Százmilliárd fontba fájhat a Brexit

Az évtized végéig akár százmilliárd font (40 ezer milliárd forint) veszteséget is okozhatna a brit gazdaságnak Nagy-Britannia esetleges távozása az Európai Unióból a Brit Iparszövetség (CBI) hétfőn Londonban ismertetett tanulmánya szerint.

A legnagyobb brit üzleti érdekképviseleti szervezet szerint a közvetlen gazdaság kár mellett 2020-ig 950 ezer brit munkahely is veszélybe kerülhetne, ha a brit EU-tagságról június 23-ára kiírt népszavazáson a választók többsége úgy dönt, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az EU-ból.

Az enyhébb és súlyosabb forgatókönyveket felvázoló 79 oldalas tanulmány szerint – amelyet a CBI megbízásából a PwC üzleti tanácsadó cég állított össze – Brexit esetén, vagyis ha Nagy-Britannia távozik az unióból, a nominális brit hazai össztermék (GDP) 2020-ban 3-5,5 százalékkal lenne alacsonyabb, mint abban az esetben, ha Nagy-Britannia továbbra is az EU tagja marad.

A PwC szakértőinek becslése szerint ez 55-100 milliárd font – háztartásonként 2100-3700 font – közötti nominális gazdasági veszteséget jelentene 2015-ös árfolyamokon számolva, elsősorban a Brexit okozta piaci-befektetői bizonytalanságok miatt.

A tanulmány szerint 2030-ra e bizonytalanságok már eloszlanának, de a brit EU-tagság megszűnésének egyéb hatásaiból adódó nettó hosszú távú gazdasági károk miatt még abban az évben is 1,2-3,5 százalék közötti mértékben – 25-65 milliárd fonttal – maradna el a nominális brit GDP-érték attól a szinttől, amelyet a brit gazdaság az Európai Unió tagjaként addigra elérhetne.

A PwC tanulmánya szerint ez a potenciális kár elsősorban a brit EU-tagság megszűnéséből adódó, újonnan felemelkedő kereskedelmi és munkaerő-mobilitási akadályokból eredne.

A Brexit gazdasági kockázataira a brit üzleti szektor képviselői már korábban is felhívták a figyelmet.

Nemrégiben a legnagyobb brit vállalatok vezetői – mások mellett Sir Richard Branson, a Virgin vállalatbirodalom alapítója és Nicolas Petrovic, a Eurostar szuperexpresszeket üzemeltető cég vezérigazgatója – közösen megfogalmazott nyílt levélben figyelmeztették a Konzervatív Párt vezette brit kormányt arra, hogy a brit gazdaság számára az EU-tagság a különböző becslések szélsőértékei alapján évente 31 milliárd és 92 milliárd font (12 ezer milliárd és 37 ezer milliárd forint) közötti többletbevételt jelent. Ez háztartásonként 1200-3500 font közötti éves jövedelmi többletnek felel meg.

A CBI minap ismertetett legújabb felmérése azt mutatta ki, hogy a szervezet által képviselt tagvállalatok vezetőinek 80 százaléka szerint cége üzleti érdekeit az szolgálná a legjobban, ha Nagy-Britannia az EU-tagságról kiírt népszavazás eredményeként az Európai Unió tagja maradhatna.

A megkérdezett cégvezetők mindössze 5 százaléka mondta azt, hogy vállalata jobban járna, ha Nagy-Britannia távozna az EU-ból.

A Standard & Poor’s nemzetközi hitelminősítő nemrégiben megerősítette ugyan Nagy-Britannia lehetséges legjobb, “AAA/A-1 plusz” államadós-besorolását, de érvényben hagyta a leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátást is a brit osztályzaton, arra a véleményére hivatkozva, hogy a brit EU-tagság sorsáról tervezett népszavazás kockázatot jelent a brit pénzügyi szolgáltatási szektorra, a brit exportra és általánosságban a brit gazdaságra.

A Standard & Poor’s közölte, hogy valószínűleg leminősíti a brit államadós-osztályzatot, ha a referendum eredményeként Nagy-Britannia távozik a brit áru- és szolgáltatás-export 45 százalékát felvevő Európai Unióból.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »