Százmilliókért őrzik az üres táborokat

Százmilliókért őrzik az üres táborokat

Több olyan menekülttábor őrzésére is keretszerződést kötött júliusban a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, amelyeket már korábban bezártak – derül ki a lapunk által megismert adatokból. A nyertes cég nettó 2 ezer forintos óradíjért látja el a szolgáltatást, de azt nem tudni, hogy a táborokat őrző biztonságiak mennyit kapnak. Ausztria eközben arra készül, hogy bírósághoz fordul, ha nem fogadjuk vissza az általuk küldött migránsokat.

A tavaly decemberben bezárt debreceni, az idén tavasszal ideiglenesen bezárt nagyfai, továbbá az idei év végével a működését beszüntető bicskei menekülttábor őrzésére is szerződést kötött július végén a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH). A BÁH „élőerős őrzés-védelmi és portaszolgálati tevékenység ellátásáról” szóló tenderét a Bizalom Vagyonvédelmi Szolgáltató Zrt. nyerte el mintegy 482 millió forintért. Az ominózus 482 milliós keretszerződés a Bicskén, Vámosszabadiban, Debrecenben és Nagyfán található létesítmények őrzés-védelméről szólt. Ami azért érdekes, mert a debreceni menekülttábort már tavaly december közepén bezárták.

Akkor Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője, korábbi polgármester úgy fogalmazott: Debrecen az elmúlt években jól vizsgázott szolidaritásból és emberiességből, ugyanakkor az intézmény bezárása jó megoldás, mert „ma a határokat kell megvédeni, nem táborokat építeni Európa-szerte”. Idén május elején pedig éppen lapunk kérdésére árulta el a BÁH, hogy a nagyfai ideiglenes befogadóállomás működését ideiglenesen felfüggesztették. Vagyis a szerződés megkötésekor a négyből két tábor már nem működött, sőt a bicskeiről is sejteni lehetett, hogy 2016 végével bezár (azóta erről kormányhatározatot is hoztak).

„Fantomizálódó alvállalkozók”

Érdekesség, hogy a négy helyszínen összesen mintegy ezer fő befogadására alkalmas táborok őrzés-védelmét 11 másik pályázó cég elől vitte el a Bizalom Zrt., amiről korábban az Átlátszó internetes portál azt írta, hogy a cég működésével kapcsolatban kritikák fogalmazódtak meg, „főleg a gyakran cserélődő, fantomizálódó alvállalkozók miatt”.

A kiírás szerint a befogadóállomások folyamatos élőerős őrzés-védelmét és a portaszolgálatot napi 24 órában, 12 órás váltásokkal, 12/36 órás szolgálati beosztással kell ellátni. Az elvárt szolgáltatást ennél konkrétabban nem határozták meg. Az eredményhirdetésről szóló tájékoztató tartalmazza azt is, hogy a Bizalom Zrt. a nagyfai objektum őrzés-védelmét alvállalkozó igénybevételével oldja meg. A július végén kötött szerződés ügyében kerestük tegnap a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt is, de lapzártánkig nem kaptunk választ.

Bírósághoz fordulna Ausztria

Közvetve a menekülttáborok kapacitását is érintheti, hogy Ausztria tegnap jelezte: bírósághoz fordul, ha Magyarország nem fogadja vissza azokat a menedékkérőket, akiknek az uniós jog szerint ott kell menekültstátust kérniük, ahol először az Európai Unió területére lépnek. Wolfgang Sobotka osztrák belügyminiszter az ORF rádióállomásnak úgy nyilatkozott: „Általános szabályként a dublini rendelet érvényes. Dublin betartatásáért az Európai Unió felelős, azoknak a tagállamoknak vagy országcsoportoknak, amelyek folyamatosan megsértik a törvényt, számítaniuk kell jogi következményekre.” Arra a kérdésre pedig, mit tesz Bécs, miután Magyarország elzárkózik a menedékkérők visszafogadásától, az osztrák belügyminiszter leszögezte: „Ebben az esetben Ausztriának pert kell indítania.”

A problémát az okozza, hogy Magyarország nem hajlandó visszafogadni a menedékkérőket, mert nem itt, hanem Görögországban léptek be először az unió területére. Arról viszont már több bírósági ítélet született, hogy Görögországba nem lehet visszaküldeni menedékkérőket, mert a görög menekültügyi rendszerben embertelen és megalázó körülmények uralkodnak. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ugyanakkor megerősítette: „A magyar álláspont egyértelmű és változatlan. Csak azokat fogadjuk vissza, akik Magyarországnál léptek először az Európai Unió területére.” Hozzátette, a közel-keleti vagy afrikai illegális bevándorlók „nyilvánvalóan” más országok határánál léptek az unióba, az pedig, hogy a bevándorlókat ezekben az országokban nem regisztrálták, nem jelent kifogást. Szijjártó szerint egyébként jelenleg csökken az Ausztriába érkező illegális bevándorlók száma, és ez a szigorított magyar határvédelemnek köszönhető. Ezért a miniszter szerint „tévúton jár mindenki, aki egy olyan országot kritizál, amely védi Európát, így védi Ausztriát is”.

Az Európai Bizottság egyelőre nem kommentálta az Ausztria és Magyarország között kialakult vitát.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 09. 08.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »