SZDSZ-élményközpont

(…) – Sokan azt mondják, az iskola nem azért van, hogy jól érezzék magukat benne a diákok.

– Valóban, „az élet nem kerti ünnepély”, ahogy már Sztálin elvtárs is megmondta. A 90-es években agyfiziológia vizsgálatok viszont kimutatták, hogy öröm nélkül nincs hatékony tanulás!

– Hol van az öröm a mai magyar iskolából?

Hírdetés

– Sehol. Ez a bizonyos szorongás van helyette, ami viszont visszafogja a teljesítményt. A mi oktatásunk egyik paradoxona: úgy akarunk teljesítményt kizsarolni, kifacsarni, hogy közben ugyanazt visszafogjuk. Öröm és élmény nélkül nincs világ- és önmegismerés. Mit gondol, ki adta ki Magyarországon az első élménypedagógiai tankönyvet pedagógusoknak? A szegedi rendőr-főkapitányság. Volt egy zseniális külföldi referensük, aki bemutatta statisztikán, ahol élménypedagógia van, ott csökken a fiatalkorú bűnözés. Ezek a dolgok meg sem érintik a mai iskolai praxist, és bár sokat szidtuk a magyar iskolát ’89 és 2010 között is, ma az egy aranyidőnek látszik, ahol nagyszerű dolgok jöttek be. (…)

– Most hagyják?

– Elég kétségbeesetten látom, hogy nem igazán. Mert olyan dolgokat züllesztenek politikai jelszó szintjére, ami az embernek egyébként fontos és kedves lenne, kezdve a zsidó-keresztény hagyománytól, a nemzetiig. Amikor emberek, embereket masszaként kezelnek és nem egyénként (zsidó, meleg, cigány, román, magyar, satöbbi), akkor az erőszak és a gyilkolás, a kiirtás felé haladunk. Húsz év gyűlöletkeltés után azt tudjuk, hogy hány zsidót öltünk meg, azt is tudjuk, hogy nálunk cigányokat lőttek le egészen elképesztő módon, most mégis migránsozás, újabb gyűlöletkeltés van. A lányom a Kétfarkú Kutyapárt plakátjait ragasztotta valahol vidéken és egy öreg néni odament hozzá megkérdezni, nem fél-e a migránsoktól, akik majd megerőszakolják. Mikor látott a néni utoljára migránst? Hát ő nem látott, de… Rettenetesen megrontják a nemzeti tudatot és a nemzeti közérzetet. Volt már ilyen Magyarországon. Most újra Eucharisztikus Kongresszusra készülünk Budapesten, mint a rettenetes 1939-es évben. (…)

Vekerdy Tamás: Ne sírj, dögölj meg húsz évvel előbb!


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »