Százmilliárdos pofont adhat Brüsszel

Százmilliárdos pofont adhat Brüsszel

Sokba kerülhet a magyar államnak a kormányközeli cégek feltőkésítése a vízközműhálózatok fejlesztésére kiírt uniós pályázatokon keresztül. Már az Európai Bizottság szakértői és a Csalás Elleni Európai Hivatal nyomozói is hazánkban vizsgálódnak.

Az aszfaltkeverőügyhöz hasonló méretű botránnyá dagadhat a magyarországi szennyvíz-beruházási gigatender, ugyanis ebben az esetben is versenykorlátozás alapos gyanúja miatt vizsgálódik az Európai Bizottság – értesült a brüsszeli testülethez közeli forrásokból lapunk. Még a nagyságrend is hasonló, hiszen az útépítéseknél a keverőtelepek leosztásával 500 milliárd forintnyi európai uniós forrást sodort veszélybe a kormány, míg a hat vidéki régiót érintő szennyvizes projektek 420 milliárdot emésztenek fel. Lapunk úgy tudja, utóbbi ügyben elkerülhetetlen a korrekció, azaz az uniós támogatás egy részének a visszafizetése. Értesüléseink szerint a továbbra is a közbeszerzések tisztasága mellett kardoskodó magyar fél a színfalak mögött legfeljebb öt-tíz százalékos büntetésbe még belemenne, Brüsszel azonban visszavenné a források 40-50 százalékát is. Eszerint a kormány szempontjából legkedvezőbb forgatókönyv a 21 milliárd forintos bírság lenne, a legkedvezőtlenebb pedig 210 milliárd mínusz. Az ilyenkor alkalmazott gyakorlatot ismerve azonban feltételezhető, hogy valahol „félúton” születik meg az alku, ezzel legalább százmilliárd forinttól eshet el az állam. Már a Csalás Elleni Európai Hivatal (OLAF) is foglalkozik a vízközműhálózatok fejlesztésére vonatkozó nagy értékű pályázatokkal, amely ezzel együtt jelenleg 16 magyarországi ügyben nyomoz, s ügykezelőkből, jogi véleményezőkből és hírszerzési elemzőkből álló külön csoportot hozott létre a hazai esetekre. Az OLAF ehhez hasonló „szakosodására” az EU-tagok közül rajtunk kívül csak Lengyelországban és Romániában kényszerült.

A kkv-k támogatásával ellenkezik a kiírás

A Környezeti és energiahatékonysági operatív programhoz (Kehop) tartozó hat felhívás régiónként 70 milliárd forintos összeget tartalmaz, így jön ki összesen a már említett 420 milliárd forint. A nyílt közbeszerzések a közműhálózatok kivitelezésére és felújítására szólnak, a nyertes számára négy évre garantált a megrendelés. Az érintett Kehop-felhívások beruházási keretszerződéseit a Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. írta ki. Brüsszel azért tartja indokoltnak a versenyjogi vizsgálat lefolytatását, mert a 2014–2020-as programozási időszak alapcéljával, a kis- és középvállalkozások támogatásával ellenkezik a kiírás, amely épp ellenkezőleg, kifejezetten a legnagyobb piaci szereplőknek kedvez. Ahogyan arról a Világgazdaság is beszámolt, az ebben az ügyben eljáró uniós szakértők a mai napon érkeznek Budapestre, hogy minden lehetséges adatot, információt begyűjtsenek a szennyvízberuházások hátteréről. Az uniós intézmények üzenete tiszta és világos: jobb belátásra kell bírni a magyar kormányzatot, azaz arra kell serkenteni, hogy a kormányközeli nagyvállalkozók célzott feltőkésítése helyett valódi versenyhelyzet teremtsen. A HVG.hu értesülései szerint ugyanis ezen a csatornán keresztül a Duna Aszfalt Kft., a Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester érdekeltségébe tartozó Mészáros és Mészáros Kft., illetve a Békés Drén Kft. felpumpálása a cél. Még ha reggeltől estig tárgyalnak a brüsszeli szakértők a kormánytisztviselőkkel, információink szerint akkor is várható még két-három, ehhez hasonló egyeztetés, így jó eséllyel a jövő évre is átnyúlik a vita rendezése. Hosszas huzavona veheti kezdetét, a kormánynak ugyanis esze ágában sincs felfüggeszteni a szennyvízberuházással kapcsolatos közbeszerzéseket, amelyekre egyébként április 25-én lehetett ajánlatot tenni.

Nagyágyúk a rajtvonalnál

A bizottság leginkább azt sérelmezi, hogy a tenderen kizárólag olyan vállalatok jelentkezhetnek, amelyek az előző három évben legalább 20 milliárd forintos forgalmat könyveltek el, illetve a közbeszerzés tárgyából legalább 15 milliárdos árbevételt értek el. Az ajánlattétel további feltétele a 750 millió forintos saját tőke, és az, hogy az utóbbi három évből csak egy lehetett veszteséges a cégnek. A brüsszeli testület úgy látja, mivel több ezer bekötésről, illetve több tízezer méter gravitációs gerincvezetékről, nyomóvezetékről szól a felhívás, ezek az építési, felújítási feladatok a kis- és középvállalkozások számára is elérhetők lennének, ha 800 millió és 3 milliárd forint közötti értékű részekre bontanák őket. A jelenlegi feltételek mellett a kisvállalkozások azonban nem tudnak elindulni ezeken a pályázatokon, csak olyan nagyágyúk sorakozhatnak fel a rajtvonal mögé, mint Mészáros Lőrinc. Brüsszel a korrupciógyanú mellett azért is akasztaná meg a tendert, mert a lebonyolításhoz választott módszert komplex infrastruktúrafejlesztésre alkalmatlannak, költségesnek, ráadásul versenyellenesnek találja.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 05. 11.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »