykodása alatt Magyarországot számolatlanul özönlötték el az idegenek. A király „német dühösséggel tombolva az ország nemeseit megveti…, az ország javait minden méltóságát a magyaroktól elszedvén németeknek és olaszoknak osztja vala.” A kalandor lovagok „védelme” alatt az erőszakos, véres keresztény térítés, és az idegen zsarnokoskodás miatt Vata vezetésével nemzeti felkelés érlelődött. Az elkeseredett, nyakas magyarok a kijevi „száműzetésből” hazahívták a Vazulfiakat, Leventét, Andrást (és később Bélát), hogy állnának a harcuk élére. A szkíta szokásjogot, a Vérszerződés rendjét akarták visszaállítani, amikor még minden magyar egyforma és szabad volt, s a magyar nemzetségeken kívül nem volt más hatalom és birokos, nem voltak püspökök, ispánok; csak magyar lehetett az úr és a parancsoló, s az idegenek csak szolgasorban juthattak magyar földre. 1046-ban Levente váratlanul meghalt. András lett a király. Megszegte véreinek tett korábbi ígéretét, hogy fegyveresen felléphetnek az idegeneknek a kereszténység jegyében elkövetett minden dühödt vérengző és erkölcstelen túlkapása ellen, s megparancsolta egész nemzetének, hogy hagyja el „a szentségtelen és szkítiai szertartásokat…” és térjen „Krisztus igaz hitére”, aki nem teszi feje és jószága vesztésével bűnhődjék!A latin nyelvű magyar krónikák illedelmes célzásain kívül a magyarságnak az idegenekkel szembeni jogos védekezését követő súlyos megtorlásról kívül az un.”I. András király korabeli imák” szövege elsőkézből tudósít.1842-ben egy XIII. századi breviárium kötéséből került elő a XI. századi 21 soros magyar nyelvű ima. A fóliáns az 1848-49-es magyar szabadságharcig a Magyar Nemzeti Múzeum legféltettebb nyelvemléke volt, utána a hamisítványok közé sorolták. A régi magyar nyelvemlékek közt nincs megemlítve, a magyar iskolákban nem tanítják. Némely irodalomtudós szerint 1046-ban, I. András koronázása előtti évben íródott. A szöveg Vatára, a XI. századi idegen hódítás, erőszakos keresztény térítés ellen kirobbant magyar nemzeti felkelés vezetőjére, továbbá az ősi magyar szokások és a régi vallás híveire mondott, imába foglalt súlyos átok.Végezetül, az előadás a második magyar nemzeti szabadságharc bizonyságául bemutatja az Imádságot, e kevéssé ismert magyar nyelvű nyelvemléket, és a valódiságát állító, illetve kétségbevonó immár százötven éve folyó irodalomtörténeti vitát.


Forrás:martonveronika.blog.hu
Tovább a cikkre »