Százmilliókkal tömték ki a nem működő fogászatokat

Százmilliókkal tömték ki a nem működő fogászatokat

Hamarabb kiderült volna, hogy olyan fogászatok nyertek több száz milliós támogatást, amelyek valójában nem nyújtanak betegellátást, ha a fogorvosok esetében is bevezették volna az online pénztárgép használatát, ettől azonban a kormány elzárkózik. Vámosi-Nagy Szabolcs, az ország egyik legismertebb adószakértője a Magyar Nemzetnek arról beszélt: ha más lenne a szabályozás, akkor kiderült volna, hogy nem működnek a cégek, és valószínűleg büntetőjogi eljárásra számíthat a felelős.

Tizenötre bővült azoknak a fogászatoknak a száma, amelyek 2013-ban összesen 433 millió forintos európai uniós támogatást kaptak egy pályázat során, ám valószínűleg betegellátást soha nem végeztek – derítette ki lapunk. A fogászatok tulajdonosa jelenleg ugyanaz a magánszemély, Dankó István Zoltán, akit azonban hetek óta nem lehet utolérni, és a korábbi tulajdonosok sem nyilatkoznak. A cégeknek (Babek Dental Kft., Bright Dental Kft., Brilliant Dental Kft., Csengeri Dental Kft., D-Nikol Dent Kft., Felsink Dental Kft., Field Food Kft., Great Dental Kft., Nelli-Dent Kft., Painless Dental Kft., Perfect Dental Kft., Perla Dental Kft., Shining Dental Kft., Sonra Dental Kft., Wizdont Fogászati Kft.) nincs működő honlapja, élő telefonszáma, ennélfogva rendelésre sem lehet bejelentkezni náluk. A Magyar Nemzet az ügy kapcsán most annak járt utána, hogyan lehetett volna kivédeni, hogy százmilliók kerüljenek olyan cégekhez, amelyek csak papíron léteznek.

Mint ismert, szeptembertől a plasztikai sebészeknek kötelező lesz az online pénztárgép használata, ám ezt rajtuk kívül sem a fogorvosoknak, sem más orvosnak nem kell majd használni. Ezért megkerestük Tállai Andrást, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkárát afelől érdeklődve, hogy megakadályozhatta volna-e a pályázati pénzekkel való visszaélést, ha a fogorvosoknak kötelező lett volna az online pénztárgép használata, illetve mi az oka annak, hogy ezt most sem vezetik be. Az NGM sajtóosztálya válaszában azt írta: a kormány az áfás áruk és szolgáltatások ellenőrzésének érdekében vezette be az online pénztárgépet. A fogászati tevékenység azonban mint egészségügyi szolgáltatás – 2015. január 1-jétől – mentes az áfa alól. Kiemelték, hogy a pénztárgépek küldte adatokból az eltitkolt áfa nagysága becsülhető. Éppen ezért azokra a szektorokra (ilyen például a fogászat), ahol a szolgáltatásra nem kell áfát felszámítani, nincs szükség az online pénztárgépre.

Vagyis a fogorvosokra a kormány nem terjeszti ki a szabályozást. A plasztikai sebészeti beavatkozások nagy része viszont szépészeti beavatkozásnak számít, ami után szükséges áfát fizetni, ezért a plasztikai sebészek nem ússzák meg a rendszer használatát.

Vámosi-Nagy Szabolcs, az ország egyik legismertebb adószakértője a Magyar Nemzet megkeresésére elmondta, ha más lenne a szabályozás, és a fogászatok esetében is bevezették volna az online pénztárgépek rendszerét, akkor kiderülhetett volna, hogy nem működnek a cégek, hiszen üzembe sem helyezték volna az online pénztárgépeket. – A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) biztosan vizsgálatot indított volna az ügyben, ha éveken keresztül nem működik egy cég – mondta az adószakértő. Vámosi-Nagy Szabolcstól megtudtuk azt is: a vállalkozás székhelyén kötelező a cégtábla külső feltüntetése, hogy a postai csomagok, levelek átvétele biztosított legyen. Vagyis ha a címen nem jelölik, hogy ott bármiféle cég található, akkor egyrészt büntethet a NAV, másrészt kezdeményezni lehet a cégbíróságnál a kapcsolódó bejegyzés törlését. Érdekesség, hogy Dankó István Zoltán fővárosi, Bajvívó utcai címén sehol sem voltak feltüntetve azok a cégek, amelyeknek papíron legalábbis ott található a székhelye. A milliós támogatást nyert, de valójában nem működő cégekkel kapcsolatban Vámosi-Nagy annyit mondott: valószínűleg büntetőjogi ügy lesz az esetből, mert ez csalásnak minősülhet.

Bassola Bálint ügyvéd, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda versenyjogi csoportjának vezetője korábban úgy nyilatkozott lapunknak: ha valóban történtek visszaélések, akkor nem szabad figyelmen kívül hagyni az ellenőrző és pénzosztó szerv, ez esetben a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ (MAG) Zrt. és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség utódjának számító NGM hatáskörének vizsgálatát sem. A szakember úgy véli, jogilag azt is vizsgálni kell, hogy a kiírónál, azaz az NGM-nél történt-e bármilyen visszaélés, amely büntetőjogi kategóriába tartozik.

Tállai Andrást kérdeztük arról is, hogy a pályázat miatt jelenleg is zajló szabálytalansági eljárás keretein belül vizsgálják-e az NGM felelősségét, mivel a pályázat elbírálásáért és a pénzek kiosztásáért a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a MAG Zrt. volt a felelős, melyeknek a feladatait mára az NGM vette át. Erre a kérdésre azonban nem kaptunk választ. A MAG Zrt. mellesleg könnyített elbírálás szerint értékelte a pályázatokat, külső szakértő bevonása nélkül. Jelenleg összesen 100 hatályos szerződés létezik, a kedvezményezettek pedig közel együttesen 2,4 milliárd forintnyi támogatásban részesültek. Az ügyben korábban azt közölte lapunkkal az NGM: amennyiben a nyertes cégeknek nem sikerül igazolniuk, hogy a támogatási szerződés feltételeinek továbbra is megfelelnek, a kifizetett támogatást visszakövetelhetik, azonban a vizsgálat ideje alatt annak céljáról nem adhatnak ki információt.

De nem csak esetleges visszaélésekre és csalásokra bukkantunk, akadtak ugyanis pozitív példák is. Az Innováció a fogászatban pályázat során Szénai László fogorvos cége, a székesfehérvári Szénai Dental Kft. például 14 millió forintot nyert. Lapunknak a tulajdonos arról beszélt: a Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztési Programiroda segített neki a pályázat lebonyolításában, és a pénzt fejlesztésre költötték, több nagyobb gépet és a betegellátáshoz szükséges készüléket is vásároltak. Mint mondta, korszerűsödött a rendelő, de ezt eddig a pénzosztó szerv nem láthatta, ugyanis az elmúlt három évben egyszer ellenőrizték, hogy mire költötték a kapott összeget. – A pénznek hála, munkahelyeket tudtunk teremteni. Míg korábban egyedül dolgoztam, most már két másik fogorvossal, két asszisztenssel és egy titkárnővel bővült a cég – mondta Szénai László. A nem létező rendelőkről, amelyek kétszer akkora támogatást kaptak, mint amekkorát ők, annyit mondott: soha nem találkozott hasonlóval, és nem is érti, miért kell ennyit ügyeskedni, amikor tisztán is sikeres lehet egy vállalkozás.

A százmilliós európai uniós pályázatokat nyert, ám a valóságban betegellátást nem nyújtó fantomfogászatokkal foglalkozó cikksorozatunk nyomán egyébként költségvetési csalás gyanúja miatt bejelentést tettek a NAV Bűnügyi Főigazgatóságán is. Az ismeretlen elkövető elleni bejelentést a NAV Közép-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatósága kezeli.

Az online pénztárgépekkel kapcsolatban korábban Kincses Gyula egészségügyi szakértő úgy nyilatkozott lapunknak: technikailag meg lehetne oldani, hogy a magánrendelőkben is működjön az online pénztárgépek rendszere, de ekkora pofont valószínűleg már nem mert adni a kormány az egészségügynek. Pedig a bevezetésük a gazdaság kifehérítését célozza. Mégis, a plasztikai sebészeken kívül a magánpraxist üzemeltető orvosok továbbra sem kötelezhetők arra, hogy ilyen módon lépjenek kapcsolatba az adóhivatallal, miközben évente több száz milliárd forint forgalmat bonyolítanak le adómentesen.

Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának igazgatóhelyettese szerint logikus lépés volna, hogy a magánorvosi tevékenységet is kontrollálják az online pénztárgépekkel. A szakember úgy véli, kettős hatása volna, ha minden magánorvosnak kötelező lenne az online pénztárgép használata. Egyrészt az orvosok így több pénzt kérnének a betegeiktől, hogy az adó miatt kieső bevételt pótolják, másrészt félő, hogy többen inkább úgy döntenének, felfüggesztik itthoni tevékenységüket, és külföldre mennek dolgozni.

Lantos Gabriella, a budapesti Róbert Magánkórház operatív igazgatója viszont nem értett egyet azzal, hogy békén kellene hagyni a magánorvosokat. – Támogatom, hogy mindenkinek kötelező legyen számlát adnia, mert csak ez teremtene egységes és átlátható feltételeket az egészségügyben. Hiszen a lakásrendelőkben – lássuk be – feketén dolgoznak, míg a nagyobb magánklinikáknak „fehéren” kell működniük, és ez rettenetesen torzítja a piacot – fejtette ki a szakember. Úgy vélte, abból, hogy a magánorvosokat továbbra sem kötelezik arra, hogy adjanak számlát, világosan látszik, mekkora lobbierejük van az egészségügyben a vezető szerepet betöltő „orvosbáróknak”.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 05. 31.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »